2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Felgyorsul Szerbia EU-s tagsága?

Feláldozott délvidéki magyarok?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A tagfelvétel után az EU a nemzeti kisebbségek helyzetét ugyanis belügynek tartja. Tisztában van-e ezzel a magyar külügy? A szlovák és a román példa nem elég tanulságos? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Szerbia európai uniós csatlakozása – nem csak az országban, de külföldön is – napi politikai téma. Vannak, akik szeretnék „felgyorsítani” az ország csatlakozását, úgymond ­„minden áron belökni Szerbiát az EU-ba, még akkor is, ha mellőzni kell a délvidéki magyarság elemi érdekeit”. Mások viszont a reformok megvalósításához és a csatlakozási feltételek tejesítéséhez kötik az EU-s tagság megszerzését.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint, „mindent meg kell tenni a Nyugat-Balkán európai integrációjáért”.

A visegrádi csoport (V4) külügyminiszteri találkozóján Szijjártó kiemelte: be kell látni, hogy a Nyugat-Balkán vonatkozásában „a huszonnegyedik órában vagyunk”, a világpolitika és a regionális politika valamennyi szereplőjének van stratégiája ezt a térséget illetően, de úgy tűnik az Európai Unió „nem tartozik ebbe a kategóriába”. Viszont, ha a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát nem tudjuk felgyorsítani, akkor súlyos biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk az egész közép-európai térségben.

– A Nyugat-Balkánon komoly feszültségek alakultak ki, és ha nem tudunk hiteles integrációs forgatókönyvet felmutatni a térség országainak, ezek a feszültségek kontrollálhatatlanná válhatnak – vélekedett a magyar külügyminiszter.

Szijjártó ez alkalommal sem mulasztotta el hangsúlyozni: Magyarország fenntartja elkötelezett támogatását a nyugat-balkáni országok felé a bővítés felgyorsítása érdekében. Ha folytatódik „az időhúzó politika” az Európai Unió (EU) oldaláról, akkor a társég magára marad, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent mindenkinek, de első sorban Közép-Európának – mondta.

Nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy veszélyes helyzet kezd kialakulni a Balkánon, ami miatt szükséges a nyugat-balkáni országok integrációjának a „felgyorsítása”.

Más forrásokból is érkeznek figyelmeztetések, miszerint „a Balkán egy ketyegő időzített bomba”.

A bécsi Die Presse napilap szerint a német Der Spiegel a nyugat-balkáni országokat „a kontinens árváinak” nevezte és arra utal, hogy „az Európai Unió a saját problémáival foglalkozik, és nem látja azokat a délkelet-európai veszélyeket, amelyeknek végzetes következményei lehetnek”. „A békét veszélyeztetik többek között a titkos albán törekvések egy közös állam kialakítására, de a szerb nacionalisták hatalom utáni vágya is” – írja a Spiegel.

A krakkói New Eastern Europe nyári száma 12 cikket közöl a Balkánnal kapcsolatban. Foglalkozik azzal is, hogy a Balkán az iszlám fegyveres csoportosulások toborzásának a színhelye is, emlékeztetve arra, hogy az Iszlám Állam Európából érkező külföldi harcosainak egynegyede Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és Macedóniából származik. 

Mivel az Iszlám Állam Irakban és Szíriában nagy nyomás alatt áll, a hazatérő harcosok könnyedén lángra lobbanthatják a Balkánt, amely egy hatalmas vallási és etnikai lőporos hordó, írja a lap.

A Večernje novosti belgrádi napilap értesülései szerint „a szerbiai hírszerzés olyan információk birtokába jutott, hogy fennáll a feszültség kialakulásának veszélye Szerbia és Macedónia között, annak kirobbantásában pedig az albánok vennének részt”.

Kérdés viszont, hogy ezeknek az információknak mennyi valóságtartalma? Nem-e arra szolgálnak, hogy indokolják Szerbia fegyverkezését, a sorkatonaság újból bevezetését és az ország külföldről (elsősorban Oroszországtól) való fegyvervásárlását. (Szerbiában „még le sem nyugodtak a kedélyek amiatt, hogy a szerb hadsereg katonai gyakorlatra szóló behívókat küldött ki a polgároknak”, a védelmi miniszter augusztus 2-án bejelentette, hogy „minden lakosnak át kell esnie valamilyen szintű katonai kiképzésen”.)

A magyar külügyminiszter már korábban is hangoztatta: „Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért”. Feltűnő viszont, hogy a nyilatkozataiban említést sem tesz a délvidéki magyarokról (mintha nem is léteznének). (Ismereteim szerint a korábbi magyar külügyminiszterekre ez nem volt jellemző.) Annak ellenére, hogy Szerbiának nem csak a nemzetközi szerződésekből, egyezményekből eredően, de a csatlakozás folyamán is számos kisebbségjogi kötelezettsége van!

Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI)) a délvidéki/vajdasági magyarokra nézve (a 26. pontjában) két kulcsfontosságú integrációs követelményt is tartalmaz: Az egyikben, megállapítja, hogy „az emberi jogok –  ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás előfeltétele”, a másikban pedig „felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.

Világos, egyértelmű fogalmazás: Szerbiának maradéktalanul biztosítania kell a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait.  Ez nélkül nincs uniós tagság!

Úgy tűnik, a magyar külpolitika szempontjából Szerbia mielőbbi EU-s csatlakozása azonban mindennél fontosabb. Ezt a politikát „a nyugat-balkáni térség békéje, stabilitása és Európa biztonsága fenntartásával” magyarázzák.

Mi a fontosabb: Szerbia gyors európai integrációja, vagy a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése, jogainak érvényesítése?

Nem vitás, hogy Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása közös érdek lenne. Amennyiben azonban a politikai érvek és nem a tagsági feltételek teljesítése kerülne előtérbe, annak kárát a délvidéki/vajdasági magyarok is megszenvednék. A tagfelvétel után az EU a nemzeti kisebbségek helyzetét ugyanis belügynek tartja. Tisztában van-e ezzel a magyar külügy? A szlovák és a román példa nem elég tanulságos?

 

2017. augusztus 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább