Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Várjuk a lavinát
J. Garai Béla
A haladópárt igyekszik kihasználni a pillanatnyi népszerűséget – pontosabban: vezetője népszerűségét -, hogy tartósan bebiztosítsa hatalmát, mielőtt közbe jönne valamilyen váratlan fordulat, és összeomlana a kártyavár. Egy ilyen kellemetlen fordulat lehetne a belgrádi vereség, ami gyökeresen megingatná a jelenlegi hatalmat. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
NEMZETI ÉRDEK. Igazán nem panaszkodhatunk mi itt, a kies Szerbiában: ha minden igaz, akkor hamarosan ismét részünk lehet egy újabb rendkívüli választások nyújtotta élvezetben. A harmadikban a haladópárti hatalom öt éve alatt. Arra, hogy a belgrádi helyi választásokkal egy időben országos voksolás is lesz, az esély ötven-ötven százalékos, ahogyan maga az elnök nyilatkozta a múlt héten. S ezzel bedobta a csontot a sajtónak, hadd rágódjon a témán.
Már megtanultuk: ez is Aleksandar Vučić kedvenc szórakozásai közé tartozik, mármint az, hogy mondva csinált dilemmákat vet fel, s a bizonytalanság gyötrelmeibe taszítja a jobb sorsra érdemes közvéleményt, hogy heteken át találgassa, milyen döntés is fog születni. Azaz, hogy ő milyen döntést fog hozni. Nikola Selakovićtól, az elnöki hivatal főtitkárától, a SNS magas beosztású tisztségviselőjétől már tudjuk, hogy a pártvezetőség lelkesen támogatja a rendkívüli választások ötletét, ám Vučić egyelőre hezitál, nem osztja társai véleményét.
„Elnökünk nem az az ember, aki elsietve hozza meg döntéseit” – mondta az odaadó pártfunkci, a poltronizmus mintaképe, majd folytatva vezetője magasztalását, hozzátette: „Ám ismerve őt, a döntés nem a SNS, hanem Szerbia, az állam és a nemzet érdekeit szolgálja majd”.
És ezzel eleve elhárította a leghalványabb gyanút is, hogy ne adj isten, pártérdekből latolgatják az előrehozott választásokat. Nem, hanem kizárólag nemzeti érdekből. Ha netán a rosszindulatú ellenzék ilyen alaptalan vádakkal illetné őket.
A belgrádi lapok azonban úgy tudják, hogy a haladók már megállapodtak első számú koalíciós partnerükkel, a szocialistákkal, hogy márciusban egy időben lesznek a belgrádi polgármesteri és a rendkívüli parlamenti választások. Jól értesült körökre hivatkozva az Alo c. tabloid ezt írta: a két párt egyetértett abban, hogy a március ideális időpont a kettős választások megtartására.
Hogy mi szükség van újabb előrehozott parlamenti választásokra az ezzel járó milliós költségekkel? Amikor még csak nyolc hónap múlt el a legutóbbi, áprilisi voksolás óta, amikor egy időben választottuk meg az elnököt és a szkupstina képviselőit? És amikor az ezt követően megalakult Brnabić-kormány csak a múlt hónapban töltötte ki mandátuma első száz napját? És amikor se kormányválság nincs, se árvíz, se földrengés, ami esetleg szükségessé tenné az újabb erőpróbát. Arról nem is beszélve, hogy minden felmérés azt mutatja, hogy Vučićék vetélytársaikat messze megelőzve 55 százaléknyi támogatást élveznek.
Éppen ez az egyik legfőbb indoka a voksolásnak. A haladópárt igyekszik kihasználni a pillanatnyi népszerűséget – pontosabban: vezetője népszerűségét -, hogy tartósan bebiztosítsa hatalmát, mielőtt közbe jönne valamilyen váratlan fordulat, és összeomlana a kártyavár. Egy ilyen kellemetlen fordulat lehetne a belgrádi vereség, ami gyökeresen megingatná a jelenlegi hatalmat. Ha viszont a belgrádival egy időben megtartanák az országos erőpróbát is, természetesen a nagyfőnök nevével a zászlajukon, akkor – kost was kost, mondaná a német - biztosnak látszik a siker.
Ennek fényében a képmutatás iskolapéldája az elnöknek az az állítása, amely az Insajder portálnak adott pénteki nyilatkozatában hangzott el, hogy tulajdonképpen az ellenzék követeli a rendkívüli választásokat… És hogy ő csupán igyekszik eleget tenni kérésüknek.
„Valahányszor kérték, megkapták” – hangoztatta Vučić az ellenzéki beállítottságú portál újságírójának, Brankica Stankovićnak a rendkívüli voksolás indokoltságát firtató kérdésére.
Aki egy kicsit is követi a belpolitikai történéseket, tisztában van vele, hogy ez, enyhén szólva, olyan messze van az igazságtól, mint Szerbia az uniós tagságtól. Az ellenzéki vezetők közül ugyanis senki sem állt elő ilyen követeléssel az utóbbi időben. Az oppozíciós tábor számára, megosztottságuk okán, ez inkább rémálom, mint óhaj, s ezzel nagyon is tisztában van a kormánypárt. Igaza van hát annak a jegyzetírónak, aki a napokban így jellemezte a haladópárti vezetőt: ha valamit tud vezetni, akkor az a kampány.
Más téren már közel se ilyen sikeres a működése. (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: Vicsek Annamária és a két szék közé esett VMSZ-politika
Vicsek többé nem ülhet három széken egyszerre! Aki a VMSZ alelnökeként, fideszes színekben, de a belgrádi >
Újra inog lábunk alatt a talaj
Újra számba kell vennem több nemzedék göcsörtös történelmi útját, amelyen az egyik sokkhatást követte a másik, >
VMDK: Adófegyelem csak a kicsiknek, miközben a milliárdok észrevétlenül áramlanak
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) komoly aggodalmát fejezi ki a #Radar #Media által megjelentetett „Magyar >
VMDK: Nincs felmentés, a politikai médiaépítésnek neve van, és az nem kompromisszum
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint Bodzsoni István legutóbbi nyilatkozata, miszerint „időnként kompromisszumot kellett kötni >
... és itt mi lesz?
A gond majd most kezdődik, mert a pénzek, legalábbis olyan formában, mint eddig, nem fognak jönni. >
A szembenézésre való intelmek
Nem lehet a szembenézésre való intelmeket olyképpen megfogadni, hogy egy kis rést hagyunk az ajtón, de >
„Újra kell gombolni a mellényt”
Attól tartok, hogy a soron levő választások után le kell nyelnünk a keserű pirulát. Hogyan lehetne >
Az ifjú kezek megszentelik a nemzeti zászlót
A parlament megválasztja a házelnököt Forsthoffer Ágnes személyében, aki meghozza az első döntését. Visszakerül a parlament >
A Vajdaságban viszont minden rendben volt és van
A VMSZ nem vett részt a választásokon, tehát nem szenvedett vereséget. A párt és a Magyar >
MI FOLYIK A VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓBAN?
A vajdasági magyar média politikai irányítás alatt áll, a mostani „nyitás” pedig inkább taktikai alkalmazkodás, mint >
KÉRDÉSEK DR. PÁSZTOR BÁLINTHOZ 2.
Mit gondol és érez Ön, amikor nap mint nap a saját vagy a társai fényképével, avagy >
A jövő előttünk, de a múlttal mi lesz?
Magyarország április 12-én abba a történelmi léptékű korszakba lépett, amikor a közmondás végre maguk az elnyomók >