2020. szeptember 27. vasárnap
Ma Adalbert, Vince névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Naplójegyzetek, – Fragmentumok 2017. október 4.

Végel László
Végel László

A lemondás oka erkölcsi, mondja Jumović. Tegnap ezt halottam több montenegrói újságírótól is. Nagy elismeréssel jelentik ki, hogy erkölcsi motivációról van szó. Magyarországon vagy Szerbiában nem találkoztam olyan esetekkel, hogy egy miniszter erkölcsi okokból távozik a tisztségéből.  Végel László:

Délelőtt Marko Špadijer társaságában Cetinjen találkozom Janko Jumovićtyal, aki tegnap mondott le a kultuszminiszteri posztról, mert nem osztja a kormány politikáját Radmila Vojvodić a podgoricai egyetem rektorának leváltása ügyében. Nem vagyok járatos a montenegrói belpolitikában, ezért hallgatok, figyelek, tanulok. Újra ismerkedem az egykori Jugoszlávia utódállamainak hétköznapjaival. Egészen más Újvidéken a szerbiai sajtóban Montenegróról olvasni, és egészen más a helyszínen találkozni vele. A hely szellemét csak a helyszínen lehet megismerni. A lemondás oka erkölcsi, mondja Jumović. Tegnap ezt halottam több montenegrói újságírótól is. Nagy elismeréssel jelentik ki, hogy erkölcsi motivációról van szó. Magyarországon vagy Szerbiában nem találkoztam olyan esetekkel, hogy egy miniszter erkölcsi okokból távozik a tisztségéből.  Utána séta Cetinjében. Megbámulom az egykori francia vagy orosz nagykövetség épületét. Az egykori főváros 10 000 lakost számlál. Viszont úgy tűnik, hogy legalább 30 000 lakja. A Marko Špadijer Cetinjéről szóló regénye (Bibliotekar) jut eszembe, amelyet a podgoricai utam előtt olvastam. Az ember Cetinjén arra van ítélve, hogy a történelemmel intim viszonyba kerüljön, írja. A legandák és a történelmi valóság közötti határvonal eltörlődött. Cetinje ebből a szempontból tényleg montenegrói paradigma. Intim viszony? Mit jelent ez számomra? Én inkább a történelem rabjának tartom magamat.

Este az Atlas Palotában sor kerül az irodalmi estemre. Aleksandra Vuković moderál, rokonszenvesen kérdez, úgy látom, hogy elejétől-végig elolvasta a Balkáni szépséget. Majd Matija Otašević készít interjút velem a Vrijeme című napilap részére. A végén televíziós beszélgetés Aleksandra Vukovićtyal.  Utána fáradtan elballagok Marko Špadijer lakásában, ahol érdekes társaság gyűlt össze, többen is elmondják, hogy többé nem nézik a B92 tévét. Én sem, válaszolom.

 

2017. október 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább