2019. december 12. csütörtök
Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Felgyorsul Szerbia EU-s tagsága?

Feláldozott délvidéki magyarok?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A tagfelvétel után az EU a nemzeti kisebbségek helyzetét ugyanis belügynek tartja. Tisztában van-e ezzel a magyar külügy? A szlovák és a román példa nem elég tanulságos? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Szerbia európai uniós csatlakozása – nem csak az országban, de külföldön is – napi politikai téma. Vannak, akik szeretnék „felgyorsítani” az ország csatlakozását, úgymond ­„minden áron belökni Szerbiát az EU-ba, még akkor is, ha mellőzni kell a délvidéki magyarság elemi érdekeit”. Mások viszont a reformok megvalósításához és a csatlakozási feltételek tejesítéséhez kötik az EU-s tagság megszerzését.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint, „mindent meg kell tenni a Nyugat-Balkán európai integrációjáért”.

A visegrádi csoport (V4) külügyminiszteri találkozóján Szijjártó kiemelte: be kell látni, hogy a Nyugat-Balkán vonatkozásában „a huszonnegyedik órában vagyunk”, a világpolitika és a regionális politika valamennyi szereplőjének van stratégiája ezt a térséget illetően, de úgy tűnik az Európai Unió „nem tartozik ebbe a kategóriába”. Viszont, ha a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát nem tudjuk felgyorsítani, akkor súlyos biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk az egész közép-európai térségben.

– A Nyugat-Balkánon komoly feszültségek alakultak ki, és ha nem tudunk hiteles integrációs forgatókönyvet felmutatni a térség országainak, ezek a feszültségek kontrollálhatatlanná válhatnak – vélekedett a magyar külügyminiszter.

Szijjártó ez alkalommal sem mulasztotta el hangsúlyozni: Magyarország fenntartja elkötelezett támogatását a nyugat-balkáni országok felé a bővítés felgyorsítása érdekében. Ha folytatódik „az időhúzó politika” az Európai Unió (EU) oldaláról, akkor a társég magára marad, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent mindenkinek, de első sorban Közép-Európának – mondta.

Nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy veszélyes helyzet kezd kialakulni a Balkánon, ami miatt szükséges a nyugat-balkáni országok integrációjának a „felgyorsítása”.

Más forrásokból is érkeznek figyelmeztetések, miszerint „a Balkán egy ketyegő időzített bomba”.

A bécsi Die Presse napilap szerint a német Der Spiegel a nyugat-balkáni országokat „a kontinens árváinak” nevezte és arra utal, hogy „az Európai Unió a saját problémáival foglalkozik, és nem látja azokat a délkelet-európai veszélyeket, amelyeknek végzetes következményei lehetnek”. „A békét veszélyeztetik többek között a titkos albán törekvések egy közös állam kialakítására, de a szerb nacionalisták hatalom utáni vágya is” – írja a Spiegel.

A krakkói New Eastern Europe nyári száma 12 cikket közöl a Balkánnal kapcsolatban. Foglalkozik azzal is, hogy a Balkán az iszlám fegyveres csoportosulások toborzásának a színhelye is, emlékeztetve arra, hogy az Iszlám Állam Európából érkező külföldi harcosainak egynegyede Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és Macedóniából származik. 

Mivel az Iszlám Állam Irakban és Szíriában nagy nyomás alatt áll, a hazatérő harcosok könnyedén lángra lobbanthatják a Balkánt, amely egy hatalmas vallási és etnikai lőporos hordó, írja a lap.

A Večernje novosti belgrádi napilap értesülései szerint „a szerbiai hírszerzés olyan információk birtokába jutott, hogy fennáll a feszültség kialakulásának veszélye Szerbia és Macedónia között, annak kirobbantásában pedig az albánok vennének részt”.

Kérdés viszont, hogy ezeknek az információknak mennyi valóságtartalma? Nem-e arra szolgálnak, hogy indokolják Szerbia fegyverkezését, a sorkatonaság újból bevezetését és az ország külföldről (elsősorban Oroszországtól) való fegyvervásárlását. (Szerbiában „még le sem nyugodtak a kedélyek amiatt, hogy a szerb hadsereg katonai gyakorlatra szóló behívókat küldött ki a polgároknak”, a védelmi miniszter augusztus 2-án bejelentette, hogy „minden lakosnak át kell esnie valamilyen szintű katonai kiképzésen”.)

A magyar külügyminiszter már korábban is hangoztatta: „Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért”. Feltűnő viszont, hogy a nyilatkozataiban említést sem tesz a délvidéki magyarokról (mintha nem is léteznének). (Ismereteim szerint a korábbi magyar külügyminiszterekre ez nem volt jellemző.) Annak ellenére, hogy Szerbiának nem csak a nemzetközi szerződésekből, egyezményekből eredően, de a csatlakozás folyamán is számos kisebbségjogi kötelezettsége van!

Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI)) a délvidéki/vajdasági magyarokra nézve (a 26. pontjában) két kulcsfontosságú integrációs követelményt is tartalmaz: Az egyikben, megállapítja, hogy „az emberi jogok –  ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás előfeltétele”, a másikban pedig „felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.

Világos, egyértelmű fogalmazás: Szerbiának maradéktalanul biztosítania kell a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait.  Ez nélkül nincs uniós tagság!

Úgy tűnik, a magyar külpolitika szempontjából Szerbia mielőbbi EU-s csatlakozása azonban mindennél fontosabb. Ezt a politikát „a nyugat-balkáni térség békéje, stabilitása és Európa biztonsága fenntartásával” magyarázzák.

Mi a fontosabb: Szerbia gyors európai integrációja, vagy a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése, jogainak érvényesítése?

Nem vitás, hogy Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása közös érdek lenne. Amennyiben azonban a politikai érvek és nem a tagsági feltételek teljesítése kerülne előtérbe, annak kárát a délvidéki/vajdasági magyarok is megszenvednék. A tagfelvétel után az EU a nemzeti kisebbségek helyzetét ugyanis belügynek tartja. Tisztában van-e ezzel a magyar külügy? A szlovák és a román példa nem elég tanulságos?

 

2017. augusztus 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább