Ma Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Újra téma a fegyverkezés a Balkánon
Olyan technológiák is vannak a kezükben – például szilárd tüzelőanyagú rakétahajtóművek gyártása –, melyeknek középhatalmak is híján vannak.
Az utóbbi hónapokban megszaporodtak azok a híradások és spekulációk, melyek a volt jugoszláv tagköztársaságok újrafegyverkezését taglalják. A térségnek a kilencvenes években lezajlott háborúkat követő gazdasági mélyrepülése, a béketeremtő erők erőteljes jelenléte miatt ez a kérdés sokáig nem haladta meg a külvilág ingerküszöbét, de úgy tűnik, ez a korszak lezárult. A konfliktusok elvarratlan szálai, melyeket az érintett országok belpolitikájában máig felhasználnak, társulva a fokozódó nagyhatalmi rivalizálással gondoskodnak arról, hogy a Balkán visszakerüljön a katonapolitikailag aktívként számon tartott térségek közé.
Szerbia, melyet Nyugaton szokás a délszláv konfliktus egyedüli felelőseként emlegetni, ismét a diskurzus középpontjában áll, ám ezúttal – közel húsz év óta először – már maga is üzeneteket küld és komolyan vehető lépéseket tesz ezen a téren. Nem is lehet ez másként a radikálisoktól induló, magát „haladóvá” áthangoló Aleksandar Vučić elnök esetében, aki nagyon jó tudja, hogy a nemzeti haderő felemelésének napirendre tűzésével Szerbiában lehet szavazatokat szerezni – a szerbeket ez az ügy a közép-kelet-európai átlagnál jobban foglalkoztatja. Mi tagadás, időszerű is a modernizáció, hiszen a szerb haderő javarészt még mindig a Jugoszláv Néphadseregtől örökölt technikára támaszkodik. A többi paraméter azonban nem reménytelen: a nemzeti össztermék három százalékkal bővül, s bár a védelemre költött összeg abszolút értékben alacsony (427 millió euró), a GDP-hez viszonyítva nem kevesebb, mint az európai NATO-átlag. S akkor még nem beszéltünk legkomolyabb ütőkártyájukról, a jugoszláv széthullást és az 1999-es NATO-bombázást túlélt, szerteágazó hadiiparukról. Ez a titói idők kapcsolatrendszerét megörökölve, egyes irányokba kibővítve ma 550 millió eurós exportmegrendelés-állománnyal büszkélkedhet, s ugrásra kész a hazai igények kielégítését illetően. Olyan technológiák is vannak a kezükben – például szilárd tüzelőanyagú rakétahajtóművek gyártása –, melyeknek középhatalmak is híján vannak.
Ami a katonai képességek és szándékok kommunikációját illeti, a Belgrád felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából a batajnicai légibázison a múlt héten megrendezett katonai bemutató éppúgy hivatva volt a haderő folyamatban lévő modernizációját demonstrálni, mint a szerb hadiipar potenciálját. Na meg persze a folytatódó orosz-szerb fegyverbarátságot, melyre az elmúlt években a Szláv Testvériség hadgyakorlat-sorozat, legutóbb pedig egy jelentős fegyverüzlet – tankok, harcjárművek és MiG-29-esek átadása és felújítása – irányította a figyelmet. Hogy a hidegháborút idéző európai biztonság- és katonapolitikai rendszerben a továbbra is NATO-n és Európai Unión kívüli Szerbia felértékelődött Moszkva számára, azt a protokoll-lista is alátámasztotta. A Vučić által nyilvánvalóan belpolitikai célokra is felhasznált, látványos, és profi módon levezényelt rendezvény díszvendége Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter volt, a fő attrakciót pedig az orosz légierő MiG-29-esekkel repülő Sztrizsi (fecskék) köteléke szolgáltatta.
Az orosz csapásirány azonban így sem nevezhető egyértelműnek: összhangban uniós tagsági ambícióival, Szerbia Németországból is vesz katonai helikoptereket, s a nisi humanitárius központ orosz munkatársainak egyelőre nem adott diplomatastátuszt – talán összefüggésben azzal, hogy az amerikaiak szerint a létesítményt Moszkva a NATO-val szembeni felderítésre használja.
Hogy Vučić lavírozása közben közelebb sodródik-e Moszkvához, nagyban függ a szomszédos, NATO- és EU-tag Horvátország lépéseitől. Zágráb nemrégiben Németországtól vett modern önjáró tüzérséget, az amerikaiaktól pedig használt, felfegyverzett helikoptereket, de napirenden van nagy hatótávolságú rakétatüzérség és F-16-osok beszerzése is a tengerentúlról. Ha ez utóbbi bekövetkezik, borítékolható a Buk és Sz-300-as orosz lég- és rakétavédelmi rendszerek – régóta napirenden lévő – szerbiai megjelenése, ami vörös posztó lesz Washington számára.
(Zord Gábor László, Magyar Nemzet)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal
Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >
Siker a semmittevésben!
Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >
A „budapesti buborék”
Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >
Titoról álmodott…
Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >
Szerbia: Se parlament, se kormány
Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >
Oroszország menti meg a katolikus híveket?
Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >
Vajon milyen jövő vár egy ilyen városra?
A folyamat lassú, mert sokan a saját becsületük kérdésének tartják mindenek ellenére is kitartani. Orvosok, tanárok, >
Ez is az én Európám!
Európa messze volt, a szerb álkatonai egységek közel. Újvidék tele volt terepszínű egyenruhás patriótával. Akadtak csinos >
Lesz-e kihívója a VMSZ-nek?
Félő, hogy – amennyiben a VMSZ-nek nem lesz ellenzéki alternatívája – az októberi nemzeti tanácsi választásokon >
A Dagi
A nyolcvanas évek első felében volt két riportutam, mindkettőre elkísért Horváth Laci (a Dagi) operatőr barátom >
Kérdezni mert – menesztették!
A sajtóhírekből azt a benyomást lehet szerezni, hogy Szabó Dékány Zsófia esetében olyan személyt váltottak le, >
Szerbia: egyre távolabb az EU-tagságtól
A nyilatkozat egészen logikus és értelmes lenne, ha nem tudnánk, hogy Kovács a Vajdasági Magyar Szövetség >