2020. szeptember 29. kedd
Ma Mihály, Gábor, Rafael névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Tusványosi távlatok (Fragmentumok)

Végel László
Végel László

Legyen Magyarország a magyaroké, Németország a németeké, Lengyelország a lengyeleké, mondja, de nem folytatja. Mások folytatni fogják, minden nemzetállamnak van ezzel kapcsolatos mondandója. Legyen Szerbia a szerbeké, Szlovákia a szlovákoké, Románia a románoké… Végül is, minden politikai elit a saját szája íze szerint értelmezi a patriotizmust. Végel László Közéleti naplójából:

2017. július 16., vasárnap: Megszelídülés

(…) Szabó Zoltánra gondolva hallgatom budapesti rádió harcias beszámolói. Abban Szabó Zoltánnak biztosan igaza van, hogy nem vagyunk harcias nemzet. Óvatos nép vagyunk. Ez vonatkozik a kisebbségre is. A Trianon után a kisebbségbe kényszerült magyarság fegyveres ellenállás nélkül fogadta el az új államhatárokat. Amikor nem volt túl veszélyes, néhányan forgatták a rozsdás retorikai kardot, ennyi az egész. A vajdasági magyaroknak még ellenálló mártírjai sincsenek. Nem rovom fel: ez nem csak óvatosságra, hanem bölcsességre is vall. Ennek tudtában válnak nevetségessé az operetthősök, akik közül egynéhány a kilencvenes években Budapestre menekülve az üldözöttek a biztonságos pesti kuckójában forgatta a képzeletbeli véres kardot, Németh László szavaival: kardcsörtetés volt ez kard nélkül, de ahogy látom, időközben ők is megszelídültek. Amióta a Szerb Haladó Párt szövetségesei lettünk, lelohadt a „harcias” hazai kisebbségi retorika. Most már csak magunk között keressük az ellenséget.

2017. július 17., hétfő: Jónás felfalta a halat

 „Gyermekei falták fel a forradalmukat. Jónás partot ért és felfalta a halat”, írja Szabó Zoltán az 1987-ben megjelent Terepfelverés című esszékötetében. Ennek apropóján mérlegelem a Jugoszláviáról írott gyakori feljegyzéseimet. Először a forradalom gyerekei, avagy unokái felfalták a forradalmat, aztán az országot. Jugoszlávia már az EU küszöbén volt, tehát Jónás partot ért és felfalta a halat. 

2017. július 19., szerda: Kivándorlás és életminőség

Semlyén Zsolt elégedetten nyilatkozik: megvan az egymilliomodik kettős állampolgár. Érdekes, hogy a magyar politikusok nem foglalkoznak, a kisebbségi elvándorlással, ez nem illik az eszményi magyarságképbe. A harmincas években a népi írók valóságos mozgalmat indítottak az egykézés és a kivándorlás ellen. Érdekesek lennének a vajdasági adatok, például. A Tusványosi Nyári Egyetemen végre érzékeny a kérdéseket feszegetnek. Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében arról számolt be, hogy 1988 és 1992 között a célállomás elsősorban Magyarország volt, a zöldhatáron át érkezők jelentős része ott maradt. Ez a kivándorlási szakasz mintegy 100 ezer embert érintett. Ezt követte az 1992-ben kezdődő újabb fázis. Ezúttal nem Magyarországág volt célállomás. 2011-ben 1.400.000 volt az erdélyi magyarság lélekszáma, a becslések szerint 2031-ben 1.000.047 ezer lesz. Még érzékenyebb kérdést vet fel Illyés Ferenc az Üzleti Tudományok Főiskola képzési központjának az igazgatója. Szerinte az elmúlt 20 évben nem kizárólag a munkavállalásról szól a kivándorlás, hanem életformaváltással is párosult Kimondott olyasmit is, amivel a felelős vajdasági magyar politikusok nem foglalkoznak. Szerinte az újabb kivándorlók előtérbe helyezik az életminőségi tényezőket. Ha ennek javítása kerülne a figyelem központjába, akkor a szülőföldön maradás is népszerűbbé válna a fiatalok szemében.

2017. július 20. csütörtök: Elég volt!

Bayer Zsolt, aki nemrégiben a VMSZ rangos vezetőinek vendégeként Óbecsén fejtette ki véleményét, a múlt héten a miskolci televízió Helyzetkép című műsorában a pápa migrációt érintő megnyilatkozásairól azt állította, hogy a Ferenc pápa „egy ilyen derék, liberális, genderben hívő marha”. A válasz nem maradt el. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított hírportál, a Magyar Kurír főszerkesztője, Kuzmányi István reagált Bayer állítására. „Ne engedjük, hogy a tollforgatók által patikamérlegen kimért gyűlöletcseppek a szívünkig érjenek, mert észre sem vesszük, s minket is megfertőznek.”

2017. július 21., péntek: A puskapor szaga

Miljenko Jergović költőként kezdte, de prózaíróként robbant be az irodalomba a Szarajevói Marlboro (1993) című novelláskötetével. A boszniai háborúról irt - azon melegében. Későbbi főbb műveiben már ez a háború csak egy szál a 20-századról szóló regényeiben. A háborúról akkor kell írni, amikor még érződik a puskapor szaga, vagy pedig - soha. Az „után melegített” háborúról a széplelkek írnak a kékharisnyáknak. (…)

2017. július 22., szombat: Tusványosi távlatok

Borús időben, a meteorológusok szerint záporok, zivatarok várhatók. Anikó felkattintja a rádiót, Orbán Viktor beszél a Tusványosi Nyári Egyetemen. Meg kell erősíteni a magyar haderőt. Magyarország a szögesdróttal megvédte Európát, s ezért bosszúhadjárat indult ellene. Kitér a globalisták és a patrióták közötti konfliktusra is.  Legyen Magyarország a magyaroké, Németország a németeké, Lengyelország a lengyeleké, mondja, de nem folytatja. Mások folytatni fogják, minden nemzetállamnak van ezzel kapcsolatos mondandója. Legyen Szerbia a szerbeké, Szlovákia a szlovákoké, Románia a románoké… Végül is, minden politikai elit a saját szája íze szerint értelmezi a patriotizmust. Nem légből kapott gondolatokról van szó, a kelet-közép-európai államok vezetői attól tartanak, hogy Brüsszel meg akarja csonkítani a hatalmukat. Ezek évek óta terjednek a térségben, a programalkotó Orbán Viktor gondosan pontokba szedte őket, amelyeket a helyi kisebbségi politikusok - Orbán Viktor mondathangsúlyait imitálva -  majd naponta ismételgetnek. Persze, nagy lesz a különbség az eredeti és az utánzat között. Egy fiatal lány ki akarja fütyülni a kormányfőt, a körülötte levők leteperik és a hajánál fogva rángatják ki a tömegből.

 

 

 

 

 

 

 

2017. július 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A rossz közérzet lázadása

Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >

Tovább

Új szintézis?

Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >

Tovább

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább