Ma Mária, Emőke névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
(Más) Napló 92.
„Kikerült a szerb jogrendből”
Kisebbségjogi témák
Bozóki Antal
A kormányrendelet egyébként nem rendezi a kollektív háborús bűnösség erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyenként kell lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapták vissza az elvett vagyonukat, nem részesültek kárpótlásban). Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
Október 27.
Változó oktatási törvények?
A szerb kormány elfogadta mind a nyolc módosítási indítványt, amelyeket a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nyújtott be a köztársasági parlamentben napirenden szereplő oktatási törvénycsomagra. Az iskoláskor előtti, az általános és középiskolai szakképzésről szóló törvény módosításával, illetve a duális oktatásról szóló törvény meghozatalával az oktatási kerettörvényt kívánja összehangolni a képviselőház, illetve a kormány.
Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjének elmondása szerint a módosítási indítványok három csoportba oszthatók:
Az első csoportba tartoznak a nemzeti tanácsokról szóló törvényrendelkezések betartását szorgalmazó módosítási indítványok, illetve amelyek a nemzeti tanácsok hatáskörét hivatottak megóvni és megerősíteni. „Itt azt akartuk elérni, hogy a kisebbségi nevelési programokat továbbra is a nemzeti tanácsok véleményezhessék és dönthessenek róluk” – magyarázta a képviselő.
„A második csoportba tartozó indítványok a részarányos foglalkoztatás szempontjából fontosak. Például, amikor valaki állást keres, nem köteles nyilatkozni nemzetiségéről, ezért nagyon fontos végig követni, hogy a tanulmányait melyik nyelven végezte, tehát milyen szinten ismeri a kisebbség nyelvét.
A módosító indítványok harmadik csoportja a kisebbségi nyelvoktatás védelmére vonatkozik. Az volt a célunk, hogy a kétnyelvű oktatást ellehetetlenítsük, s megmaradjon az anyanyelvű oktatás” – nyilatkozta Fremond.
A képviselő hozzátette, hogy „a benyújtott indítványokat a tartományi oktatási titkársággal és a Magyar Nemzeti Tanáccsal (MNT) történt konzultációk után fogalmazták meg, a módosított törvények minden kisebbségi oktatásban alkalmazhatók lesznek, így bíztak abban, hogy elfogadásuk nem lesz kérdéses”.
Az elmondottakból az derül ki, hogy a VMSZ gyakorló szakmabeliekkel egyáltalán nem tanácskozott. (Az oktatási titkárságon és az MNT-ben is csupa VMSZ-esek, vagy a párthoz közeliek ülnek.)
Újabb információt nem találtam arról, hogy végül is mi lett ezeknek az indítványoknak a sorsa. Véleményt is csak a módosítások teljes szövegének ismeretében, illetve akkor lehet mondani, amikor ezek a törvények megjelennek a szerb Hivatalos Közlönyben. Akkor azonban már lehet, hogy késő lesz.
Október 28.
Nem mondtak le magyarságukról
Titelen megünnepelték a magyar művelődési központ (2016. október 1-je) megalakulásának egy éves évfordulóját. Az intézménynek különösen nagy jelentősége van a település magyarságának megmaradása szempontjából, mivel a helységben már több mint négy évtizede nincsen anyanyelvű oktatás.
– A több mint ötezer lakosú Titelen hatszáz magyar él. Az utcán azonban már csak elvétve hallani, hogy valaki magyarul beszél. Anyanyelvi oktatás híján a fiataloknak nem könnyű megőrizni a magyarságukat. A Titeli Magyar Művelődési Központ egyik legfontosabb célja az, hogy a helyi családokba visszakerüljön a magyar szó. Nem véletlen, hogy magyar nyelvtanfolyam indításával kezdődött a központ munkája – olvasható az eseményről szóló tudósításban.
Az, hogy „a jubileumi ünnepségre kicsinek bizonyult a központ székhelye (több mint kétszázan voltak jelen), így a helybeli szálloda nagytermében tartották meg”, arról tanúskodik, hogy a titeli magyarok nem mondtak le arról, hogy „közösségi életet teremtsenek maguknak, hogy ápolják anyanyelvüket, hagyományaikat”.
Október 29.
„Felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet”
Az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokra emlékeztek Járekon (Tiszaistvánfalván) és Csúrogon is.
Járekon a Duna menti svábok emlékműve mellett felállított fakeresztnél gyűltek össze az emlékezők, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait annak a több ezer német, magyar és más származású ártatlan áldozatnak az emlékére, akik 1944 és 1946 között a gyűjtőtáborrá átalakított településen veszítették életüket.
A járeki táborban közel hatezer felnőtt, és ezer gyermek vált áldozatává az akkori gyűlöletnek, éhezésnek, a jugoszláv kommunista partizánhatóság által létesített koncentrációs táborban közel 200 magyar vesztette életét. Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke megemlékező beszédében kiemelte, az idén felavatott emlékmű elkészültét pártjuk politikai munkája előzte meg, az emlékhely szövege azonban nem tesz említést a magyar áldozatokról.
– Az emlékhely nem kis mértékben nekünk köszönhetően is, megépült, és méltó keretek között felavatásra került. Egyrészt örömet okozva mindannyiunknak, másrészt csalódást is okozva nekünk, magyaroknak. Hiszen rólunk megfeledkeztek. Azt kell mondjuk, ismerve az ügy részleteit, hogy szándékosan, hiszen a községi önkormányzat és a Duna menti Svábok közötti megállapodás eredetileg még tartalmazta a magyarokra való emlékezést is. Mint tudjuk, erről szó sincs! Az emlékhelynek sem a német, sem a szerb, sem a magyar szövege nem tesz említést a magyar áldozatokról – mondta Csorba.
Hosszú ideig láttuk a makacs ellenállást, amellyel megpróbálták letagadni az egykori haláltábor létét. Ez az ellenállás a német áldozatok vonatkozásában megszűnt, a magyarok tekintetében viszont tovább tart. A járeki tábor magyar áldozatainak emlékét mintha ki akarnák törölni a történelemből, pedig ami egyszer megtörtént, azt többé soha senki nem teheti meg nem történté.
Eredetileg azt szerettük volna, ha a járeki emlékmű valamennyi áldozatra egyként emlékezik, hiszen együtt szenvedtek és egymásra dobálva kerültek a tömegsírokba. Nem a mi vétkünk, hogy mégsem így történt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ebbe bele is nyugszunk.
Egyelőre figyelmeztető felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet, de természetesen más lépéseket, józan, baráti javaslatokat is tenni fogunk a magyarok teljes értékű kegyeleti jogának érvényesítése érdekében, összhangban a szerb-magyar megbékéléssel és kitartóan jogaink vádelmében – tette hozzá a VMDP elnöke.
2017. május 6. óta – amikor felavatták a Duna meneti svábok emlékművét – ez volt az első reagálás arra, hogy az emlékmű, de még csak az emléktáblája sem jelzi a magyar áldozatokat Járekon. Csorba Béla és az emlékezők most nem csak, hogy megszólaltak, de „figyelmeztető egyszerű fakeresztet” is állítottak és „más lépések, józan, baráti javaslatok” megtételét is jelezték „a magyarok teljes értékű kegyeleti jogának érvényesítése érdekében”.
November 1.
A kutatás véget ért, az eredmény sehol
A bajmoki származású dr. Hornyák Árpád, a Pécsi Tudományegyetem, BTK Modernkori Tanszékének egyetemi docense, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Szerb-Magyar Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozata titkárának véleménye szerint a 1944/45. évi vérengzéseinek vajdasági magyar áldozatával kapcsolatos „lényegi kutatás a végéhez ért”.
– A vegyes bizottság úgyszólván takaréklángon működik, tevékenysége, legalábbis ami a magyar felet illeti, az eredmények publikálására és az áldozatok adatait tartalmazó adatbázis rendezésére korlátozódik – nyilatkozta dr. Hornyák.
Dévavári Zoltán, az újvidéki egyetem docense a magyar állami televízió műsorában kijelentette, hogy „az 1944-ben a délvidéki magyarok ellen elkövetett mészárlásokat vizsgáló magyar-szerb vegyes bizottság kutatásainak valódi eredményeit az azok nyomán megvalósuló rehabilitálási eljárások jelenthetik, amelyek jelenleg sokszor megmagyarázhatatlanul lassan haladnak”.
– 1944-ben terror működött, amelyek keretében az új államhatalom az összes potenciálisan ellenségnek nyilvánított emberrel, vagy társadalmi réteggel való nyílt leszámolást célozta: Ennek esett áldozatul 10.000-50.000 (a pontos számok máig nem tisztázódtak) délvidéki magyar, de több szerb is a hatalom áldozatává vált – mondta Dévavári.
A több éve alakult vegyes bizottság munkájának eredményét mindeddig nem hozták nyilvánosságra. Ma sem tudjuk az áldozatok megközelítő számát. A rehabilitált személyekről és eljárásokról se nincsenek összegző adatok.
Az eddigiekből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a szerb félnek megfelel az időhúzás, a tényfeltárás időben minél további elodázása. A magyar oldal sem mutatott különösebb érdeklődést, agilitást ezeknek a véres eseményeknek a tisztázása iránt.
November 1.
Lesz-e Makovecz emléktorony?
Újvidéken, a Futaki úti katolikus temető végében lévő Katonatemetőben az 1944-ben és 45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokra emlékezetek.
– Arra, hogy Újvidéken magyar nemzetiségű embereket tömegesen kivégeztek, egy méltó, egyértelműen magyar áldozatoknak emléket állító emlékhelynek kell emlékeztetnie! Néha úgy érezhetjük, hogy továbbra is létezik az a politikai nyomás, amelyik az ártatlan magyarok kivégzésének tényét igyekszik elhallgattatni. Ehhez a vajdasági magyar pártok nem asszisztálhatnak – figyelmeztetett Csorba Béla, a VMDP elnöke.
Az újvidéki 1944/45-ös ártatlan áldozatokról való megemlékezés helyéről és formájáról – most, amikor város hajlandónak mutatkozik az emlékmű felállítására – a magyar pártok és közéleti szereplők között nem alakult ki egységes álláspont. Így kérdésesé vált a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emléktorony megépítése.
November 1.
„Kikerült a szerb jogrendből”
Az óbecsei katolikus temetőben lévő kopjafánál az 1944/45-ös ártatlan áldozatokra emlékeztek.
Ünnepi beszédet Kovács Elvira köztársasági képviselő (a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke) mondott, „aki emlékeztetett a szerb képviselőház 2013-ban elfogadott, az 1944-45-ös gonosztetteket elítélő nyilatkozatára, a 2013-as magyar és szerb államfői közös főhajtásra a csúrogi emlékműnél, valamint arra, hogy 2014-ben olyan kormányrendelet született, amelynek köszönhetően kikerült a szerb jogrendből a kollektív bűnösség elve”.
Ez a megfogalmazás még pontos is lehetne, de a háborús bűnösség terhe sajnos „csak a jövőre nézve” iktatták ki a jogrendből. A szerb kormányrendeletből ugyanis az következik, hogy a három magyar község (Csúrog), Zsablya és Mozsor) „kollektív bűnössége” nem visszamenőleg az 1945. évi határozatok meghozataláig szűnt meg, hanem csak a kormányrendelet meghozatalától számítva.
A kormányrendelet – szerb szemszögből – nagyon ügyesen lett megfogalmazva. – Mindenképpen nagy dolog az eltörlés, de jogászként tudom, hogy teljesen mást jelent hivatalosan az eltörlés a megsemmisítéstől. Tehát a törvényt (pontosabban: határozatok – B. A.) nem eltörölni, hanem meg kellene semmisíteni, úgy hogy annak (azoknak - B. A.) semmilyen hatásköre, következménye ne lehessen az elmúlt hetven évre visszamenőleg” – fogalmazott Guston András 2015. november 7-én (akkor Temerin leváltott polgármestere) a zsablyai lerombolt temetőben tartott megemlékezésen.
Ebből is látszik, hogy a vajdasági magyar közösségben eltérő vélemények fogalmazódtak meg a 2014. október 30-i kormányhatározat jogi jelentőségéről, hatályáról is. Egy véleményt képviselnek az aktuális politikusok és mást az áldozatok leszármazottai.
A kormányrendelet egyébként nem rendezi a kollektív háborús bűnösség erkölcsi következményeit (az érintetteknek továbbra is személyenként kell lefolytatniuk a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapták vissza az elvett vagyonukat, nem részesültek kárpótlásban). És az sem mellékes, hogy szerb részről mindmáig nem hangzott el a bocsánatkérés, sőt még az „elnézés” szó sem, a második világháborúban a vajdasági magyarokat ért atrocitások miatt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >
Događa li se čudo u Mađarskoj?
Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >
Hatalomváltás előtti forrongások
Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >