2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Európa és Trump

Sokkal megfontoltabb és eredményesebb lehet az a taktika, amit mások választottak: akár a csehek és szlovákok, akár a lengyelek és románok. E kormányok magatartását ugyanis nem a Trumphoz, hanem az Amerikához fűződő viszony határozta meg korábban is, akárcsak most. Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):

Nate Silver, a FiveThirtyEight című blog alapító-főszerkesztője érdekes cikket írt a napokban arról, hogy Európának nem kell Donald Trump. Mi több, Trump politikai kurzusa erőt ad a liberalizmusnak és elszánttá, sőt újból hitelessé teszi a liberális demokráciában hívő politikai erőket. Azt egyelőre felelőtlenség lenne megjósolni – állapítja meg Silver –, hogy ez évtizedekre diszkreditálja-e a nacionalista, globalizációellenes, szélsőjobbos populizmust, de tény: az a négy és fél hónap, melyet Trump a Fehér Házban töltött, ismét érveket adott a liberalizmusnak.

 A szerző nemcsak tényszerűen sorolta fel a múlt év novembere óta lezajlott európai választásokat, de kijelentette: annak az európai politikusnak, aki Trumppal szemben pozícionálta magát, látványosan nőtt a támogatottsága; azok viszont, akik az amerikai elnök szimpátiájában részesültek – Marine le Pen vagy Theresa May – hirtelen nagyot vesztettek.

A kérdés csak az – tehetjük hozzá –, hol tart mindebben Kelet-Európa? Megszületett-e vagy megszületni látszik-e itt is egy ilyen felismerés? Elvégre jövőre Magyarországon is választások lesznek.

Érdemes néhány fontosabb államot sorra venni, s megnézni, mit adott hozzá és mit vett el a kelet-európai politikai érvektől és érvekből Trump amerikai győzelme és a fél évvel azt megelőző Brexit?

A Brexit hatásait könnyebb felmérni: azt gyakorlatilag mindenki egy rendkívül káros folyamat kezdetének tekinti. Ki azért, mert abban a trumpi populizmust és a nacionalizmust látja, Európa egységének megbontását, biztonságának meggyengítését. Ki pedig azért – ilyen Orbán Viktor – mert ezzel elveszített egy Európa-ellenes uniós szövetségest. A Brexittel Nagy-Britannia mindent eltékozolt, amit a kontinensnek jelentett és adott a második világháború idején.

Trump megítélése e téren kevésbé egyértelmű, ám épp ezért fokozottan érdekes. Kelet-Európa két meghatározó állama, Lengyelország és Románia nem feltétlenül örült Trump megválasztásának, de ügyes diplomáciájukkal sikerült mindkettőnek távolságtartónak maradnia, s ezzel megerősítették elkötelezettségüket a transzatlanti politikai, gazdasági és katonai rendszer mellett. Mind Varsó, mind pedig Bukarest máig ideges gyanúval figyeli Trump orosz kapcsolatainak bonyolult, mocskos és veszélyes sagaját, Ugyanakkor mindkét állam elitje szinte lubickol abban a populizmusban, melynek nagymestereként Trump a semmiből a világpolitika porondjára léptett.

Prága és Pozsony csendben távolabb kíván húzódni attól a hullámveréstől, melyet a Brexit és Trump feltűnése Európán belül előidézett, s még inkább integrálódni igyekszik a német-francia összefogás gazdasági biztonságába. Jól kivehető volt ez az idei pozsonyi globális biztonságpolitikai találkozón, a Globsec-en. Ott nyilvánvalóvá vált, hogy a volt Csehszlovákia két nemzete már nem lát sem hasznot, sem előnyt abban, amit valaha V4-nek hívtak, s szeretnék magukat egyre messzebb tudni a magyaroktól és a lengyelektől, akik számos aktuális uniós baj előidézőinek bizonyultak.

A román elnök, Klaus Johannis washingtoni útja, valamint Trump július 6-ra tervezett varsói látogatása sokat elmond arról, hogy az amerikai elnök és az Egyesült Államok intézményeinek politikai céljai bizonyos fokig egybeesnek, s hogy Trump ez idő szerint nem akar változtatni a dolgokon, mert felismerte vagy érzékeli, ezzel ő húzná a rövidebbet.

Orbán Viktor viszont elszámította magát, s minthogy Trump leplezetlenül semmibe veszi, komoly gesztusokat tesz, hogy – szemben a többi kelet-európai vezetővel, akik inkább nem fejtenek ki véleményt, s csak az elérhető legnagyobb (politikai, katonai vagy gazdasági) haszonra koncentrálnak – egyre határozottabban fordul szembe Trumppal. Orbán volt tulajdonképpen az egyetlen vezető kelet-európai politikus, aki nyíltan kritizálta az elnököt a párizsi klímamegállapodás felrúgásáért, s ezt a kritikát Áder János már kétszer elismételte – legutóbb az Alexander Van der Bellennel való találkozóján. Persze nemcsak azért, mert az ökológia hirtelen oly fontossá vált volna számára, hanem azért, mert – ismerve a magyar politikai viszonyokat – Orbán erre határozottan utasította. Minthogy Trump politikai vargabetűi még tartogathatnak meglepetéseket, így bőven lehet alkalom arra, hogy e kritikák a jövőben szaporodjanak.

És bár a Trumppal való szembefordulásnak elsősorban a sértettség lehet az oka, e magatartás Orbánnak még akár kifizetődő is lehet, ha Trump ellen tényleg elindul valamikor az impeachment. Persze túlzás lenne azt hinni, hogy hasonló fontossága lenne ennek, mint a tavaly nyári tusványosi bóknak, de arra még jó lehet, hogy a magyar miniszterelnök sokak szemében egyfajta bűnbocsánatot nyerjen amiatt, hogy valaha kiállt Trump mellette. Különösen, ha a Silver által is feltételezett európai Trump-elutasításban – szokásához híven – a többieknél harciasabb hangvételt használ majd.

Ám mindez Magyarországnak egyáltalán nem válik javára, sokkal megfontoltabb és eredményesebb lehet az a taktika, amit mások választottak: akár a csehek és szlovákok, akár a lengyelek és románok. E kormányok magatartását ugyanis nem a Trumphoz, hanem az Amerikához fűződő viszony határozta meg korábban is, akárcsak most.

 

2017. június 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább