2023. december 2. szombat
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) Napló 86.

Megszűnő tagozatok, középiskolai szakok

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Magyar Szó – jó pártlaphoz híven – nem arról cikkezik, hogy csak három magyar tannyelvű középiskolai szak megnyitását hagyta jóvá a minisztérium, tízet pedig nem, hanem hogy „három újabb szakkal bővülhet a magyar tannyelvű középiskolai hálózat”. Érti ezt valaki? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Május 31. – június 17.

Megszűnő tagozatok

Búcsút mondtak iskolájuknak, a többiekkel együtt, az újvidéki Nikola Tesla VIII/6 osztály magyar nyelven tanuló diákja is.

Nem csak az általános iskola diákjaitól búcsúzott a kilenc diák, hanem az iskolaépület főbejáratára kiírt kétnyelvű felirattól is. Ők voltak ugyanis az utolsók, akik ebben a tanintézményben magyarul tanulhattak. Az iskolában utánuk már nem nyílt magyar tannyelvű tagozat, és szinte biztos, hogy nem is fog. Remélhetőleg olyan középiskolákban tanulnak majd magyarul, amelyekben négy év múlva nem nekik kell „eloltaniuk a villanyt”.

A magyar tannyelvű osztályok megszűnése az utóbbi években érzékenyen érintette az újvidéki magyarokat. A tanulók számának csökkenése miatt egyesek az osztályok összevonását szorgalmazzák, mások szerint a megmaradás szempontjából előnyösebb lenne kiharcolni a magyar tagozatok megnyitását minél több iskolában. Mindkét álláspontnak megvannak az előnyei és a hátrányai is. Szeptemberben mindössze 18 elsős fog magyar tannyelvű tagozatba iratkozni Újvidéken. A szülők pedig most már csak három iskola közül választhatnak. A kérdés azonban, hogy meddig?

 Június 2.

„Szerbiában a bosnyákok státusa megoldatlan”

A Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće – BNV) kezdeményezi a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságról (JSZSZK) tartott nemzetközi tanácskozás folytatását – írja a Danas.    

Suljeman Ugljanin a BNV elnöke a Novi Pazarban tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy a Tanács kezdeményezte az egykori JSZSZ-ről tartott nemzetközi értekezlet folytatását. Emlékeztetett, hogy az 1991. évi hágai értekezleten „világos elveket határoztak meg az egykori Jugoszlávia szétesése utáni politikai váltság megoldására”.

– A daytoni megállapodással  megállították a háborút Bosznia és Hercegovina területén, de nem oldották meg a JSZSZK szétesésével keletkezett jugoszláv válságot. Nem oldották meg, egyebek között Sandžak és a szerbiai bosnyák nép státusát. Milošević rezsimje, az ún. szerb erőkkel, Deyton után is folytatta a bűncselekményeket és a nem szerb lakosság elűzését Koszóvóban és Sandžakban – hangoztatta Ugljanin.

A BNV elnöke úgy értékelte, hogy a bosnyákoknak Szerbiában sok problémájuk és megoldatlan kérdésük van.

– A bosnyákok helyzetét tovább súlyosbítja a tény, hogy Szerbiában nincsen joguralom, sem jogbiztonság, se egyenlőség a törvény előtt. A bosnyákok Szerbiában áthidalhatatlan akadályokba ütköznek Szerbia alkotmányában és a törvényeiben előlátott egyéni és a kollektív jogaik megvalósításában, hangoztatta Ugljanin és emlékeztetett a Minority Rights Group International  [Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport] 2014. és 2015. évi jelentésére, amelyben a bosnyákok, albánok, horvátok és a romák fenyegetett nemzetekként vannak feltüntetve. Mindez ok, ahogyan Ugljanin mondta, az egykori Jugoszláviáról tartott nemzetközi értekezlet folytatásának kezdeményezésére. A kezdeményezést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkárához, az Európai Bizottság elnökéhez, az USA államtitkárához és azoknak az országoknak a kormányához intézték, amelyek a kilencvenes évek elején az értekezlet házigazdái voltak (Hollandia, Nagy-Britannia és Svájc) – közli a Danas.

A nagyszabású londoni Jugoszlávia Békekonferenciára, amelynek összehívói az Európai Közösség és az ENSZ voltak, 1992. augusztus 26-28-án került sor, majd Genfben folytatódott 1992. szeptember 3-án.

Az értekezleten több dokumentumot fogadtak el „a volt jugoszláviai válság megoldásának tartós kereteként”. Ezeket „a Konferencia minden részvevője aláírta”.

Szerbia és Montenegró, egyebek között, kötelezettséget vállaltak, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos jogot és Sandžak lakosai számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben tartását”.

A Vajdasági Klub 2007-ben és 2010-ben próbálkozott a közvélemény érdeklődését felhívni a Londoni Konferencián vállalt kötelezettségekre. Első sorban Vajdaság megoldatlan alkotmányos helyzete vonatkozásában. Nem sok sikerrel.

A nemzetközi jog mindmáig megoldatlan kérdése, hogy kötelező-e az alkalmazása és kinek kell azt ellenőrizni?

Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt. Azóta az államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is „élnek”.

Érdekes lesz megfigyelni, hogy – huszonöt év távlatából – a BNV kezdeményezésére mit válaszol az ENSZ főtitkára és a megszólított államok kormányai? Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián elfogadott dokumentumoknak?

Az itteni magyar sajtó a BNT kezdeményezését említésre sem tartotta érdemesnek. 

Június 9.

„Nem sajtó nyilvános”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szabadkai székházában „nem sajtó nyilvános” ülést tartott a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációs testülete. Az MNT május 11-én vette át a testület elnöklőjének egy évig tartót tisztségét.

Az elnöklő Hajnal Jenő elmondása szerint Szabadkán „megpróbálták lefektetni az új munkamódszerek alapjait”. Megállapodtak abban, hogy „a kisebbségi cselekvési akcióterv 11 sarkalatos pontja külön-külön kezelésének okán szakbizottságok alakulnak a koordinációs testület keretében”.

Az olvasó már az írás közhelynek való címével, miszerint „fontos időszak előtt a nemzeti tanácsok”, sem tud sokat kezdeni. (Eddig ne lettek volna fontos időszak előtt?) Hajnal homályos fogalmazásaiból – pedig nem tudjuk meg, hogy mikor készül el végre a ház, ha még csak most fektetik le az alapokat és melyik az a „11 sarkalatos pont”.

A nemzeti tanácsok koordinációs bizottsága eddig nem sok eredményt tudott felmutatni. Tavaly december 16-án volt egy sikertelen ülése Belgrádban. Ennek folytatása volt a május 23-i ülés, amelyen a nemzeti tanácsok képviselői Ana Brnabićtyal, a szerb kormány államigazgatási és helyi önkormányzati miniszterrel (most kormányfő jelölttel) vitatták meg az oktatással, a tájékoztatással és egyéb nemzeti kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos problémákat. Bizonyára a bizottságon belüli súrlódások miatt zárták ki az újságírókat az ülésről.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja szerbiai parlamenti frakcióvezetője a Pannon Televíziónak azt nyilatkozta, hogy szerinte „Ana Brnabić személyében olyan miniszterelnök lesz Szerbiának, aki pontosan érti a kisebbségi jogok jelentőségét, hiszen önkormányzati és államigazgatási miniszterként gyakorlatilag vezette az országos kisebbségi tanácsot”.

Tény viszont, hogy Ana Brnabić „vezetése alatt” nem történt meg az ezen a téren két legfontosabb törvény, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosítása, illetve új törvény meghozatala. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését előmozdítani hivatott cselekvési program elfogadása, amely a vajdasági magyarok szempontjából nem jelent előrelépést. A VMSZ mindennek ellenére támogatta Brnabić jelölését!

Június 17.

Szűkülő magyar tannyelvű középiskolai szakoktatás

A korábban elutasított 13 magyar tannyelvű középiskolai szak közül az oktatási minisztérium csak hármat hagyott jóvá azok közül, amely szakok megnyitását nem támogatta.

Így ősztől a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban a társadalmi-nyelvi szakon, a szabadkai Vegyészeti-technológia Iskolában a gyógyszeripari-technikus szakon és a futaki Mezőgazdasági iskola és Kollégiumban a mezőgazdasági-technikus szakon tanulhatnak a magyar diákok. 

A minisztérium viszont nem változtatta meg a döntését a három zentai, a három szabadkai, és egy-egy adai, magyarkanizsai, törökkanizsai és nagybecskereki szakkal kapcsolatban, így az iskolák kérvényét elutasította.

Vicsek Annamária az oktatási minisztérium VMSZ-es államtitkára szerint „a szerb nyelvű kínálathoz képest nem mondható rossznak a magyar nyelven felkínált szakok száma”. Erről a „nem mondható rosszról” bizonyára a tanulóknak, a szülőknek és az érintett iskoláknak, községeknek is megvan a véleménye. Vicsek szerint fontos mégis „a Vajdasági Magyar Szövetség államtitkári jelenléte az oktatási tárcában”.  Amint látjuk, nem sok haszon van ebből. 

A Magyar Szó – jó pártlaphoz híven – nem arról cikkezik, hogy csak három magyar tannyelvű középiskolai szak megnyitását hagyta jóvá a minisztérium, tízet pedig nem, hanem hogy „három újabb szakkal bővülhet a magyar tannyelvű középiskolai hálózat”. Érti ezt valaki?

Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke sem elégedett a döntéssel, „mert olyan szakok maradtak ki az utólagos jóváhagyásból, amely szakokra ugyanígy nagy szükség lett volna.

– A közösségek, mind a tömbben, mind a szórványban számítottak ezekre a szakirányokra, hisz nagy múltú, a magyarság számára kiemelt jelentőségű oktatási intézményekről van szó, néhány esetben pedig az MNT által társalapított intézményekről. Folyamatosan azzal próbáltuk megnyugtatni az igazgatókat, és mi is abban reménykedtünk, hogy ezek a szakok visszakerülnek a hálózatba. Szomorúan és sajnálattal vesszük tudomásul, hogy nem került vissza minden szak a hálózatban – nyilatkozta Jerasz Anikó.

Ebből a nyilatkozatból derül ki, hogy valójában tíz szakkal szegényedett a magyar középiskolai hálózat. Most még csupán az kérdés, az MNT lép-e valamit az ügyben, vagy megelégszik az elnök asszony nyilatkozatával, ami bizonyára még csak el sem jut az oktatási miniszterhez?

 

2017. június 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Népszavazás Vučićról

Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >

Tovább

A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >

Tovább

Közszolgálati napilap ez?

Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >

Tovább

Öncenzúra

Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >

Tovább

Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!

Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >

Tovább

Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?

Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >

Tovább

A tolerancia határai

Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!

A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény  idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >

Tovább

Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett

Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >

Tovább

Méltatlan emlékezési körülmények

Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >

Tovább

A párizsi tudósító

A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >

Tovább

Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad

Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >

Tovább