2018. január 22. hétfő
Ma Vince, Artúr névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Boszorkányüldözés és más furcsaságok

Forog-e Dositej a sírjában?

Amíg a közbeszéd általánosításból áll és nem a probléma megoldására irányul, amíg a hatalom minden energiájával az oszd meg és uralkodj elvén működik,  addig igazi fanatizmus kell tanár, szülő és a diákok részéről is ahhoz, hogy konstruktív, kreatív optimista szereplői legyenek az oktatási folyamatnak. Mengyán Pletikoszity Ildikó (Közéleti Kacifánt):

A februárban napvilágot látott új oktatási törvénytervezet közvitájára május végén – június elején került sor, s még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi az, ami benne marad és mi az, ami végül kikerül belőle. Júniusra ígérték ennek a törvénynek a parlamenti megszavazását, de (megnéztem szombaton a szkupstina hivatalos honlapján) még a parlamenti procedúrába sem került bele, tehát a tanévet nélküle kezdjük, ami több szempontból is problémás lehet.

A kormány átalakítását túlélő oktatási miniszter hű maradt a korábbi időszakban mutatott önmagához, hiszen nap mint nap megszólal a sajtóban, s gyakran teljesen ellentmondásos dolgokkal áll elő. Áprilisban azt nyilatkozta, hogy egészen biztosan nem lesznek elbocsájtások a tanügyben, a minap pedig attól hangos a sajtó, hogy 1200 pedagógus kaphat végkielégítést, de 2000 körül van azoknak a száma, akik munkafelesleggé válnak szeptembertől. Péntek délelőtt a Pink televízión (hol máshol, olvasóink számára elárulom, hogy az információk ott jelennek meg először, jó nagy késéssel érkeznek meg az iskolákba) Šarčević miniszter már 3000 felesleges tanárról beszélt és bejelentette, hogy a végkielégítés összege ezer euró körül mozog majd (hogy viccesebb legyen, egyes hírforrások 8000 euróról számoltak be, ami valljuk be reálisabb. Hogy mit mondott a miniszter valójában, azt most még nem tudjuk…).

Mi, akik már jó ideje nézzük a szürreális eseményeket, még emlékszünk, hogy úgy tíz évvel ezelőtt 5000 eurós végkielégítést vehettek fel még azok is, akiknek megvolt a nyugdíjhoz a feltételük, s még az is előfordult, hogy valaki felvette a végkielégítést és egy másik településen újra munkába állt a tanügyben, mert senki sem követte le a dolgokat. De kanyarodjunk vissza az előzményekhez.

Március 29-én (csak emlékeztetnék, hogy április 2-án elnökválasztás volt), a miniszter 15%-os béremelést jelentett be az oktatásban, amelynek első részét a júniusi fizetéssel kapják a tanügyi dolgozók. Pár napja megjött a júniusi fizetés, de emelésnek semmi nyoma. Jó, tudjuk, nem tőle függ, de akkor miért van kényszere ígérgetni, és egyáltalán mi az, ami a miniszter hatásköre? Az elmúlt hónapokban csak a tanügyben történt bejelentések, események botrányszámba is mehetnének, ha a társadalom ingerküszöbe ezt megengedné. Mivel azonban naponta többször bombáznak minket képtelenebbnél képtelenebb dolgokkal, egyszerűen valamiféle önvédelemből elsiklunk a nyilatkozatok és az intézkedések fölött. Vajon hol a végső tűréshatár? (...)

Programok, oktatási csomagok

Februárban az iskolák e-mailben útmutatást kaptak a szexuális erőszak témakörében elkészült oktatási csomag gyakorlatba iktatásához. Ezúttal a média késett két hónapot, hiszen április folyamán tört ki a botrány az említett csomagokkal kapcsolatban. Jobb helyen a miniszter önként távozott volna, hiszen a program megalkotásába egyáltalán nem avatta be a gyakorló pedagógusokat. A téma több mint szükségszerű oktatási és nevelési intézményeinkben, de a miniszter ismerhette volna a közgondolkodást, tudnia kellett volna, hogy a terepet „elő kell készíteni”. A program megalkotóit igazi lincshangulat és boszorkányüldözés fogadta a bulvármédiában (amelyet nehéz elválasztani a közmédiától immár) és a konzervatív körökben egyaránt. Több hetes botrányhangulat után a csomagot előbb módosítani akarták, majd teljesen visszavonták. Jelen állás szerint a témával az egészségügyi nevelés keretében a testnevelő-tanárok foglalkoznak majd. Néhány éven keresztül a Tartományi Sport- és Ifjúsági Titkárság Reproduktív egészségtan címmel támogatott egy programot, de pont az említett ellenállás miatt középiskolások körében valósult meg csak. Bár a szerzők tisztában voltak vele, hogy előbb kellene, de a 16 évesek esetében már nem kellett szülői hozzájárulás, s a serdülők szívesen vettek részt a foglalkozásokon. Sajnos a programot a haladópárti tartományi kormány eltörölte.

A napokban kaptak az iskolák egy értesítést, hogy a jövő tanévtől kezdve minden 4. és 6. osztály havi egy alkalommal a biztonságról hallhat előadást, rendőrök tolmácsolásában, az osztályfőnöki órák keretében. Akár üdvözölhetnénk is a kezdeményezést, de ha épp spórolni akarunk, miből fizetjük majd a rendőröket? Inkább a rendőrség pótjövedelemhez juttatása tűnik célnak és nem a biztonság fokozása. A témák ugyanis olyanok, amelyek eddig is szerepeltek a tantervekben. A közlekedésről, a drogfogyasztás káros hatásairól, a tűzvédelemről, elsősegélyről hallhatnak majd tanulóink. Arra külön kíváncsi vagyok, hogy lesznek-e magyar ajkú rendőrök!?

Közben mindenki a gyerekek lelkét akarja menteni. Előbb Novak Đoković Mind Up elnevezésű programja került be néhány belgrádi iskolába a szülők megkérdezése nélkül, a napokban pedig maga az elnök ígérte meg Nick Vujičićnek, hogy a gyerekek számára megalkotott programja bekerül a tanintézményekbe (Hogy kivel egyeztetett erről, nem tudjuk.). Időközben a diákok egyre kevesebbet mozognak, egyre rosszabbul teljesítenek, tetőzik az erőszak és a kilátástalanság, történelmi csúcson az elvágyódás. Azt hiszem a gyerekeknek egészséges környezetre, békés családra, elégedett szülőkre, sportolási lehetőségekre, rendezett társadalomra, korrekt iskolarendszerre, jövőképre van szüségük. Lehetővé tesszük-e számukra valaha is? (...)

Sajátságos boszorkányüldözés zajlik a médiában az oktatás szereplői között is, amelyet úgy tűnik nekem néha, hogy valaki tudatosan gerjeszt. Rendszeresen látnak napvilágot névtelen nyílt levelek, amelyekben szülők ócsárolják a tanügyi munkásokat, a tanárok a szülőket hibáztatják, utána ezek hatására lavina indul el, már valós személyek által írt gyűlölködő szövegekkel. Olykor megszólalnak a diákok is… Azért gyanúsak ezek a levelek, mert tele vannak általánosítással, amely a gyűlöletkeltés, a konfliktusteremtés legjobb eszköze. Lássuk be: vannak csapnivaló tanárok, hanyag szülők, csakúgy, mint kiváló pedagógusok és nagyszerű, felelősségteljes szülők. Ebben a közhangulatban azonban problémát megoldani eléggé nehezített. Amíg a közbeszéd általánosításból áll és nem a probléma megoldására irányul, amíg a hatalom minden energiájával az oszd meg és uralkodj elvén működik,  addig igazi fanatizmus kell tanár, szülő és a diákok részéről is ahhoz, hogy konstruktív, kreatív optimista szereplői legyenek az oktatási folyamatnak. Van-e jó hírem a végére? Igen: bár fogyatkozóban, de még mindig sok „fanatikussal” találkozom mindegyik csoportban. Ennek eredményeképpen találkozhatunk örömteli tanulási helyzetekkel, kiváló programokkal, egyéni- és csoportsikerekkel, sokszor függetlenül attól, hogy mekkora a háttérben az anyagi támogatás.

 

Megjegyzés: megjelent a Szabad Magyar Szó oktatási rovatában 2017. július 15-én

 

 

2017. július 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hűtlen szerető

Nem fejtem ki, hogy mi a véleményem a Valentin-napról. Hogy rám ne csak a szerelmesek napján >

Tovább

Đole, szükségünk van rád!

Szükségünk van Đoléra, hogy legalább részben megállítsa a gyűlöletet. Hogy reményt adjon. Hogy egy helyen összegyűljön >

Tovább

Második vízkereszt Balaševićtyel

A nézőtéren üdvözölte azokat a barátait, akik szerepet játszottak a miloševići rendszer megbuktatásában és most is >

Tovább

Káoszelnök kormányleállásos évfordulója

A keményre lakkozott haj alatt egy még keményebb fej rejtőzik, amely számára kizárólag saját, „én-leszek-a-leghíresebb-ember-a-világon” célú >

Tovább

Tényleg 50 éve szeretjük Végel László Makróját?

A jugoszláv konzumszocializmus szülte tehát a magyar beatirodalom klasszikusát, melynek létrejöttéhez a kádári konszolidáció szolid, hétvégi >

Tovább

Naplójegyzetek –Fragmentumok

Ahogy látom, a politikusok az egyetemes magyarságról szónokolnak, amelyből kilúgozták a sajátos lokális identitást. Csak egyféle >

Tovább

Végel László: Egy makró emlékiratai

Arra jöttem rá Végel László első könyvének, az Egy makró emlékiratainak a befejezése után, hogy még >

Tovább

Derűs magyar politika

Erről az arkhimédészi pontról köszöntöm Orbán Viktort, aki lebukott: mindenki megtudta, hogy alapjában tisztességes ember, ami >

Tovább

Beköltöztem

Most hajnali két óra van. Nem tudok elaludni. Már fordultam balra, fordultam jobbra. Megszámoltam a sarkokat. >

Tovább

Madarak

Ha mind a kilenc fáról egyszerre felszállna az összes fekete madár, elkergethetnék a ragadozót a magas >

Tovább

„Diktatúra. Ennyire egyszerű”

1956-ban egyszer már elköszönt Magyarországtól Kasza László újságíró, a Szabad Európa Rádió egykori igazgatóhelyettese, most 80 >

Tovább

Megnyílt a melegedő Szabadkán

Sokan élnek embertelen körülmények között. Ha az időjárás zordabbra fordul, ha lehűl az idő, sok felnőtt >

Tovább