Ma Angéla, Angelika névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Újra téma a fegyverkezés a Balkánon
Olyan technológiák is vannak a kezükben – például szilárd tüzelőanyagú rakétahajtóművek gyártása –, melyeknek középhatalmak is híján vannak.
Az utóbbi hónapokban megszaporodtak azok a híradások és spekulációk, melyek a volt jugoszláv tagköztársaságok újrafegyverkezését taglalják. A térségnek a kilencvenes években lezajlott háborúkat követő gazdasági mélyrepülése, a béketeremtő erők erőteljes jelenléte miatt ez a kérdés sokáig nem haladta meg a külvilág ingerküszöbét, de úgy tűnik, ez a korszak lezárult. A konfliktusok elvarratlan szálai, melyeket az érintett országok belpolitikájában máig felhasználnak, társulva a fokozódó nagyhatalmi rivalizálással gondoskodnak arról, hogy a Balkán visszakerüljön a katonapolitikailag aktívként számon tartott térségek közé.
Szerbia, melyet Nyugaton szokás a délszláv konfliktus egyedüli felelőseként emlegetni, ismét a diskurzus középpontjában áll, ám ezúttal – közel húsz év óta először – már maga is üzeneteket küld és komolyan vehető lépéseket tesz ezen a téren. Nem is lehet ez másként a radikálisoktól induló, magát „haladóvá” áthangoló Aleksandar Vučić elnök esetében, aki nagyon jó tudja, hogy a nemzeti haderő felemelésének napirendre tűzésével Szerbiában lehet szavazatokat szerezni – a szerbeket ez az ügy a közép-kelet-európai átlagnál jobban foglalkoztatja. Mi tagadás, időszerű is a modernizáció, hiszen a szerb haderő javarészt még mindig a Jugoszláv Néphadseregtől örökölt technikára támaszkodik. A többi paraméter azonban nem reménytelen: a nemzeti össztermék három százalékkal bővül, s bár a védelemre költött összeg abszolút értékben alacsony (427 millió euró), a GDP-hez viszonyítva nem kevesebb, mint az európai NATO-átlag. S akkor még nem beszéltünk legkomolyabb ütőkártyájukról, a jugoszláv széthullást és az 1999-es NATO-bombázást túlélt, szerteágazó hadiiparukról. Ez a titói idők kapcsolatrendszerét megörökölve, egyes irányokba kibővítve ma 550 millió eurós exportmegrendelés-állománnyal büszkélkedhet, s ugrásra kész a hazai igények kielégítését illetően. Olyan technológiák is vannak a kezükben – például szilárd tüzelőanyagú rakétahajtóművek gyártása –, melyeknek középhatalmak is híján vannak.
Ami a katonai képességek és szándékok kommunikációját illeti, a Belgrád felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából a batajnicai légibázison a múlt héten megrendezett katonai bemutató éppúgy hivatva volt a haderő folyamatban lévő modernizációját demonstrálni, mint a szerb hadiipar potenciálját. Na meg persze a folytatódó orosz-szerb fegyverbarátságot, melyre az elmúlt években a Szláv Testvériség hadgyakorlat-sorozat, legutóbb pedig egy jelentős fegyverüzlet – tankok, harcjárművek és MiG-29-esek átadása és felújítása – irányította a figyelmet. Hogy a hidegháborút idéző európai biztonság- és katonapolitikai rendszerben a továbbra is NATO-n és Európai Unión kívüli Szerbia felértékelődött Moszkva számára, azt a protokoll-lista is alátámasztotta. A Vučić által nyilvánvalóan belpolitikai célokra is felhasznált, látványos, és profi módon levezényelt rendezvény díszvendége Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter volt, a fő attrakciót pedig az orosz légierő MiG-29-esekkel repülő Sztrizsi (fecskék) köteléke szolgáltatta.
Az orosz csapásirány azonban így sem nevezhető egyértelműnek: összhangban uniós tagsági ambícióival, Szerbia Németországból is vesz katonai helikoptereket, s a nisi humanitárius központ orosz munkatársainak egyelőre nem adott diplomatastátuszt – talán összefüggésben azzal, hogy az amerikaiak szerint a létesítményt Moszkva a NATO-val szembeni felderítésre használja.
Hogy Vučić lavírozása közben közelebb sodródik-e Moszkvához, nagyban függ a szomszédos, NATO- és EU-tag Horvátország lépéseitől. Zágráb nemrégiben Németországtól vett modern önjáró tüzérséget, az amerikaiaktól pedig használt, felfegyverzett helikoptereket, de napirenden van nagy hatótávolságú rakétatüzérség és F-16-osok beszerzése is a tengerentúlról. Ha ez utóbbi bekövetkezik, borítékolható a Buk és Sz-300-as orosz lég- és rakétavédelmi rendszerek – régóta napirenden lévő – szerbiai megjelenése, ami vörös posztó lesz Washington számára.
(Zord Gábor László, Magyar Nemzet)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A népszámlálási eredményekre várva
Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >
Összeborulás vagy elszámoltatás?
Amennyiben a vajdasági magyar közösség helyzetének megvitatására irányuló párbeszédre, vagy változásra a VMSZ vezetésében és politikájában >
„A kézfogás csodája”
Az MNT „alapította” Magyar Szó napilap is a pásztorvilág építésének az egyik tartópillére. Erdődi Edvinát a >
Ez lenne Lovas tandíja?
A „példamutató beruházással” kapcsolatban felvetődik az is, hogy Pásztor Istvánnak miért éppen a Szabadkai Városi Könyvtár >
Ezt az alkalmat (is) bűn lenne elszalasztani!
Vajdaság Autonóm Tartomány 2023–2030-ig terjedő fejlesztési terve tervezetének a „közszemlére” bocsátása jó alkalom, hogy az MNT >
Kovács Vučić szerb elnök magyar hangja
A VMSZ üdvöskéje, Kovács Elvira a szerbiai uniós csatlakozási folyamatért felelős személyek egyike. Ért-e ehhez egyáltalán? >
Vučić és Orbán szövetsége: a zsák a foltját megtalálja
A demokrácia hiányával és a túlzott korrupcióval jellemezhető „orosz típusú” kormányzás lényegében mindkét autokratának megfelel – >
Szerződésbontás
A junior Pásztor nem említette a háborús bűnösök törlésének szükségét a listáról. Miért? Nem akarja, vagy >
Losoncz Márk nyílt leveléről
Párbeszéd lesz, de nem a VMSZ mostani vezetőségével. Sajnálatos, hogy Losoncz Márk gondolatvilága megrekedt a VMSZ-nél, >
„Becsicskultak/ becsicskultunk”!
Amit igazán nem értettem, sem a MM-nél, sem VMDK-nál és sok vajdasági magyar ellenzékinél, hogyan lehet >
Ellentmondásos, hiteltelen „filozófus”
Feltűnő, egyrészről, „a VMSZ munkájának dicsérete”, másrészről pedig a párt bírálata, ami szinte szakaszonként váltakozik. A >
Amikor a politikus meghasonlik önmagával
Ágoston és volt pártja (a VMDP) a VMSZ szövetségese, szatellitje lett, amelyiknek most az MNT is >