2024. április 23. kedd
Ma Béla, Adalbert névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) Napló 89.

Már jobb nem is lehetne!

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Jogi Kar viszonyulása „kihat a magyar ifjúságra”, de mit tesz a magyar oktatásügyi államtitkár asszony, a magyar tartományi oktatásügyi titkár és az MNT, hogy ez ne így legyen? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Október 12.

„Napl(op)ók”

Először Egri Emma, majd Kovács Vilhelmina tette fel a kérdést az oktatásügyi illetékeseknek és a Magyar nemzeti Tanácsnak (MNT), hogy miért nincs magyar ötödik osztályos napló?

– Szerbiában évek, vagy inkább évtizedek óta nincsen zökkenőmentes tanévkezdés. Gond volt és van az iskolanaptárral, a tankönyvekkel a választott tantárgyakkal... De a „jó kifogás sose rossz” alapon, mindig volt kit, mit okolni: a miloševići rendszert, a háborút, a tüntetéseket, a bombázást, a rendszer és a miniszterváltásokat…

Most, amikor a belgrádi oktatási minisztériumban magyar államtitkár asszony ül, a tartományi oktatásügyi titkár magyar és az MNT-nek is csak és kizárólag a magyarok jogaival és ügyes-bajos dolgaival kellene foglalkozni, mégis vannak problémák. Az idei tanév hetedik hetében járunk és az általános iskolák magyar ötödikeseinek még mindig nincs naplójuk! – írja Kovács Vilhelmina.

Két hónap elteltével se nincsen napló az ötödikes magyar diákok számára. Az illetékesek továbbra is hallgatnak témáról. Vagy ez (sem) fontos? Miért kapják a fizetést?

Október 13-16.

Törvényekről közvita nélkül

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) két folytatásban elemezte a nemzeti tanácsokról szóló törvény készülő módosításait. A párt „a tervezetről ismét csak közvetett módon szerezett tudomást”, a nyilvánosság pedig a közleményéből. Ez is azt igazolja, hogy az törvény módosítása távol a nyilvánosságtól, közvitáról, úgymond suba alatt készül.

A VMDK a változások összegzésében megállapítja: „A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása teljesen átláthatatlan módon történik. Nem látszik a stratégiai gondolkodás, inkább az ideiglenes megoldások kapnak teret. Nincsen igazi közvita, a tervezet kidolgozásában nem vesz részt minden szerbiai nemzeti közösség képviselője, de a civil szektor is hiányos. A tervezetben szereplő megoldások szűkítik az eddigi jogokat, illetve egyenesen korlátozzák az önkormányzatiságra való jogot, valamint nagyobb állami ellenőrzés alá vonják a nemzeti tanácsok működését. Az összeférhetetlenségi rendelkezések foghíjasak és vitathatóak. A nemzeti tanácsok pénzelése továbbra sincs megoldva megfelelő módon.”

Korábban a VMDK – ugyancsak két – részben ismertette a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény készülő változásait, „amit Szerbiának már 2016-ban el kellet volna fogadnia”.

Az elemzés elején a VMDK közli, hogy „az MNT elnöke és jogásza közösségi felhatalmazás nélkül vett részt a tervezet kidolgozásában, nem egyeztetvén és nem tájékoztatván az MNT tagokat a tervezet szövegéről!” Ez már önmagában is felelőtlen viszonyulás az MNT vezetője részéről. Már csak azért is, mivel a „kisebbségi kerettörvény, aminek a módosítása elkészült, és „olvasáson” van az európai tanácsnál. Nyilvánvaló, hogy a törvény előkészítői később arra fognak hivatkozni, hogy azon változtatni már nem lehet, mivel zöld fényt kapott Európától!

A tervezett változásokkal – „a VMDK meglátása szerint” – „Szerbia ismét csak kozmetikai változásokat javasol, tovább éltetve a kisebbségi jogok kirakat jellegét. A párt kifejezi reményét, hogy „meglesz a politikai akarat arra, hogy változtatásokat eszközöljünk ki a tervezet szövegén mielőtt azt a szerbiai szkupstina/parlament elfogadja. Ehhez persze azoknak is meg kellene mozdulni, akik most a hatalmi koalíció részét képezik” – olvasható a párt által közreadott szövegben.

Két meghatározó nemzeti kisebbségjogi törvény módosítása, illetve kiegészítése előtt állunk. Ezek változásairól a nyilvánosság csak a VMDK által értesült, ami elfogadhatatlan és ismételten az MNT elnökének felelőtlen viszonyulásáról tanúskodik.

Fontos, hogy legalább egy délvidéki magyar párt megfogalmazta az észrevételeit a változásokkal kapcsolatban, de – sajnos – nem elegendő. Lehetséges, hogy ezek az észrevételek, javaslatok el sem jutnak a szerbiai és az európai illetékesekhez.

Szakmai és politikai tanácskozást kellene most szervezni – ha lenne kinek – pld. a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak (VMTT), a temerini Kisebbségi Fórumnak (KIFO), vagy éppen a VMSZ által irányított Vajdasági Magyar Jogászegyletnek (VMJE). Az egyeztetett álláspontokat el kellene juttatni a törvénymódosítások beterjesztőinek és az Európai Unió belgrádi irodájának, szerbiai jelentéstevőjének. Amíg nem késő! A jelekből ítélve erre aligha lesz vállalkozó. Aztán meg majd csodálkozunk…

Október 17.

Már jobb nem is lehetne!

Kilencedik alkalommal ülésezett Szabadkán a Magyar-Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság. A konferenciát követő sajtótájékoztatón Szíjjártó Péter ismételten hangoztatta: „Amikor Szerbiába jövünk, akkor annak az országnak a területére jövünk, amelyikkel a legjobb az együttműködésünk a szomszédok közül.” Mint mondta, sok uniós tagország is példát vehetne Szerbiától a kisebbségi jogok biztosításának vonatkozásában, ezért ezt a találkozót arra is felhasználta, hogy a szerb kormány képviselőjének elmondja, Magyarország hálás azért, ahogyan a szerb kormány viszonyul az itt élő magyarok közösségéhez, amely nagyon erős összekötő kapcsot jelent a két ország között.

Miközben Szíjjártó a szerb-magyar barátságot magasztalta, magyargyűlölő falfirkák jelentek meg Nagybecskereken.

A magyar politikusok példát vehetnének/tanulhatnának, tanulhattak volna már a szerb kollégáiktól, hogyan kell küzdeni a nemzettársaik jogaiért. A legjobb minta erre Koszovó.

Október 19.

Egyre kevesebben vannak, és alig lehet hallgatni

Folyamatban vannak a Vajdasági Rádió és Televízió készülő épületeinek munkálatai. Jobban a mondva egyelőre a (NATO bombázással lerombolt) régi épületnek az elbontása.

Gusztony András, a rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztő-helyettese a munkálatok utáni sajtókonferencián felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy „valamikor a rádiónak 102 munkatársa volt, jelenleg viszont csak 35-en dolgoznak a szerkesztőségben”.

Arra is panasz van, hogy az Újvidéki Rádió műsorait számos magyarok lakta helységben nem lehet rendesen hallani. 

Október 20.

Nem lesz magyar jogász?

„Másodszorra is elutasította első fokon a Vajdasági Magyar Diákszövetség keresetét a Jogtudományi Kar elleni perben az újvidéki Felső-bíróság.”

Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke az ítélet kihirdetését követő sajtótájékoztatón – egyebek között –

Egyebek között elmondta, hogy „egy nem hivatalos információ szerint a 2016-os és a 2017-es évben körülbelül húszan voltak magyar ajkúak, akik a Jogtudományi Karra felvételiztek, most úgy tudjuk, hogy az idén ez a szám mindössze három”. Hasonlóképpen tapasztalható némi csökkenés a magyar nyelven felvételiző végzős középiskolai diákok számában is. Ez egyértelműen bizonyítéka annak, hogy ami most a jogi karon van, az teljesen kihat a vajdasági magyar ifjúságra. – tette hozzá Sóti.

A Jogi Kar viszonyulása „kihat a magyar ifjúságra”, de mit tesz a magyar oktatásügyi államtitkár asszony, a magyar tartományi oktatásügyi titkár és az MNT, hogy ez ne így legyen?

Sóti elmondta, a VaMaDiSz ezen a héten dönt arról, hogy „folytatják-e a Jogtudományi Kar elleni harcot, vagy véget vetnek a közel kétéves küzdelemnek”.

A legrosszabb döntés most a küzdelem feladása lenne, ha már – nem teljesen meggondoltan és az esetleges pervesztesség következményeinek felmérése nélkül – belefogtak ebbe a perbe. Amennyiben a VaMaDiSz eláll a per folytatásától, ennek következménye Sóti távozása (is) kellene, hogy legyen.

 

2017. október 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább