Ma Zsombor, Kolos, Gottfrid névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Felgyorsul Szerbia EU-s tagsága?
Feláldozott délvidéki magyarok?
Bozóki Antal
A tagfelvétel után az EU a nemzeti kisebbségek helyzetét ugyanis belügynek tartja. Tisztában van-e ezzel a magyar külügy? A szlovák és a román példa nem elég tanulságos? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
Szerbia európai uniós csatlakozása – nem csak az országban, de külföldön is – napi politikai téma. Vannak, akik szeretnék „felgyorsítani” az ország csatlakozását, úgymond „minden áron belökni Szerbiát az EU-ba, még akkor is, ha mellőzni kell a délvidéki magyarság elemi érdekeit”. Mások viszont a reformok megvalósításához és a csatlakozási feltételek tejesítéséhez kötik az EU-s tagság megszerzését.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint, „mindent meg kell tenni a Nyugat-Balkán európai integrációjáért”.
A visegrádi csoport (V4) külügyminiszteri találkozóján Szijjártó kiemelte: be kell látni, hogy a Nyugat-Balkán vonatkozásában „a huszonnegyedik órában vagyunk”, a világpolitika és a regionális politika valamennyi szereplőjének van stratégiája ezt a térséget illetően, de úgy tűnik az Európai Unió „nem tartozik ebbe a kategóriába”. Viszont, ha a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát nem tudjuk felgyorsítani, akkor súlyos biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk az egész közép-európai térségben.
– A Nyugat-Balkánon komoly feszültségek alakultak ki, és ha nem tudunk hiteles integrációs forgatókönyvet felmutatni a térség országainak, ezek a feszültségek kontrollálhatatlanná válhatnak – vélekedett a magyar külügyminiszter.
Szijjártó ez alkalommal sem mulasztotta el hangsúlyozni: Magyarország fenntartja elkötelezett támogatását a nyugat-balkáni országok felé a bővítés felgyorsítása érdekében. Ha folytatódik „az időhúzó politika” az Európai Unió (EU) oldaláról, akkor a társég magára marad, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent mindenkinek, de első sorban Közép-Európának – mondta.
Nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy veszélyes helyzet kezd kialakulni a Balkánon, ami miatt szükséges a nyugat-balkáni országok integrációjának a „felgyorsítása”.
Más forrásokból is érkeznek figyelmeztetések, miszerint „a Balkán egy ketyegő időzített bomba”.
A bécsi Die Presse napilap szerint a német Der Spiegel a nyugat-balkáni országokat „a kontinens árváinak” nevezte és arra utal, hogy „az Európai Unió a saját problémáival foglalkozik, és nem látja azokat a délkelet-európai veszélyeket, amelyeknek végzetes következményei lehetnek”. „A békét veszélyeztetik többek között a titkos albán törekvések egy közös állam kialakítására, de a szerb nacionalisták hatalom utáni vágya is” – írja a Spiegel.
A krakkói New Eastern Europe nyári száma 12 cikket közöl a Balkánnal kapcsolatban. Foglalkozik azzal is, hogy a Balkán az iszlám fegyveres csoportosulások toborzásának a színhelye is, emlékeztetve arra, hogy az Iszlám Állam Európából érkező külföldi harcosainak egynegyede Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és Macedóniából származik.
Mivel az Iszlám Állam Irakban és Szíriában nagy nyomás alatt áll, a hazatérő harcosok könnyedén lángra lobbanthatják a Balkánt, amely egy hatalmas vallási és etnikai lőporos hordó, írja a lap.
A Večernje novosti belgrádi napilap értesülései szerint „a szerbiai hírszerzés olyan információk birtokába jutott, hogy fennáll a feszültség kialakulásának veszélye Szerbia és Macedónia között, annak kirobbantásában pedig az albánok vennének részt”.
Kérdés viszont, hogy ezeknek az információknak mennyi valóságtartalma? Nem-e arra szolgálnak, hogy indokolják Szerbia fegyverkezését, a sorkatonaság újból bevezetését és az ország külföldről (elsősorban Oroszországtól) való fegyvervásárlását. (Szerbiában „még le sem nyugodtak a kedélyek amiatt, hogy a szerb hadsereg katonai gyakorlatra szóló behívókat küldött ki a polgároknak”, a védelmi miniszter augusztus 2-án bejelentette, hogy „minden lakosnak át kell esnie valamilyen szintű katonai kiképzésen”.)
A magyar külügyminiszter már korábban is hangoztatta: „Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért”. Feltűnő viszont, hogy a nyilatkozataiban említést sem tesz a délvidéki magyarokról (mintha nem is léteznének). (Ismereteim szerint a korábbi magyar külügyminiszterekre ez nem volt jellemző.) Annak ellenére, hogy Szerbiának nem csak a nemzetközi szerződésekből, egyezményekből eredően, de a csatlakozás folyamán is számos kisebbségjogi kötelezettsége van!
Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI)) a délvidéki/vajdasági magyarokra nézve (a 26. pontjában) két kulcsfontosságú integrációs követelményt is tartalmaz: Az egyikben, megállapítja, hogy „az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás előfeltétele”, a másikban pedig „felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.
Világos, egyértelmű fogalmazás: Szerbiának maradéktalanul biztosítania kell a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait. Ez nélkül nincs uniós tagság!
Úgy tűnik, a magyar külpolitika szempontjából Szerbia mielőbbi EU-s csatlakozása azonban mindennél fontosabb. Ezt a politikát „a nyugat-balkáni térség békéje, stabilitása és Európa biztonsága fenntartásával” magyarázzák.
Mi a fontosabb: Szerbia gyors európai integrációja, vagy a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése, jogainak érvényesítése?
Nem vitás, hogy Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása közös érdek lenne. Amennyiben azonban a politikai érvek és nem a tagsági feltételek teljesítése kerülne előtérbe, annak kárát a délvidéki/vajdasági magyarok is megszenvednék. A tagfelvétel után az EU a nemzeti kisebbségek helyzetét ugyanis belügynek tartja. Tisztában van-e ezzel a magyar külügy? A szlovák és a román példa nem elég tanulságos?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Halottak napja
De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >
Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?
A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >
A magyarok lélekszáma a Vajdaságban 30 százalékkal csökkent
Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága közzétette, hogy az idei Pásztor István-díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar >
MEGOSZTOTTSÁG ÉS ELNYOMÁS
A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a >
Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval
Mindkettőjüknek megvolt a lehetősége, hogy a vajdasági magyar közösség jogai és helyzete javításáért dolgozzanak, ehelyett Vučić >
Aztán felemelte a sétabotját
Tegyük fel, hogy sikerül legyűrni az egyetemista idealizmust. Ez esetben az ifjú nemzedékek tömegesen fogják a >
AZ ÖNDICSÉRET BÜDÖS! (a Vajdaságban / Délvidéken leginkább elterjedt magyar szólás)
Kérdésem: a dicsekvésének tárgya mennyire felel meg mondjuk a Zenta és Szabadka, Horgos és Újvidék, Horgos >
Kafkai történetek
A nagyvilág egyre inkább tele van minden írói képzeletvilágot felülmúló történetekkel. A valóság gyanúsan emlékeztet az >
Miért nem lehet a vajdasági magyar közösségnek egy tisztességes napilapja?
Pesevszkit nem szakmai teljesítménye, hanem kapcsolatai kvalifikálták a posztra: az, hogy Pásztor Bálintnál járt (magán)egyetemre, hogy >
A múlt elárvul jövőkép nélkül
A jövőképpel együtt száműztük az utópiákat is, mert úgy véljük, hogy azok megvalósíthatatlanok. Szerintem éppen azért >
Az Unió nem hisz többé Vučićnak
Úgy érzem, hogy az elmúlt majd 40 évben ennél nagyobb kárt még egy magyar párt sem >
Bocsánatot kértek-e a károgók?
A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy sem Vataščin, sem Gyulai nem kér bocsánatot azért, mert tíz >