2019. december 9. hétfő
Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A II. Vajdasági Műfordítótábor példa arra, hogy a Pásztor-holdudvar is tud értelmes dolgot csinálni

„A korábbi időszakhoz képest a délszláv és a magyar irodalom között jelenleg kevesebb az élő kapcsolat. Fordítóból pedig nincs is elég.”

A Vajdaság Ma tudósításából:

Augusztus 10-e és 13-a között szervezték meg Kishegyesen a II. Vajdasági Műfordítótábort.

Orovec Krisztina társszervező a Híd Kör tagjaként a műfordítás témaköréről: a nyelv képlékeny, folyamatosan és gyorsan változó, a helyesírási szabályok megváltoztatása pedig a legtöbb esetben késve történik csak meg. Műfordítói tapasztalatai szerint pedig nem lehet mindig mindent lefordítani. Ilyenkor a szövegben olyan helyettesítésekkel kell élni, hogy az olvasó ne vegyen észre semmit, a célnyelv gördülékeny legyen, olyan mintha eredetileg is ezen a nyelven íródott volna a mű. Mivel elsősorban szerbről fordít magyarra, példaként említette a „ljubav” szót, ami az eredeti szövegekben helyenként szeretetet, más alkalommal szerelmet is jelenthet. Mivel a szerb nyelvben a férfi és a nő a szövegben úgy is megkülönböztethető, hogy csupán azt írják, „ona”, vagy „on” ezért egy egész történet is elmesélhető úgy, hogy nem kell külön megjegyezni a szövegben a személy kilétét. Erre is különféle megoldások vannak azonban.

Rajsli Emese, a Forum Könyvkiadó Intézet műfordító részlegének a szerkesztője volt a tábor másik társszervezője, aki szerint azokat a műveket érdemes a kiadó szempontjából lefordítani, melyek érdeklődésre is számíthatnak. A Forumban ma is fordítják a délszláv klasszikusokat, de a kortárs délszláv irodalmat is. Most van kialakulóban itt a Vajdaságban egy műfordító nemzedék, ezek a 30 év körüli fiatalok veszik át lassan a terepet. A korábbi időszakhoz képest azonban úgy véli, a délszláv és a magyar irodalom között jelenleg kevesebb az élő kapcsolat. Fordítóból pedig nincs is elég. Nem csak irodalmi műveket kellene ugyanis fordítani, hanem sok minden mást. Megjegyezte, épp a napokban röppent fel a hír, hogy késik a vajdasági hivatalos közlöny fordítása, ami szintén a káderhiányra vezethető vissza.

A hivatalosan Prevodilačka kolonija Szenteleky–Leskovac Műfordítótábor néven megszervezett rendezvényen csütörtökön Patak Márta előadását hallgathatták meg az érdeklődők: Toronyórát láncostul. Amit elveszítünk a vámon, nyerjük vissza a réven! címmel a fordítás viszontagságairól értekezett. Harkai Vass Éva pedig Danilo Kiš József Attilát és Radnótit fordít címmel tartotta meg előadását. Marko Čudić pénteken elhangzott előadása A pihenés szerepe a műfordító életében címet viselte. Rajsli Emese vezetésével minden nap tartottak műhelymunkákat. Bogár Edit: Finn bűnügyek magyar kontextusban címmel a krimifordítás tapasztalatairól és a kiadói attitűdökről értekezett. Bozsik Péter, Boško Krstić, Ladányi István, Patócs László, Sirbik Attila a fordítással kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg az érdeklődőkkel. Vickó Árpáddal néhány fordításkötetéről Orovec Krisztina beszélgetett. Szombaton Ladányi István vezetésével: Danijel Dragojević magyarul, versfordítási tapasztalatok és közös fordítás tartottak műhelymunkát. Ladányi István az Új Symposion első nemzedékének fordítási gyakorlatáról is tartott egy előadást. (...)

 

2017. augusztus 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább