Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Dóri bácsi gesztenyefája alól
Lelki szemeim előtt Mikszáth megkínál engem is egy virzsiniával, Milkó tüzet ad és én azzal a jól eső gondolattal szippantok bele a parázsló szivarba, hogy lám, a szabadelvűség még száz év múlva sem tűnt el a gesztenyefák alól.
A 20. század nyolcvanas éveinek a legvégén többedmagammal elhatároztuk, hogy a pártállam végnapjait kihasználva, lapot alapítunk. Így született meg, hosszabb jogi huzavona után (akkor még volt Szocialista Szövetség, laptanács, meg anyám kínja) a Napló. A név nem tetszőleges, hiszen a Szabadkai Könyvtárban bóklászva találtam rá a Bácsmegyei Naplóra és egy örök barátság született közöttünk.
Fenyves Ferencék lapja a történelmi üdeség erejével hatott rám: szabadelvűsége, profizmusa, a mindenkori hatalommal való dacolása azonnal követendő példává lépett elő és a mi Naplónk is hasonló szellemben működött.
Képzeljük csak el, hogy egy szabadkai vidéki lapnak az 1. világháború előtt volt budapesti, majd utána belgrádi, sőt zágrábi, zombori, eszéki tudósítója. Hogy nap-nap után számolt be (nemcsak hírügynökségi anyagokból, hanem saját tudósítói által is) a világpolitika legújabb fejleményeiről. Hogy tárcarovata a magyar irodalom cseppet sem provinciális tárháza volt. Hogy bűnügyi krónikáját még ma is lenyűgözve tudom olvasni. Az sem volt véletlen, hogy minden színre lépő hatalom be is tiltotta a Bácsmegyei Naplót. Így volt Szabadkának nemcsak profi újságja, hanem bajnoka is a sajtószabadság nemes harcmezején.
És Fenyvesék Naplója sem volt gyökértelen, véletlenszerű jelenség. Szerzőjük között ott volt Milkó Izidor is, aki életének utolsó tíz évében, betegsége ellenére régi, értéktelen részvények hátlapjára írta gyöngybetűivel a cikkeit a Napló számára. Példás rendszerességgel. Több mint ezret.
Akkori lelkesebb kritikusai azt írták, hogy Milkó szabadította meg a magyar irodalmat a zsírosságtól, a vidékies lomposságtól. De még a kevésbé lelkesek is elismerik, hogy vitathatatlan érdemei vannak “a magyar liberális polgári publicisztika európaizálásában”.
A szabadelvű, konzervatív értelmiségiről, akit Fenyves nevezett Dóri bácsinak, Kosztolányi Dezső (aki 8 éves korában találkozott először Milkóval és utána nem egyszer járt annak több mint tízezres könyvtárában) ezt írta Milkó egyik szabadkai előadásának meghallgatása után: „Ezen a téli délutánon egy szegényes díszterem sötét csillárja alatt bennem is vágy gerjedt, hogy lássam a világot, megismerjek mindent, kiszabaduljak abból a börtönből, melybe születésem véletlene dobott. Akkor kezdtem érteni, mi az értelme annak, hogy ilyen emberek vannak egy vidéki városban.”
A vidéki város csöppet sem vidékies lakójának a kertjében álló, „dúslombú” gesztenyefa alatt az akkori századelő irodalmi nagyságai is sorra megjelentek:
„Egyszer Mikszáth is megjelent itten, még a szegedi korszakában, és virzsiniával a fogai közt, a kalapját szokása szerint egy-egy elmés ötleténél vagy sikerült emberszólásánál fölfelé lökve humorizált a gesztenyefám alatt, amely bizonyára ma sem felejtette el e nevezetes eseményt.” (Milkó Izidor)
Lelki szemeim előtt Mikszáth megkínál engem is egy virzsiniával, Milkó tüzet ad és én azzal a jól eső gondolattal szippantok bele a parázsló szivarba, hogy lám, a szabadelvűség még száz év múlva sem tűnt el a gesztenyefák alól.
(A nyomtatott változat a Bácsmegyei Napló folyóiratban jelent meg)
Következő cikk: Miért kamu az EU-ból való kilépés?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >
„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"
Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >