Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Amikor megérkezik a párizsi gép
Szinte naponta rendeltek el riadót, amikor percek alatt el kellett foglalni a helyet az ágyún. Ezek többnyire gyakorlati jellegű riadók voltak, de megtörtént az is, amikor délidőben a bablevest kellett otthagyni, mert észak felől „betévedt” egy VSZ-hez tartozó MIG-23. Északi szomszédjaink is tesztelték a készültségünket. Az ellenséges gép nem jutott el látókörünkbe, de arról meggyőződhettünk, hogy a nem messze lévő katonai repülőtérről rekordrövid idő alatt felszálltak a mi MIG gépjeink. Csorba Zoltán (csorbazoli.blog):
Azoknak, akik vasút mellett laknak, az elhaladó vonatok életük ritmusának részévé válnak. Reggel hatkor a zentai gyors zakatolására ébrednek, a 7.10-kor elhaladó csantavéri sinbusz figyelmeztet, hogy ideje elindulni a munkára, az ebédet akkor kezdik miután elrobog a nemzetközi vonat és megszűnik az evőeszközök csörömpölése a tányérban, este pedig akkor térhetnek végre nyugovóra, amikor az éjféli személyvonat is eldübörög.
A fentiekben érintett helyzet a vasúti közlekedés állapotai miatt Vajdaságra nem jellemző, viszont Japánban vagy az Egyesült Királyság területén, ahol pontosan közlekednek a vonatok, annál inkább. A mi lakásunktól viszonylag távolabb esik a vasút és a hat percenként kattogó HÉV szerelvény vonala is, ám pontosan a fejünk felett húzódik az a légi folyosó, amit a Budapestre érkező repülők használnak, ha a Liszt Ferenc repülőtéren a nyugat felőli leszállást rendelik el. A Flightradar24 nevű applikáción pontosan látható, hogy az Esztergom és a repülőtér közötti egyenes vonal lakásunk felett halad át. Ha a repülő nem északi irányból érkezik, Solymár magasságában kanyarodik rá erre a légi folyosóra, a 10-es út felett. Az épületünknél általában 1100 méter magasságban és 430 km/h sebességgel repül, a Kacsóh Pongrác kereszteződésnél 730, a Róna utcánál 640 méterre csökkenti a magasságát, a Kozma utcai köztemető felett már csak 300 méteren halad át, itt már nagyon hangos, persze, azokat, akik ott „laknak” nemigen zavarja már.
Az említett applikáció nem csak a magasságot, sebességet mutatja, végig lehet követni honnan szállt fel, milyen folyosókon haladt, hová repül, mikor fog megérkezni, látható a gép fotója, továbbá adatokat közöl a repülőgép típusáról, lajstromjeléről, tulajdonosáról éppen csak a légikisasszonyok portréit nem teszik közzé.Amikor ráérek a teraszról figyelem a gépeket, nem csak a leszállni készülőket, vagy azokat, akik éppen felszálltak és kaptatják a magasságot, hanem az áthaladókat is. Az utóbbi napokban rengeteg a charter járat, főleg észak-európai országokból indulnak, görögországi célponttal. Valamelyik este megjelent egy olyan gép, amelyik egy számomra teljesen ismeretlen városból szállt fel, Vaxjöből (a térképen megtaláltam, hogy svédországi város Stockholm és Malmö között) és Tuzlára tartott. Feltehetőleg a jugoszláv háború elől elmenekült bosnyákok és leszármazottai érkeztek nyári szabadságra. (Itt kell zárójelben megjegyzem, hogy nem én voltam az, aki a minap lézerrel elvakította valamelyik leszálló gép pilótájának a szemét és amiről hírt adtak az újságok! Fontosnak tartom ezt kijelenteni, nehogy úgy járjak, mint az az egyetemista, aki megtalálta a hibát a BKK informatikai rendszerében).
Mostanság kedvtelésből figyelem az acélmadarakat, 37 évvel ezelőtt viszont kötelességből tettem. A katonaságban légelhárító egységnél védtem az akkori haza légiterét. Remélem, hogy ennyi év távlatából nem árulok el hadi titkot, hogy Tito marsall halálát megelőző hónapokban, majd halála után is, a hadsereget fokozott készültségbe helyezték, jómagam sorstársaimmal a belgrádi repülőtér biztonságára ügyeltünk néhány kilométerre a reptér előtt. Szinte naponta rendeltek el riadót, amikor percek alatt el kellett foglalni a helyet az ágyún. Ezek többnyire gyakorlati jellegű riadók voltak, de megtörtént az is, amikor délidőben a bablevest kellett otthagyni, mert észak felől „betévedt” egy VSZ-hez tartozó MIG-23. Északi szomszédjaink is tesztelték a készültségünket. Az ellenséges gép nem jutott el látókörünkbe, de arról meggyőződhettünk, hogy a nem messze lévő katonai repülőtérről rekordrövid idő alatt felszálltak a mi MIG gépjeink. Amikor a Főparancsnok elhunyt, temetésére többszáz küldöttség érkezett. Egymás után ereszkedtek landoláshoz a fejünk felett a különjáratok. Olyan közel, hogy az ágyú optikai célzóberendezésének nagyításában a pilótákat is láttuk. Az ágyúk persze nem voltak csőre töltve, kellemetlen lett volna, ha valamelyik elnöki gépet tévedésből ("véletlenül nyomtam meg a gombot, beleakadt a kezem, jebiga!") eltaláljuk...
Itt tartottam egy kis szünetet, kinn voltam a teraszon. Most már kellemes a hőmérséklet, a Pilis felől friss fuvallat érkezik. És a 23.10-es párizsi gép. Abba is hagyom az írást. Ideje lefeküdni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hitler elégedetten bólogat a sírjában
A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >
Pártideológiát szolgál a színház (is)?
Most ismét két színházat biztosított be magának újabb négy évre a pártírónő, a „mi Miránk” (Mirjana >
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >