2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

„Szóval üt”

Egri Emma igazsága

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Ágoston nem az Egri Emma által megírt tényeket és bizonyítékokat cáfolja, hanem a szerzőt próbálja az olvasó előtt befeketíteni. Olyasmit is a szerző rovására ír, amit az meg sem említ, például, hogy „nem fűlik a foga a nemzeti integrációhoz sem”. Pedig Egri nem akart semmi mást, csak elmondani Orbánnak, hogyan látja a helyzetet és kifejteni a levelével kapcsolatos véleményét. Erre pedig joga van. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Egri Emma az utóbbi időben három írással is felhívta magára a délvidéki/vajdasági magyar közvélemény figyelmét.

Az Ígérgettél című írásban Egri a saját sorsának alakulásán keresztül mutatja be a kényszerhelyzetben/kiszolgáltatottságban lévő itteni magyarság sanyarú helyzetét, amit a folyamatos „ígérgetések”, „átverések” és „elárulások” is jellemeznek. Leírja, hogy milyen állapotok uralkodnak az oktatásban, az igazságügyben, a sajtóban, az anyanyelvhasználat területén. (Egy korábbi írásában az egészségügyben uralkodó állapotokat is boncolgatta.) 

Felteszi a kérdést, hogy – habár már „negyven éve tolja a szekerét” – cserébe mit kapott? – A fizetésem csak arra elég, hogy neked (Szerbiának – B. A.) fizessek. Villanyáramot, telefont, vizet, adót, járulékokat, mindennapi szükségleteket. Másra nem jut. Kultúrára, könyvvásárlásra, nyaralásra már nem” – írja Egri.

A mostoha körülményeket a biztonságérzet hiánya csak növeli: – Az utakon részeg sofőrök száguldoznak, az utcákon bűnözők lövöldöznek, a szociális központokban elégedetlen apák gyilkolnak. A középiskolák környékén drogot árulnak. Beszélhetünk magyarul, jogunk van használni az anyanyelvünket. Csak a postán, kórházban, a rendőrségen, a bíróságokon az ott dolgozók nem értenek bennünket. Magyar településeken sem” – illusztrálja írásában Egri a szerbiai társadalmi állapotokat.

Írása végén a szerző azt sem hallgatja el, hogy mindezért mi magunk is felelősek vagyunk, mert „ha lehetőségünk van a változtatásra, mégsem változtatunk. Vagy nem megyünk el szavazni, vagy rájuk szavazunk, vagy nem elegen szavazunk ellenük”, és hogy a „hangunk sem ér el” az illetékesekhez.

Egri a második és a harmadik – (köz)figyelmet felkeltő – írását egyenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címezte.

A Tisztel honfitársam! című, 2016. november 20-i írása válasz Orbánnak a tavaly október 2-án a menekültkérdés ügyében tartott népszavazással kapcsolatban írt levelére, amelynek az volt  tétje, hogy „a fejünk felett senki sem hozhat döntést, hogy kivel akarunk együtt élni, kivel nem”.

– Előttem a levele. Benne a szöveg, hogy soha nem látott bevándorlási válsággal állunk szemben. Itt a Vajdaságban meg soha nem látott szegénységgel. A mi világunkat nem Brüsszel rossz politikája idézte elő, hanem az ember, akivel most éppen (tavaly Nišben – B. A.) vacsorázik. Igaza van, elhibázott politikai döntések miatt emberek hagyják el szülőföldjüket, és veszik az irányt Európa felé. Nem csak Szíriából, Pakisztánból, hanem az Ön magyarsága is a Vajdaságból, Magyarországról. Azért mennek, mert vezetőink felelőtlen ígéreteket tesznek. Olyasmit ígérnek, amit lehet, hogy nem is szabad betartani. Ezzel becsapnak bennünket: vezetőink elhibázott politikája kockára teszi kultúránk jövőjét, mindennapjaink biztonságát, hazánk gazdaságát. Hazáink gazdaságát. Köszönet, hogy magyar állampolgárságot adott, így lehetőségünk van elmenni.

...

Azt kérte tőlem, hogy mondjak nemet a kényszerbetelepítésre. Én arra kérem Önt, mondjon nemet a hamis ígéretekre, a valóságtól elrugaszkodott politikára, mert ezzel tönkre tehetjük a magyar nemzet, gyermekeink jelenét és jövőjét. Igaza van, ez így nem mehet tovább. Mi vajdasági magyarok nagyon jól tudjuk mi a tét. Tudjuk, milyen az, amikor megváltozik falvaink, városaink etnikai, kulturális és vallási összetétele. Tudjuk, milyen az, amikor betelepítenek hozzánk koszovói szerbeket – írja Egri, majd felteszi a kérdést Orbánnak: „A vajdasági magyarok számíthatnak Önre?”

A Tisztel honfitársam! (második felvonás) című legújabb apropója, hogy a magyar miniszterelnök a minap (keltezés nélküli) ismét levelet intézett a kettős állampolgárságú, a környező országokban élő magyarokhoz. Orbán – egyebek között –, azt írja, hogy „a következő években sorsfordító döntéseket kell meghozni, amelyek az egész Kárpát-medence magyarságára kihatással lesznek. A tét az, hogy tudjuk-e tovább javítani az életkörülményeinket, meg tudjuk-e védeni kultúránkat, és meg tudjuk-e erősíteni biztonságunkat. Erről szól a jövő évi országgyűlési választás”. A levél egyben felszólítás is a külhoni magyaroknak, hogy „regisztráljanak”, mivel „a szavazásokon való részvétel a kettős állampolgárok esetében regisztrációhoz kötött”.

Van a levélnek olyan értelmezési is, miszerint Orbán arra emlékezteti a honfitársait, hogy „eljött ismét a hálaadás ideje”, vagyis „az 50 plusz milliárdokért vissza is kell fizetni valamit”. Ezzel valójában „arra buzdítja a határon túliakat, hogy szavazzanak 2018-ban” az orbáni politikára.  

Egri felrója Orbánnak, hogy ő a mi sorsunkat „már alakította, azzal a cselekedetével, hogy (Aleksandar) Vučić mellé állt (idén – B. A.) áprilisban a szerbiai elnökválasztásokon”. – Tudom én, hogy a délvidéki magyarok miatt puszizkodnak. Ez a mi érdekünkben történik, hogy ne bántsanak bennünket, hogy nekünk jó legyen. Hogy megőrizzük a belpolitikai stabilitásunkat. Hogy a magyar közösség érvényesítse érdekeit. Blablabla – írja Egri.

Ezután emlékezteti Orbánt Vučić korábbi politikai tevékenységére, hogy a „mocskos kampányban” Orbán és Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett, de arra is, hogy „a Szerb Radikális Párt, amelyben Vučić politizált, magyarellenes volt”. „A róka csak a szőrét változtatja, de nem a természetét” – figyelmeztet Egri.

A levél végén megköszöni, hogy „Magyarország miniszterelnöke megtisztelte a bizalmával”, majd így folytatja: „Felnőtt vagyok, tudok dönteni. Megkérhetném, hogy nekem a jövőben ne küldjön levelet? Az adófizetők pénzét hasznosabb dolgokra is fordíthatja.”

Egri írásaival nemigen lehet polemizálni, hiszen a saját meglátásait, véleményét és nem utolsó sorban élettapasztalatait írja le. Ezek viszont sok itteni magyar véleményét és álláspontját is kifejezik – ha tetszik ez valakinek, ha nem. „Az igazság olykor fáj – lerombolja az ember illúzióit.” Igazmondás nélkül viszont szembe nézhetünk-e egymással?

Ágoston Andrásnak, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a „történelmi VMDK” egykori elnökének pedig Egri „irományai” nem tetszenek. Tegyük hozzá: Ágostonnak ez szíve joga. A probléma nem is ezzel van, hanem azzal, ahogyan ezt tálalja. (A VMDP, amióta – 2016. március 8-án – koalíciós szerződést kötött a Vajdasági Magyar Szövetséggel, szinte nincs is jelen a közéletben. Olyan híreket is hallani, hogy megszűnik, vagy beolvad a VMSZ-be.) 

A volt pártelnök – az általa szinte napi szinten terjesztett, Fideszes beállítottságú KIFO Hírlevelében – közölt írása elején diszkreditálni igyekszik Egrit, akit „a vajdasági tőrőlmetszett kicsit dühös átlag balliberális mintapéldányának” minősít. Mégpedig azért, mert „valamiféle nyílt levél formájában összegzi a hasonszőrű (sic!) kettős állampolgárok észrevételeit, jelezve, hogy a továbbiakban meglesz levelezés nélkül is”.

Ágoston nem az Egri Emma által megírt tényeket és bizonyítékokat cáfolja, hanem a szerzőt próbálja az olvasó előtt befeketíteni. Olyasmit is a szerző rovására ír, amit az meg sem említ, például, hogy „nem fűlik a foga a nemzeti integrációhoz sem”. Pedig Egri nem akart semmi mást, csak elmondani Orbánnak, hogyan látja a helyzetet és kifejteni a levelével kapcsolatos véleményét. Erre pedig joga van.

Napjainkban már nem lehetséges egyetlen társadalmi kérdésről sem önálló véleményt mondani. Eluralkodott sajnos az a törekvés, hogy aki nem Orbánt, Pásztort és Vučićot támogatja, az minimum „rossz magyar”, „nemzetáruló”, jobb esetben „balliberális”, vagy a „Soros bérenc/maffiához tartozó”.

 „Az eszmei zűrzavarban terjengő téveszmék minél sikeresebb demokratikus (még szerencse – B. A.) kigyomlálása a vajdasági nemzeti gondolkodású magyar pártok részére kulcsfontosságú kampányfeladat” – Ágoston szerint. Még szerencse, hogy vannak, akik felvilágosítanak bennünket a „téveszmé(in)kről”! Ez lenne a „politikai véleményalkotás demokratikus formáinak serkentése”?

Beindult az orbáni propaganda gépezet/hálózat, mivel a 2018-as választásokon minden áron meg kell újra szerezni a kétharmados többséget, mert jaj, mi lesz – bekövetkezik a világ vége, ha erre nem kerül sor!

Az ilyen propaganda még az önálló gondolkodás, gondolatkifejtés csírájának is az elfojtására irányul. A propagandisták azzal viszont már nem törődnek, hogy ezzel nemcsak a nemzetnek, a délvidéki magyaroknak, de még Orbán Viktornak is ártanak.

Igaza van Egri Emmának: „Felnőttek vagyunk, tudunk dönteni. Az adófizetők pénzét hasznosabb dolgokra is fordíthatja” Orbán, mint a velük való levelezésre.

Melléklet:

Ágoston András:

egriemma.blogspot.rs

 

Jó, hogy van nekünk egy vajdasági szerzőnk, aki egriemma.blogspot.rs címmel ad hírt a főleg politikai nézeteiről. Ő a vajdasági tőrőlmetszett kicsit dühös átlag-balliberális mintapéldánya. Főleg a nemzeti oldal magyar politikusainak érdemes ezekben a napokban odafigyelni a hölgy irományaira. A napokban közzétett bejegyzésében Tisztelt a magyar miniszterelnöknek felel a választásokkal kapcsolatos levelére. Valamiféle nyílt levél formájában összegezi a hasonszőrű kettős állampolgárok észrevételeit, jelezve, hogy a továbbiakban meglesz levelezés nélkül is.

A vajdasági balliberálisok óriási többsége az önigazgatású szocializmusban szocializálódott, vagy ilyen felmenőkkel rendelkező kettős állampolgár. Aki a Tito-adta piros világútlevél birtokában, ha anyagiak híján nem is tudott nagyon utazgatni külföldön, amolyan „lumpen öntudattal” itthon rögtön szerbre fordította a szót, ha többségi csapódott oda a társasághoz. (Többen ezt ma is megteszik.)

Ebből az attitűdből egyenesen következik előbb a lesajnáló viszonyulás mindahhoz, ami magyar, majd miután látniuk kell a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrációja szárba szökkenését, meg a sosemvolt előnyök elenyészését, az irigységgel vegyes harag.

Érthető, hogy ez az internacionalista gondolkodású réteg – az arányokra vonatkozóan nincs mértékadó kutatás – szégyelli a nemzeti oldalhoz való őszinte igazodást, s nem fűlik a foga a nemzeti integrációhoz sem. Különösen nem, ha az nyílt feladatvállalással jár. Mivel a 90-es években az hagyta cserben, a szerb nacionalista irányzathoz sem közelít. Kapcsolódik tehát oda, ahova befogadják: a szerb balliberálisok fegyverhordozóihoz. S zengi az új eszmék dicséretét. Magasröptű bírálatokba foglalva a magyarországi populizmust, a jelenlegi szerb hatalom elleni vádakat és a migránssimogatás ideológiáját.

Engedje meg a tisztelt olvasó, hogy ne idézzem a bloggerünk szavait, s ne érveljek nézetei ellen. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a balliberálisok Európában, Magyarországon és a Vajdaságban is ugyanazt a lemezt nyüstölik. A velük folytatott küzdelem a 2018. évi választási kampány jó alkalom lehetne arra is, hogy gyengítsük a muszlimokkal kevert társadalmak szószólóinak erejét. A második, hogy Egri Emma nem emeli fel tekintetét a belgrádi hatalom és az ellenzék vitáiról, s csak arra figyel, nehogy eltérjen a politikai kánontól. Eleve nem fogadja el a magyar miniszterelnök felvetését, hogy „közösen alakíthassuk a sorsunkat”: „Ön – így a blogger – már alakította az enyém azzal a cselekedetével, hogy Vučić mellé állt áprilisban a szerbiai elnökválasztáson. Tudom én, hogy a délvidéki magyarok miatt pusziszkodnak. Ez a mi érdekünkben történik, hogy ne bántsanak bennünket, hogy nekünk jó legyen. Hogy megőrizzük a belpolitikai stabilitásunkat. Hogy a magyar közösség érvényesítse érdekeit. Blablabla”.

A blabla a lényeg. Emma asszony nem érti, vagy nem akarja megérteni, hogy aki nem szeretne migránsoktól tarkálló társadalmat, annak értelmes célt kell követnie. Az adott helyzetben a legfontosabb az, hogy az inváziót akár magyar-szerb összefogás árán, meg kell akadályozni.

Szomorú tény, hogy itt csak az alapos felvilágosító munka a szemléltető oktatás segíthet. Az eszmei zűrzavarban terjengő téveszmék minél sikeresebb demokratikus kigyomlálása a vajdasági nemzeti gondolkodású magyar pártok részére kulcsfontosságú kampányfeladat. S egyben próbatétel is.

Nehogy a magyarországi parlamenti választások idején itt a Vajdaságban, zabba menjenek a lovak.

Kisebbségi Fórum – Temerin

KIFO HÍRLEVÉL IV. évf. 191. szám

2017. július 22.

 

2017. július 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább