2021. június 12. szombat
Ma Villő, Orfeusz, Adelaida névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Szerbia EU-s csatlakozása

Maradéktalanul teljesíteni a feltételeket!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Nincsen betekintésem Kovács Elvira és Deli Andor teljes tevékenységébe, ezért távol áll tőlem, hogy átfogóan értékeljem azt. A sajtóinformációk és az eddigi ismereteim szerint, sajnos, inkább a Szerb Haladó Párttal (SNP) hatalmi koalícióban lévő Vajdasági Magyar Szövetség (és a Fidesz) érdekeit képviselték, mintsem, hogy – az adott lehetőségeket kihasználva – érdemében hozzájárultak volna az itteni magyar közösség érdekvédelméhez, jogainak érvényesítéséhez, helyzetének rendezéséhez. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Az utóbbi, alig több mint egy hónap alatt, az Európai Unió (EU) két magas rangú tisztségviselője is Belgrádban járt, annak erősítésére, hogy az EU érdekelt Szerbia csatlakozása iránt.    

David McAllister, az EP-képviselő, szerbiai jelentéstevő, két alkalommal is Belgrádban járt. Először augusztus 12-én, amikor találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel, majd augusztus 25-én és 26-án az ország  fővárosában a hatalmi szervek, a szerbiai parlament ellenzéki és a civil szervezetek képviselővel is tárgyalt.

A Danas c. belgrádi napilap forrásai szerint a nem kormányzati szervezetek képviselői „a brüsszeli tisztségviselőnek, egyebek között, elmondták, hogy (Szerbiában – B. A.) a médiaszabadság állandóan rosszabbodik és szűkülnek a lehetőségek a bíráló vélemények közlésére, valamint hogy nincsen semmilyen előrelépés a Savamala eset felderítésében”. 

McAllister a belgrádi vendéglátóknak határozottan a tudtára adta: „Csak olyan állam válhat az Unió tagállamává, amelyik teljes mértékben alkalmazza az ott érvényes emberi jogi, szabadságjogi, kisebbségjogi és egyéb előírásokat”.

Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa szeptember 15-én látogatott Belgrádba.

– Szerbia akár 2025 előtt is az Európai Unió teljes jogú tagállamává válhat, vagy bármikor, amikor teljesíti a tagsági feltételeket – fejtette ki Hahn a sajtónak nyilatkozva. 

Később, az EU-Szerbia: Stratégiai Partnerség a jövőért elnevezésű konferencián Hahn arról beszélt, hogy „a csatlakozás folyamatában a gyorsaságnál sokkal nagyobb szerepe van a minőségnek, a joguralom és a független igazságügy, illetve az emberi jogok és a hatékony közigazgatás tekintetében egyaránt, hiszen a joguralom kéz a kézben jár a gazdasági fejlődéssel”.

 – Szerbia számára a joguralomnak kell prioritásnak lenni a csatlakozás folyamatában – emelte ki Hahn.

David McAllister és Johannes Hahn, nyilatkozataikban több alkalommal is hangsúlyozták, hogy Szerbia csatlakozásának gyorsasága, bármennyire is siettetné azt az ország vezetősége, nem történhet meg a „minőség” kárára.  A „minőség” alatt pedig az európai vezetők a csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítését értik. Ezek között az első helyen a jog uralma, a független igazságügy és az emberi jogok (köztük a nemzeti közösségi jogok) tiszteletben tartása szerepel. Éppen azok a területek, amelyeken Szerbia a legkevésbé teljesít.

Nemzeti közösségi szempontból is fontos lenne, tehát, hogy az EU vezetői következetesen betartsák, megköveteljék a nyilatkozataikban elhangzottak teljesítését. Csak ebben az esetben remélhetünk előrelépést helyzetünk javulása, jogaink érvényesülése területén is.

Az integráció témájához tartozik, hogy szeptember 13-án Strasbourgban sor került az EU-Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Vegyes Bizottság ülésére.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselője és a parlamenti integrációs bizottság alelnöke, aki az ülésen részt vett, a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy „záradékot fogadtak el”, amelybe „belekerült a részarányos foglalkoztatás közigazgatásra, bíróságokra vonatkozó eleme, elvárása is. Deli Andor képviselő úr javaslatára a szövegbe bekerült a kitétel is, hogy a kisebbségi jogok nem csorbulhatnak a szerb oktatási rendszert érő esetleges változások esetén sem”.

Kovács közölte még, hogy „2020-ra teljesíteni tudjuk a követelményeket az államvezetőség szerint, s ez kedvező”.

Az Európai Unió szerveiben (a Parlamentben és a Vegyes Bizottságban) ott ül két (jól fizetett) vajdasági magyar (párt)képviselő is, akiknek az lenne a feladata – és ezt nem csak az itteni magyar közösség, de az EU vezetői is elvárják –, hogy méltó módon képviseljék nem csak Szerbia, de a délvidéki magyarság érdekeit is.

Nincsen betekintésem Kovács Elvira és Deli Andor teljes tevékenységébe, ezért távol áll tőlem, hogy átfogóan értékeljem azt. A sajtóinformációk és az eddigi ismereteim szerint, sajnos, inkább a Szerb Haladó Párttal (SNP) hatalmi koalícióban lévő Vajdasági Magyar Szövetség (és a Fidesz) érdekeit képviselték, mintsem, hogy – az adott lehetőségeket kihasználva – érdemében hozzájárultak volna az itteni magyar közösség érdekvédelméhez, jogainak érvényesítéséhez, helyzetének rendezéséhez.

A Kovács Elvira által hivatkozott záradék hiánya például, hogy a követelést, miszerint „a nemzeti kisebbségi jogok nem csorbulhatnak”, most „a szerb oktatási rendszert érő esetleges változások esetére” szűkítették. További hiányossága, hogy nem tered ki a közvállalatokra és a rendőrségre sem.

Kovács nyilatkozata szerint fontosabb, hogy „2020-ra teljesíteni tudjuk a követelményeket”, mint az, hogy mikor, hogyan és milyen módon lesznek érvényesítve a kisebbségi közösségek jogai.

Adva van, tehát két magyar képviselő és a lehetőség is, hogy a magyar közösség helyzetével, valamint jogainak érvényesítésével kapcsolatos problémák eljussanak, jelen legyenek és orvoslásra találjanak az Európai Unióban. A kérdés csupán az, hogy képesek-e ezeket a képviselők felvállalni és az EU illetékesei előtt/felé prezentálni?

Amennyiben a csatlakozási folyamat során a nemzeti közösségi jogok nem érvényesülnek teljes mértékben, nem az EU és a tisztségviselői lesznek felelősek, hanem a magyar képviselők! Tisztában vannak-e ezzel?

 

2017. szeptember 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Maradj mindig idegen!”

„A tisztes regény- és tárcagyáros nénik, a silány novellisták és fűzfapoéták, a grafomán puhányok - szögezte >

Tovább

Ki lesz a győztes – a VMSZ vagy az SZHP?

Kétlem, hogy bárkinek is (beleértve a lovas Pásztort is) van áttekintése arról, hogy milyen a helyi >

Tovább

A posztszocialista államokban, a több évtizedes elzártság kultúrája túlélte a vasfüggönyt

Csakhogy a folyamatot ez nem állítja le. Az idegenelleneséget hirdető kormányközeli médiumok a hírműsorukban hirdetik a >

Tovább

Az udvari cselszövések egyre zavarosabbak

Zágrábban győztek a baloldali zöldek, Rijekában a szocialisták, de csak a zöldekkel való koalícióban, Splitben pedig >

Tovább

Lovas esete Zemannal

Mindezek alapján talán érthetőbb, hogy a – többek szerint vitatott – irodalmi és politikai ambícióiról is >

Tovább

Kiszorítósdi

Június 13-án eldől, hogy „Bácskossuthfalva 86 százalékban magyar lakossága”, „kiengedi-e a kezei közül a magyar önkormányzatot”, >

Tovább

Elfogynak a magyar jogászok (is)!

A junior I. Pásztor, aki – a pozíciójánál fogva – eddig is tehetett volna a magyar >

Tovább

Play Sinkó

A demokrácia válsága, posztfasizmus, autokrácia, diktatúra… Egyre gyakrabban találkozom ezekkel a fogalmakkal. Lehetséges-e, hogy ez csak >

Tovább

Handke és a Balkán

2014-ban Handke a Nobel-díj megszüntetését javasolta, mert az téves irodalmi kánont teremt. Az, hogy ő lett >

Tovább

Nem stratégia, cselekvési terv kell!

Lehetne a nyelvhasználati stratégiát még tovább is elemezni és talán ki is alakulna egy valós kép >

Tovább

Együtt a fekete listán

Együtt írtuk alá azt a kiáltványt, amelyben figyelmeztettük a közvéleményt az extrém nacionalizmus, a populizmus és >

Tovább

Átmenet a médiaháborúból a polgárháborúba?

Tény, hogy AV hatalmának egyik pillére az általa ellenőrzött elektromos és a nyomtatott sajtó. Erről pedig >

Tovább