2020. április 1. Szerda
Ma Hugó, Agád névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) Napló 90.

Növekvő nemzeti kisebbségi jogok?

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az írásból arra lehet következtetni, hogy komoly, a „jövőbe” való befektetésről van szó. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de elkerülhetetlenek kérdések: Miért nem korábban kezdődött el ez a program? Lesz-e elég gyerek az óvodákban? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Október 18.

„Nem romlik, de nem is javul”

Dr. Hajas Pál, a Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, az Európai Vidéki Hálózatok Közgyűlésének tagja a Hét Napnak nyilatkozva elmondta: „Fájó pont volt a vajdasági/délvidéki polgármesterek beszámolója. Az ő helyzetük nem csak hogy nem javult az elmúlt időszakban, hanem a migráció beindulásával még lassultak is azok a közeledések, amelyek elkezdődtek, és úgynevezett kényszerpályák alakultak ki.”

Egy magyarországi politikus ki merte mondani: Az itteni magyarok helyzete „nem csak hogy nem javult az elmúlt időszakban, hanem a migráció beindulásával még lassultak is a közeledések”. A „közeledések” és a „kényszerpályák” alatt viszont sok minden kimondatlan maradt.

Október 18.

„A törvény növeli a nemzeti kisebbségek jogait”

A „hamarosan a parlament elé kerülő” nemzeti kisebbségi „kerettörvényről” – Hajnal Jenő, a magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének értékelése szerint –, „összességében el lehet mondani, hogy a törvény inkább növeli a nemzeti kisebbségek individuális és kollektív jogait, még akkor is, ha csak nagyon kis mértékben. Főleg a nyelvhasználat terén hoz javulást, miközben várható a hivatalos nyelvhasználati törvény módosítása. A jogok többsége már beépült az alkotmányba, vagy pedig bizonyos törvényekbe, ezért a módosítások túlnyomó része inkább finomításnak, nem pedig érdemi változásnak tekinthető. Ha ennél többet akar az ember, az alkotmánymódosítással járt volt, most azonban nem ez történt”.

Az újságíró kérdésére, „milyen kedvező rendelkezéseket emelne ki”, az MNT elnöke a következőket válaszolta: „a nemzeti hovatartozásnak a bejegyzését a hivatalos nyilvántartásba” (amiről az érintett nyilatkozhat, ha megkérdezik, de nem köteles); „a földrajzi nevek, közintézmények és közvállalatok nevének kiírását a kisebbségi nyelveken is (ami eddig is a nemzeti kisebbségi jogokhoz tartozott); „a legfontosabb törvények megjelenítését a nemzeti kisebbségek nyelvén” (ez  is korábban a gyakorlathoz tartozott); „a hivatalos nemzeti szimbólumok ezentúl az év minden napján, azaz nem csak ünnepnapokon lehetnek nyilvánosan elhelyezve a nemzeti tanácsok székhelyén” (aminek természetesnek kellene, hogy legyen), hogy „a pozitív diszkrimináció elve mind a foglalkoztatásnál, mind az elbocsátásoknál belekerült a törvénybe” (ez is már huzamosabb ideje szerepel a különböző kormányhatározatokban, csak éppen semmi sem valósult meg belőle),  valamint azt, hogy a törvény „toleranciát serkentő programok kidolgozását irányozza elő a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival, illetve ezek végrehajtását az oktatásban” (ebből csak az nem világos, hogy a törvény ezeknek a „programoknak” az  alkalmazását a többségi nemzet tagjaira is vonatkoztatja-e).

Hajnal „a kedvező rendelkezések” között említette még, hogy „a szakterminológia tanítására engedélyezett felsőoktatási intézményeknek, hogy szakterminológia lektorátusokat szervezzenek és működtessenek saját tevékenységük keretében (ilyen lektorátusok már a múlt század végén léteztek az egyes újvidéki karokon), hogy „a törvény precízebben meghatározza a Köztársasági Kisebbségi tanács feladatkörét, munkáját és összetételét, valamint megszab egy határidőt is: 2018. január l-jéig kell a helyi önkormányzatoknak összehangolniuk működésüket az  a kisebbségi hivatalos nyelvhasználattal” (ezt is már régen meg kellett volna tenni).

Érti-e ebből valaki, hogy akkor most a „kerettörvény” mivel is növeli a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogait?

Az MNT elnökével szemben, a Vajdasági Magyarok demokratikus Közössége (VMDK) úgy látja, hogy a „kerettörvény” által „Szerbia ismét csak kozmetikai változásokat javasol, tovább éltetve a kisebbségi jogok kirakat jellegét. A párt kifejezi reményét, hogy „meglesz a politikai akarat arra, hogy változtatásokat eszközöljünk ki a tervezet szövegén mielőtt azt a szerbiai szkupstina/parlament elfogadja. Ehhez persze azoknak is meg kellene mozdulni akik most a hatalmi koalíció részét képezik” – olvasható a párt által közreadott szövegben.

Október 19.

Létszámleépítés

Ada községben az állami létszámleépítés miatt 13 személy vált munkafelesleggé – adta hírül a sajtó.

A szerb kormány rendelete szerint 2017-ben az adai önkormányzatban és a hozzá tartozó közintézményekben, közvállalatokban legfeljebb 175 állandó munkaviszonyban lévő alkalmazott dolgozhat (az eddigi 188 közül).

A temerini községi képviselő-testület augusztus 25-i ülésén a képviselők szavazattöbbséggel úgyszintén elfogadták az „önkormányzati rendszerben alkalmazottak létszámcsökkentését”, miszerint az állandó munkaviszonyban lévők számát 366-ról 333-ra csökkentik”.

A vitában „a magyar pártok (VMDP és VMSZ) kérték, hogy a leépítéskor vegyék figyelembe a község lakosságának nemzetiségi összetételét”. (Mi az, hogy „kérték”? Vagy ez nem törvényi/nemzeti kisebbségjogi szempont?!)

A jelekből ítélve, a szerb kormányrendelet alapján, a többi önkormányzatban is hasonló intézkedéseket hoznak. Egy oknyomozó újságírónak – ha lenne ilyen – követni kellene, hogy az elbocsátások során, hogyan megvalósul-e a Hajnal Jenő, az MNT elnöke, és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselője által említett „pozitív diszkrimináció elve”, miszerint munkahelymegszűnés esetén, „a részarányos foglalkoztatás megvalósulása érdekében”, „két azonos képzettségű jelentkezőből a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt részesítsék előnyben” – ebben az esetben –, tartsák meg a munkaviszonyban.

Október 21.

Óvodai szórványközpontok

– Eddig soha nem tapasztalt óvodafejlesztési program kezdődik a Kárpát-medencében, a magyar kormánynak köszönhetően. Vajdaságban az első ütemben, tehát idén és jövőre 6 óvodai szórványközpont létesül, 19 óvoda felújítása, bővítése, eszközfejlesztése is szerepel a programban, 129 óvoda kap magyar jellegű játszósarkot, valamint 63 intézményben EU-konform játszótér kialakítása is megvalósul – írja Mihályi Katalin a Magyar Szóban közölt egész oldalas írásában.

„A magyar kormánynak köszönhetően Vajdaságban az első ütemben erre a célra 500 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 375 millió forint a Magyar Nemzeti Tanács koordinálásában kerül felhasználásra, 125 millió forint pedig az egyházi óvodafejlesztéseket szolgálja” – olvasható az idézett írásban

– A magyar kormány támogatásának köszönhetően mindenhol, ahol magyar nyelvű óvodai nevelés folyik, részesülnek a támogatás valamely formájából. Lesz, ahol épület-felújítás történik, másutt magyar jellegű játszósarok, EU-konform játszótér létesül. Nagyon jelentősnek tartom, hogy óvodai szórványközpontokat hozunk létre Maradékon, Nagykikindán, Nagybecskereken, Székelykevén, Ürményházán és Zomborban, amelyekben mintegy 100 új óvodai férőhely jönne létre. Az óvodafejlesztési program révén új esélyt, lehetőséget teremtünk – hangoztatta Hajnal Jenő, az MNT elnöke a program kapcsán.

Az írásból arra lehet következtetni, hogy komoly, a „jövőbe” való befektetésről van szó. Nem szeretnék ünneprontó lenni, de elkerülhetetlenek kérdések: Miért nem korábban kezdődött el ez a program? Lesz-e elég gyerek az óvodákban?

Október 27.

Katalónia független

Kikiáltotta a függetlenséget a katalán parlament.

A kormány megkezdi a Katalán Köztársaság felállításának folyamatát. A 135 képviselő közül 70 szavazott az elszakadás mellett, 10 ellenezte, ketten üres papírt dobtak az urnába.

Minden népnek joga van az önrendelkezésre.

Madrid a katalán kormány feloszlatásáról és előrehozott helyi választások kiírásáról döntött.

Merjük remélni, hogy nem fog erőszakot alkalmazni a katalánok ellen.

 

 

2017. október 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)

Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett >

Tovább

A nemzeti egység kompromisszumok nélkül csonka

Semmi sem kártékonyabb, mint az embereket nemzetpolitikai kínai csizmába kényszeríteni. A vajdasági magyar politikusoknak sem ártana >

Tovább

A jövő sem lesz a régi

A pestissel együtt terjedt az antiszemitizmus, Dél-Franciaországban elterjedt a hír, hogy a zsidók megmérgezték a kutakat, >

Tovább

Felemelt kezekkel menekülünk, de nem tudjuk, hogy pontosan hova

Most már mindenki tisztában van vele, elvesztettük az ismeretlen ellenséggel szembeni háborút. Berendezkedtünk a megalázó védekezésre. >

Tovább

Orbán és Vučić – több mint barátság

Ahol viszont egészen döbbenetes a két ország politikai berendezkedése közötti hasonlóság, az egyértelműen a média, itt >

Tovább

Centrális erőtereket mindenhova

Nézzük csak meg például, hogy mi történt a Magyar Szóval az elmúlt 9 évben, hogyan lett >

Tovább

Földrengés Zágrábban

Látom az ismert utcákat, óváros romos épületeit, az utcák tele törmelékkel, az az utcára menekült embereket, >

Tovább

Nemzet a pártok csapdájában

A jelenlegi szörnyű magyar szakadék felett csak akkor épülhetnek hidak, ha a szakadék mindkét partján elmélyült >

Tovább

A bekötött szemű pilóták

Vesztegzár alatt az újságíró kénytelen más jegyzetfüzetébe belelesni, lévén, hogy a sajátja üres. Olyanéba, aki még >

Tovább

Nyomunkban a Nagy Testvér

Félő, hogy a járványveszélyben felerősödő globális félelem a diktatúrába sodorja a tömegeket. Végel László: >

Tovább

Nem a fölhatalmazási törvényre

A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány >

Tovább

Róka fogta csuka

A harminc évvel ezelőtti marosvásárhelyi március arra kényszerített minket, hogy kétségbeesetten kapaszkodjunk a politikai párbeszéd eszközeibe, >

Tovább