2021. április 12. hétfő
Ma Gyula, Baldvin, Sába névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kik képviselik érdekeinket?

„Szerbiának nagyobb figyelmet kell fordítania (...) a nemzeti kisebbségek védelmére”

Amennyiben a vajdasági magyar sajtó nem foglalkozik az itteni magyarságnak még a legfontosabb kérdéseivel sem, akkor bizony a nemzeti identitás megtartásáért és jogaink érvényesüléséért folytatott küzdelemnek nem túl jók a kilátásai.

Érdekeink valós képviseletéig kellene már eljutnunk.

Catherine Wendt (válasz)levele

2017. július 3-án levelet írtunk Johannes Hahn úrnak, az Európai Unió (EU) Jószomszédsági és Bővítési Biztosának.

Két dolog késztett bennünket arra, hogy a Biztos úrhoz forduljunk; az egyik: Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI)), pontosabban: annak 26. és 27. pontja (A nemzeti kisebbségek tiszteletben tartása és védelme); a másik pedig: Szerbiának a nemzeti közösségek helyzetéhez való viszonyulásában észlelt kedvezőtlen jelek.

Mindkét témában részletesen is kifejtettük véleményünket, észrevételeinket és javaslatainkat.

Levelünkre, pontosan egy hónap múltán, megérkezett a válasz.

A Johannes Hahn „felkérésére” megfogalmazott választ az a Catherine Wendt írta alá, aki 2015-től az Európai Bizottság Szomszédságpolitikai Főigazgatósága Szerbiai Osztályának vezetője, vagyis a Bővítési Biztos egyik közvetlen munkatársa.

A válaszlevél azt igazolja, hogy az Európai Unióban foglalkoztak a levelünkkel, tanulmányozták és válaszra méltatták azt. Ezért a továbbiakban ezt a kommunikációs lehetőséget is jobban ki kellene aknáznunk, a magyar közösség helyzetének és jogainak rendezése, érvényesítésre érdekében. Különösen akkor, amikor a féléves, illetve az éves (most már az őszre esedékes 2017. évi) szerbiai országjelentés nemzeti kisebbségi vonatkozású részének az elkészítéséről és megvitatásáról lesz szó az EU Külügyi Bizottságban és az Európai Parlamentben.

A levél fontos üzeneteket is tartalmaz. (Annak a magyar politikai párt vezetőjének véleményével ellentétben, aki viszont – teljesen tévesen és elhamarkodottan – úgy véli, hogy a „válasz egy nesze semmi, fogd meg jól kategória”.)

Catherine Wendt hangsúlyozta, hogy a Bővítési Biztos az Európai Parlamentben a Szerbiáról folytatott vita alkalmával „rámutatott, hogy Szerbiának nagyobb figyelmet kell fordítania többek között a jogállamiság tiszteletben tartására és a nemzeti kisebbségek védelemére”.

A levélből nem derül ki az, hogy az EU Szerbiai Osztályának vezetője Hahn szavait idézi-e, vagy csak kommentálja azokat, amikor azt írja, hogy a 2016. évi éves jelentésből egyértelműen kiderül, miszerint „Szerbiának a nemzeti kisebbségekről szóló cselekvési terv egész országban történő, teljes mértékű végrehajtása útján átfogó megközelítést kell alkalmaznia a nemzeti kisebbségek integrációja terén”.

Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az EU-ban nincsenek tisztában azzal, hogy a délvidéki/vajdasági magyarok kapcsán egy őshonos nemzeti kisebbségről van szó, amelynek esetében nem az „integráció” okoz gondot, hanem a nemzetközi és a kétoldalú egyezményekből eredő jogainak gyakorlati, a mindennapi életben való érvényesítése, pontosabban: veszélyeztetett nemzeti identitásának a megőrzése. Elképzelhető az, hogy a magyar EU-s képviselők sem tettek meg mindent ennek tudatosításáért az EU szerveiben és intézményeiben?

Biztató viszont az a tény, hogy Catherine Wendt válaszlevelének legfontosabb részében közli azt is, hogy figyelembe vették a(z általunk írt) „levélben említett valamennyi konkrét kérdést”.

– A szerbiai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak területén való előrelépés előtt álló legnagyobb kihívások közé tartozik a függőben lévő kérdések megoldása, például az oktatás, a nyelvhasználat, a kisebbségi médiához és vallási szertartásokhoz való hozzáférés, valamint a kisebbségeknek a közigazgatásban való megfelelő képviselete terén – írja Wendt.

Ehhez csak annyi kommentárt szükséges hozzáfűznünk, hogy az itten magyarok követelései közé tartozik „az arányos képviseletre” való jog érvényesítése/biztosítása a döntéshozatali szervek minden szintjén, ami – egyébként – európai követelmény s nem egyenlíthető ki a „megfelelő képviselettel”, ahogyan azt az EU-ban értelmezik. 

Levele végén Wendt hangsúlyozza, hogy „a Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet és jelentés tesz a Tanácsnak a 23. fejezet szerinti tárgyalások haladásáról”. – A nemzeti tanácsoknak kulcsszerepe van e cselekvési tervek (a 23. fejezetre vonatkozó cselekvési terv és a nemzeti kisebbségekről szóló külön cselekvési terv) végrehajtásában és nyomon követésében – áll a levélben.

Ezt a levelet elküldtük a fontosabbnak vélt, magyar nyelvű, elektronikus tömegtájékoztatási eszközök szerkesztőinek. Közülük egyikük sem tartotta fontosnak azt, hogy foglalkozzék vele. Még annak ellenére sem, hogy immár köztudott: „a hír szent, a vélemény szabad”.

Végezetül, milyen következtetések vonhatók le Catherine Wendt válaszlevele alapján?

Az Európai Bizottság, a Bővítési Biztos és a Szerbiai Osztály figyelemmel kíséri a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének alakulását.

A magyar közösség problémáinak hatékonyabb megoldása elsősorban az EP magyar képviselőinek a felelőssége. Amennyiben ezek a képviselők nem támasztanak semmilyen követelést Szerbia iránt, az itteni magyar közösség helyzete nem fog jobbra fordulni, inkább tovább rosszabbodik.  Nem várható ugyanis el az, hogy az EP fenntartásokat fogalmazzon meg Szerbia iránt, ha a magyar képviselőket mindez nem érdekli, ha közönyösen viszonyulnak saját nemzettársaikhoz (lásd az ellenpéldákat: Horvátország, Románia és Bulgária képviselőinek küzdelmét a Szerbiában élő nemzettársaik ügyében!).

A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és külön Hajnal Jenőnek, az MNT elnökének nem csak „kulcsszerepe”, de külön felelőssége is van abban, hogy az említett cselekvési tervek elősegítik-e vagy sem a magyar közösség helyzetének javítását, jogainak érvényesülését.

Amennyiben a vajdasági magyar sajtó nem foglalkozik az itteni magyarságnak még a legfontosabb kérdéseivel sem, akkor bizony a nemzeti identitás megtartásáért és jogaink érvényesüléséért folytatott küzdelemnek nem túl jók a kilátásai.

Érdekeink valós képviseletéig kellene már eljutnunk.

Torda-Óbecse, 2017. augusztus 6.

Mgr. Bozóki Antal, nyugalmazott ügyvéd,

az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Egyesület elnöke

Tari István, író, a Magyar Nemzeti Tanács tagja

 

2017. augusztus 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább

A Nagy Árulás

Pontosan fogalmaz Károlyi Csaba, amikor megjegyzi, hogy a 68-ról az Áttüntetésekben, a Parainézisben írtam, de nem >

Tovább

Vučić: „Az EP képviselők időben és térben is elvesztek”

Pillanat kérdése, hogy mikor fogja az EU-ból valaki nyilvánosan kifejezni a fokozódó elégedetlenséget és irritálást, hogy >

Tovább

A baljós ártatlanság kora után

Kezdődött a végtelennek nevezhető igazságos háborúsdi, a baljós ártatlanság korát felváltotta a győzelmekkel teli kollektív bűnösség >

Tovább

Nem mi vagyunk a mérleg nyelve

Az ellenségképzést nem kifejezetten a politikai szereplők részéről értem, a DK-n kívül nem emlékszem olyan pártra, >

Tovább

VMDK: Az EP Szerbiáról szóló jelentése komoly csapás Vučić autokrata rendszerére

A VMDK ebben a folyamatban különösen visszataszítónak és elfogadhatatlannak tartja a kisebbségi kormánypárt hozzáállását és ténykedését. >

Tovább