2021. december 2. csütörtök
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) Napló 89.

Már jobb nem is lehetne!

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Jogi Kar viszonyulása „kihat a magyar ifjúságra”, de mit tesz a magyar oktatásügyi államtitkár asszony, a magyar tartományi oktatásügyi titkár és az MNT, hogy ez ne így legyen? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Október 12.

„Napl(op)ók”

Először Egri Emma, majd Kovács Vilhelmina tette fel a kérdést az oktatásügyi illetékeseknek és a Magyar nemzeti Tanácsnak (MNT), hogy miért nincs magyar ötödik osztályos napló?

– Szerbiában évek, vagy inkább évtizedek óta nincsen zökkenőmentes tanévkezdés. Gond volt és van az iskolanaptárral, a tankönyvekkel a választott tantárgyakkal... De a „jó kifogás sose rossz” alapon, mindig volt kit, mit okolni: a miloševići rendszert, a háborút, a tüntetéseket, a bombázást, a rendszer és a miniszterváltásokat…

Most, amikor a belgrádi oktatási minisztériumban magyar államtitkár asszony ül, a tartományi oktatásügyi titkár magyar és az MNT-nek is csak és kizárólag a magyarok jogaival és ügyes-bajos dolgaival kellene foglalkozni, mégis vannak problémák. Az idei tanév hetedik hetében járunk és az általános iskolák magyar ötödikeseinek még mindig nincs naplójuk! – írja Kovács Vilhelmina.

Két hónap elteltével se nincsen napló az ötödikes magyar diákok számára. Az illetékesek továbbra is hallgatnak témáról. Vagy ez (sem) fontos? Miért kapják a fizetést?

Október 13-16.

Törvényekről közvita nélkül

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) két folytatásban elemezte a nemzeti tanácsokról szóló törvény készülő módosításait. A párt „a tervezetről ismét csak közvetett módon szerezett tudomást”, a nyilvánosság pedig a közleményéből. Ez is azt igazolja, hogy az törvény módosítása távol a nyilvánosságtól, közvitáról, úgymond suba alatt készül.

A VMDK a változások összegzésében megállapítja: „A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása teljesen átláthatatlan módon történik. Nem látszik a stratégiai gondolkodás, inkább az ideiglenes megoldások kapnak teret. Nincsen igazi közvita, a tervezet kidolgozásában nem vesz részt minden szerbiai nemzeti közösség képviselője, de a civil szektor is hiányos. A tervezetben szereplő megoldások szűkítik az eddigi jogokat, illetve egyenesen korlátozzák az önkormányzatiságra való jogot, valamint nagyobb állami ellenőrzés alá vonják a nemzeti tanácsok működését. Az összeférhetetlenségi rendelkezések foghíjasak és vitathatóak. A nemzeti tanácsok pénzelése továbbra sincs megoldva megfelelő módon.”

Korábban a VMDK – ugyancsak két – részben ismertette a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény készülő változásait, „amit Szerbiának már 2016-ban el kellet volna fogadnia”.

Az elemzés elején a VMDK közli, hogy „az MNT elnöke és jogásza közösségi felhatalmazás nélkül vett részt a tervezet kidolgozásában, nem egyeztetvén és nem tájékoztatván az MNT tagokat a tervezet szövegéről!” Ez már önmagában is felelőtlen viszonyulás az MNT vezetője részéről. Már csak azért is, mivel a „kisebbségi kerettörvény, aminek a módosítása elkészült, és „olvasáson” van az európai tanácsnál. Nyilvánvaló, hogy a törvény előkészítői később arra fognak hivatkozni, hogy azon változtatni már nem lehet, mivel zöld fényt kapott Európától!

A tervezett változásokkal – „a VMDK meglátása szerint” – „Szerbia ismét csak kozmetikai változásokat javasol, tovább éltetve a kisebbségi jogok kirakat jellegét. A párt kifejezi reményét, hogy „meglesz a politikai akarat arra, hogy változtatásokat eszközöljünk ki a tervezet szövegén mielőtt azt a szerbiai szkupstina/parlament elfogadja. Ehhez persze azoknak is meg kellene mozdulni, akik most a hatalmi koalíció részét képezik” – olvasható a párt által közreadott szövegben.

Két meghatározó nemzeti kisebbségjogi törvény módosítása, illetve kiegészítése előtt állunk. Ezek változásairól a nyilvánosság csak a VMDK által értesült, ami elfogadhatatlan és ismételten az MNT elnökének felelőtlen viszonyulásáról tanúskodik.

Fontos, hogy legalább egy délvidéki magyar párt megfogalmazta az észrevételeit a változásokkal kapcsolatban, de – sajnos – nem elegendő. Lehetséges, hogy ezek az észrevételek, javaslatok el sem jutnak a szerbiai és az európai illetékesekhez.

Szakmai és politikai tanácskozást kellene most szervezni – ha lenne kinek – pld. a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak (VMTT), a temerini Kisebbségi Fórumnak (KIFO), vagy éppen a VMSZ által irányított Vajdasági Magyar Jogászegyletnek (VMJE). Az egyeztetett álláspontokat el kellene juttatni a törvénymódosítások beterjesztőinek és az Európai Unió belgrádi irodájának, szerbiai jelentéstevőjének. Amíg nem késő! A jelekből ítélve erre aligha lesz vállalkozó. Aztán meg majd csodálkozunk…

Október 17.

Már jobb nem is lehetne!

Kilencedik alkalommal ülésezett Szabadkán a Magyar-Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság. A konferenciát követő sajtótájékoztatón Szíjjártó Péter ismételten hangoztatta: „Amikor Szerbiába jövünk, akkor annak az országnak a területére jövünk, amelyikkel a legjobb az együttműködésünk a szomszédok közül.” Mint mondta, sok uniós tagország is példát vehetne Szerbiától a kisebbségi jogok biztosításának vonatkozásában, ezért ezt a találkozót arra is felhasználta, hogy a szerb kormány képviselőjének elmondja, Magyarország hálás azért, ahogyan a szerb kormány viszonyul az itt élő magyarok közösségéhez, amely nagyon erős összekötő kapcsot jelent a két ország között.

Miközben Szíjjártó a szerb-magyar barátságot magasztalta, magyargyűlölő falfirkák jelentek meg Nagybecskereken.

A magyar politikusok példát vehetnének/tanulhatnának, tanulhattak volna már a szerb kollégáiktól, hogyan kell küzdeni a nemzettársaik jogaiért. A legjobb minta erre Koszovó.

Október 19.

Egyre kevesebben vannak, és alig lehet hallgatni

Folyamatban vannak a Vajdasági Rádió és Televízió készülő épületeinek munkálatai. Jobban a mondva egyelőre a (NATO bombázással lerombolt) régi épületnek az elbontása.

Gusztony András, a rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztő-helyettese a munkálatok utáni sajtókonferencián felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy „valamikor a rádiónak 102 munkatársa volt, jelenleg viszont csak 35-en dolgoznak a szerkesztőségben”.

Arra is panasz van, hogy az Újvidéki Rádió műsorait számos magyarok lakta helységben nem lehet rendesen hallani. 

Október 20.

Nem lesz magyar jogász?

„Másodszorra is elutasította első fokon a Vajdasági Magyar Diákszövetség keresetét a Jogtudományi Kar elleni perben az újvidéki Felső-bíróság.”

Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke az ítélet kihirdetését követő sajtótájékoztatón – egyebek között –

Egyebek között elmondta, hogy „egy nem hivatalos információ szerint a 2016-os és a 2017-es évben körülbelül húszan voltak magyar ajkúak, akik a Jogtudományi Karra felvételiztek, most úgy tudjuk, hogy az idén ez a szám mindössze három”. Hasonlóképpen tapasztalható némi csökkenés a magyar nyelven felvételiző végzős középiskolai diákok számában is. Ez egyértelműen bizonyítéka annak, hogy ami most a jogi karon van, az teljesen kihat a vajdasági magyar ifjúságra. – tette hozzá Sóti.

A Jogi Kar viszonyulása „kihat a magyar ifjúságra”, de mit tesz a magyar oktatásügyi államtitkár asszony, a magyar tartományi oktatásügyi titkár és az MNT, hogy ez ne így legyen?

Sóti elmondta, a VaMaDiSz ezen a héten dönt arról, hogy „folytatják-e a Jogtudományi Kar elleni harcot, vagy véget vetnek a közel kétéves küzdelemnek”.

A legrosszabb döntés most a küzdelem feladása lenne, ha már – nem teljesen meggondoltan és az esetleges pervesztesség következményeinek felmérése nélkül – belefogtak ebbe a perbe. Amennyiben a VaMaDiSz eláll a per folytatásától, ennek következménye Sóti távozása (is) kellene, hogy legyen.

 

2017. október 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább