2022. július 7. csütörtök
Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Titkok az ablakban

„Az orosz stratégiákban csak a Moszkvával szemben összezáró Nyugat szerepel mérvadó súllyal, a Le Penhez, Strachehoz, Zemanhoz, Orbánhoz hasonló alkalmi potyautasok csak a taktika részei. Ennek megfelelően bánnak is velük.” Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):

 

Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron Versailles-i találkozója nagyrészt protokollárisra sikeredett; egyébként semmilyen jel nem mutatott arra, hogy francia részről ennél többre törekedtek volna. Az esemény elsősorban az oroszoknak volt fontos. Részint – a történelmi perspektívát felhasználva – igyekeztek magukat szimbolikusan visszahelyezni az európai térképre – az esemény apropója Nagy Péter cár 300 évvel korábban lezajlott, geopolitikai jelentőségű Versailles-i látogatása XV. Lajos francia királynál. Másrészt kitörni abból az elszigeteltségből, melybe személy szerint Putyin manőverezte saját magát az ukrajnai beavatkozással és a Krím annektálásával.

Ám egyik célt sem sikerült maradéktalanul elérni – köszönhetően annak, hogy a franciáknak nem az állt az érdekükben, hogy Putyint és a francia-orosz tengelyt ünnepeljék. Épp ellenkezőleg.

Volt azonban a találkozónak, pontosabban az azt követő sajtótájékoztatónak egy igen figyelemreméltó eleme. Az, ahogyan Putyin Marine le Penről – Macron, Európa és a demokrácia nagy ellenfeléről – beszélt; ebben némi távolságtartás volt felfedezhető. Ez árnyalja azt a Putyin-Le Pen viszonyt, melynek természetét a világ eleddig csak igen nagyvonalakban volt képes megítélni, annak ellenére, hogy az orosz kormány és a francia szélsőjobb kapcsolatáról egy ideje igen sokat tudunk.

Maga Marine le Pen ötször járt Moszkvában, először nem sokkal azt követően, hogy 2011 januárjában apjától átvette a Front National vezetését. Ezt egy 10 napos körút követte 2013-ban, melynek során ellátogatott az akkor még Ukrajna részének számító Krímbe is. Újabb látogatások következtek 2014-ben és 2015-ben, s végül, egy hónappal az idei francia elnökválasztás előtt Le Pen ismét Moszkvában volt, ahol Putyin a Kremlben tárgyalt vele. Akár egy államfővel…

Ma már arról is tudni lehet, hogy tárgyalásaik legfőbb témája az ideológiai azonosság volt és annak szilárd alapja: a pénz. A tranzakciókat természetesen nem közvetlenül az orosz elnök intézte, hanem a nyugati orosz befolyást elmélyítő kijáró emberei: az Egységes Oroszország kormánypárt szenátora, Alekszander Babakov, valamint az európai neonácik egyik – ha nem legnagyobb – orosz pénzforrása, egy Konsztantyin Malofejev nevű oligarcha. Minden látogatás után jelentős, több millió eurós összegek áramlottak Moszkvából a Front National titkos kasszáiba, hol az Első Cseh-Orosz Bank, hol a szintén orosz hátterű Sztratyegyija Bank közvetítésével. A tranzakciók a nyilvánosság számára ma már nehezen nyomon követhetőek, minthogy az Első Cseh-Orosz Banktól 2016 júliusában megvonták a működési engedélyt, vezetőit kisvártatva le is tartóztatták, míg a Sztratyegyija egy hónappal később jutott hasonló sorsra.

Putyinnak ma azzal kell szembesülnie, hogy európai és amerikai projektjei sorra megbuknak. Donald Trump hatalomra kerülésével, s azt megelőzően a Brexittel, még nagyon optimistán tekinthetett a jövőbe. Aztán a helyzet gyorsan megváltozott. Egyik közeli munkatársa, Konsztantyin Koszacsov, az orosz Föderáció Tanácsa – vagyis a szenátus – Külügyi Bizottságának vezetője így siránkozott nemrég az Echo Miszkvi-ban: „A Trump körüli falak egyre sokasodnak. Pedig olyan jól indult minden. Milyen kár!” – Hát ő csak tudja.

Mint ahogy ma már Putyin is kezdi felmérni mindennek a kockázatait. Ezt látszik igazolni a Macronnal tartott közös sajtóértekezlete, amelyen – szinte védekezve – azt igyekezett sugallni: lehetnek az embernek alkalmi szövetségesei, mint például a Front National, de őt magát azért már ne tévesszék már össze Marin le Pennel vagy a hozzá hasonlókkal.

Hogy Putyin szövetségesi hűségének megvannak a határai, mi sem bizonyítja jobban, mint az a dosszié, ami Moszkvából került elő Trump korábbi oroszországi üzleteiről és üzletfeleiről – közvetlenül azt követően, hogy azok a bizonyos „falak” az új amerikai elnök körül elkezdtek sokasodni. Az elmúlt napok híre, hogy Trump legfontosabbik külpolitikai tanácsadója, nem mellesleg veje, Jared Kushner, múlt decemberben arra kérte volna Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövetet, hogy állítsanak fel egy titkos orosz kommunikációs csatornát, melyen az elnök – az FBI-t és a CIA-t megkerülve – közvetlenül Putyinnal tudna megosztani bizonyos információkat. Erre is orosz forrásokból derült fény.

Marine le Pen és a Front National moszkvai finanszírozását sem a francia adóhatóságok derítették fel, azok részletei orosz értesülés alapján kerültek a nemzetközi sajtóhoz.

De, hogy ne menjünk túl messze: továbbra is erősen tartja magát a feltételezés, hogy a Jobbik KGBéláját sem más dobta fel, mint egy, a magyar kormányhoz eljuttatott orosz bizalmas információ azt követően, hogy Putyin Orbánban és a Fideszben alkalmasabb szövetségest kezdet látni, mint Vona Gábor pártjában. Vagyis a jobbikos képviselő feldobása afféle frigyajándék lehetett Putyin részéről…

Az is jól ismert, hogy a Paks II. szerződés szövege épp egy orosz kormányportálon vált a világsajtó közkincsévé pár nappal azt követően, hogy tartalmát a magyar kormány először 30, majd 10 évre titkosította. Hogy Orbánnak első dolga volt a múlt heti NATO-csúcsot követően Putyint felhívni és informálni az ott történtekről, szintúgy orosz hivatalos közlés révén vált ismertté.

Várhatnak ránk még meglepetések, nyílhatnak meg titkos dossziék – csak idő és alkalom kérdése… Már csak azért is, mert az orosz stratégiákban csak a Moszkvával szemben összezáró Nyugat szerepel mérvadó súllyal, a Le Penhez, Orbánhoz, Trumphoz hasonló alkalmi potyautasok csak a taktika részei. Ennek megfelelően bánnak is velük.

 

 

2017. május 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Küldjék Merkelt Moszkvába

Kati Marton azt javasolja, hogy Merkelt küldjék el Moszkvába, mert ő mindig megtalálta a megfelelő hangot >

Tovább

Ukrán tragédia, orosz katasztrófa

Kinek kellene Putyint megállítania? Konszolidált autokráciákban a rendszert és annak vezetőjét aligha lehet békés tüntetésekkel megdönteni. >

Tovább

A botrányok olimpiája

Akadtak persze felemelő pillanatok is, ám az egész eseményt beárnyékolta a rengeteg negatívum. Ha az olimpiai >

Tovább

Putyin legnagyobb tévedése?

Ha a Kreml a fegyveres utat választja, annak olyan viszály lesz a következménye, amely sokáig elképzelhetetlennek >

Tovább

Putyin kockázatos ukrán játszmája

A háború óta eltelt 7 év nagy változásokat hozott az ukránoknál: a lakosság nemzeti tudata erősödött, >

Tovább

Indul a német hatalmi póker

Teljesen mindegy, hogy Laschet vagy Scholz lép-e Merkel örökébe, mert a németeknek erős kancellár kell. A >

Tovább

Hogyan kezelni Netanjahu mérgező örökségét

A Financial Times vezércikk szerint az új izraeli kormány legsürgősebb teendője az, hogy megszabaduljon Netanjahu mérgező >

Tovább

Maradhat-e kancellár Kurz?

A miniszterelnök drámai botrány kereszttüzébe került, egyértelmű, hogy ő és klikkje, a felkapaszkodók, célzatosan meghódították a >

Tovább

Putyin önkényuralma meggátol minden változást Oroszországban

Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az >

Tovább

Ózdon az állapotok rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal?

Egész Közép- és Kelet-Európa tovább szigorít, csak Magyarország nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A >

Tovább

Valami bűzlik Ausztriában

Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >

Tovább

Kinek kell európai diplomácia

Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >

Tovább