2022. június 30. csütörtök
Ma Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Újra téma a fegyverkezés a Balkánon

Olyan technológiák is vannak a kezükben – például szilárd tüzelőanyagú rakétahajtóművek gyártása –, melyeknek középhatalmak is híján vannak.

Az utóbbi hónapokban megszaporodtak azok a híradások és spekulációk, melyek a volt jugoszláv tagköztársaságok újrafegyverkezését taglalják. A térségnek a kilencvenes években lezajlott háborúkat követő gazdasági mélyrepülése, a béketeremtő erők erőteljes jelenléte miatt ez a kérdés sokáig nem haladta meg a külvilág ingerküszöbét, de úgy tűnik, ez a korszak lezárult. A konfliktusok elvarratlan szálai, melyeket az érintett országok belpolitikájában máig felhasználnak, társulva a fokozódó nagyhatalmi rivalizálással gondoskodnak arról, hogy a Balkán visszakerüljön a katonapolitikailag aktívként számon tartott térségek közé.

Szerbia, melyet Nyugaton szokás a délszláv konfliktus egyedüli felelőseként emlegetni, ismét a diskurzus középpontjában áll, ám ezúttal – közel húsz év óta először – már maga is üzeneteket küld és komolyan vehető lépéseket tesz ezen a téren. Nem is lehet ez másként a radikálisoktól induló, magát „haladóvá” áthangoló Aleksandar Vučić elnök esetében, aki nagyon jó tudja, hogy a nemzeti haderő felemelésének napirendre tűzésével Szerbiában lehet szavazatokat szerezni – a szerbeket ez az ügy a közép-kelet-európai átlagnál jobban foglalkoztatja. Mi tagadás, időszerű is a modernizáció, hiszen a szerb haderő javarészt még mindig a Jugoszláv Néphadseregtől örökölt technikára támaszkodik. A többi paraméter azonban nem reménytelen: a nemzeti össztermék három százalékkal bővül, s bár a védelemre költött összeg abszolút értékben alacsony (427 millió euró), a GDP-hez viszonyítva nem kevesebb, mint az európai NATO-átlag. S akkor még nem beszéltünk legkomolyabb ütőkártyájukról, a jugoszláv széthullást és az 1999-es NATO-bombázást túlélt, szerteágazó hadiiparukról. Ez a titói idők kapcsolatrendszerét megörökölve, egyes irányokba kibővítve ma 550 millió eurós exportmegrendelés-állománnyal büszkélkedhet, s ugrásra kész a hazai igények kielégítését illetően. Olyan technológiák is vannak a kezükben – például szilárd tüzelőanyagú rakétahajtóművek gyártása –, melyeknek középhatalmak is híján vannak.

Ami a katonai képességek és szándékok kommunikációját illeti, a Belgrád felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából a batajnicai légibázison a múlt héten megrendezett katonai bemutató éppúgy hivatva volt a haderő folyamatban lévő modernizációját demonstrálni, mint a szerb hadiipar potenciálját. Na meg persze a folytatódó orosz-szerb fegyverbarátságot, melyre az elmúlt években a Szláv Testvériség hadgyakorlat-sorozat, legutóbb pedig egy jelentős fegyverüzlet – tankok, harcjárművek és MiG-29-esek átadása és felújítása – irányította a figyelmet. Hogy a hidegháborút idéző európai biztonság- és katonapolitikai rendszerben a továbbra is NATO-n és Európai Unión kívüli Szerbia felértékelődött Moszkva számára, azt a protokoll-lista is alátámasztotta. A Vučić által nyilvánvalóan belpolitikai célokra is felhasznált, látványos, és profi módon levezényelt rendezvény díszvendége Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter volt, a fő attrakciót pedig az orosz légierő MiG-29-esekkel repülő Sztrizsi (fecskék) köteléke szolgáltatta.

Az orosz csapásirány azonban így sem nevezhető egyértelműnek: összhangban uniós tagsági ambícióival, Szerbia Németországból is vesz katonai helikoptereket, s a nisi humanitárius központ orosz munkatársainak egyelőre nem adott diplomatastátuszt – talán összefüggésben azzal, hogy az amerikaiak szerint a létesítményt Moszkva a NATO-val szembeni felderítésre használja.

Hogy Vučić lavírozása közben közelebb sodródik-e Moszkvához, nagyban függ a szomszédos, NATO- és EU-tag Horvátország lépéseitől. Zágráb nemrégiben Németországtól vett modern önjáró tüzérséget, az amerikaiaktól pedig használt, felfegyverzett helikoptereket, de napirenden van nagy hatótávolságú rakétatüzérség és F-16-osok beszerzése is a tengerentúlról. Ha ez utóbbi bekövetkezik, borítékolható a Buk és Sz-300-as orosz lég- és rakétavédelmi rendszerek – régóta napirenden lévő – szerbiai megjelenése, ami vörös posztó lesz Washington számára.

(Zord Gábor László, Magyar Nemzet)

 

2017. október 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal

Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >

Tovább

Siker a semmittevésben!

Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >

Tovább

A „budapesti buborék”

Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >

Tovább

Titoról álmodott…

Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >

Tovább

Szerbia: Se parlament, se kormány

Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >

Tovább

Oroszország menti meg a katolikus híveket?

Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >

Tovább

Vajon milyen jövő vár egy ilyen városra?

A folyamat lassú, mert sokan a saját becsületük kérdésének tartják mindenek ellenére is kitartani. Orvosok, tanárok, >

Tovább

Ez is az én Európám!

Európa messze volt, a szerb álkatonai egységek közel. Újvidék tele volt terepszínű egyenruhás patriótával. Akadtak csinos >

Tovább

Lesz-e kihívója a VMSZ-nek?

Félő, hogy – amennyiben a VMSZ-nek nem lesz ellenzéki alternatívája – az októberi nemzeti tanácsi választásokon >

Tovább

A Dagi

A nyolcvanas évek első felében volt két riportutam, mindkettőre elkísért Horváth Laci (a Dagi) operatőr barátom >

Tovább

Kérdezni mert – menesztették!

A sajtóhírekből azt a benyomást lehet szerezni, hogy Szabó Dékány Zsófia esetében olyan személyt váltottak le, >

Tovább

Szerbia: egyre távolabb az EU-tagságtól

A nyilatkozat egészen logikus és értelmes lenne, ha nem tudnánk, hogy Kovács a Vajdasági Magyar Szövetség >

Tovább