2020. április 1. Szerda
Ma Hugó, Agád névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Napi ajánló

Taskenti para

Putyin alig várta, hogy a szerdai, jeges hangulatú tárgyalás után Rex Tillerson amerikai külügyminiszter hazarepüljön Moszkvából. Másnap kilenc orosz ellenzékit vettek őrizetbe „Nahodkától Szamaráig”, házkutatások voltak, és elvitték a Vörös térről azt a csoportot is, amelyik, nyilvánvalóan lázító szándékkal, felolvasta – az Orosz Föderáció alkotmányát. Széky János (Paraméter):

A jelt maga Putyin adta meg, akitől előző nap a nagyközönség nyilatkozatot hallhatott a MIR televízióban. Az elnök kifejtette, hogy „mi” – vagyis Oroszország és az ODKB, vagyis a Taskenti Paktum, a Varsói Szerződés szűkebb, posztszovjet utódszervezete – „nem engedhetjük meg a színes forradalmakat”.

Hogy miért kellett riadót fújnia? Kik fenyegetik színes forradalommal azt, ami Moszkvának megmaradt a hű Szovjetunióból?

Az orosz elnök aggodalmát indokolhatják a közelmúlt minszki és moszkvai tüntetései. Bár utóbbiakról értő elemző mutatta ki, hogy eleve nem Putyin-ellenesek, és nincs meg bennük egy színes forradalom lehetősége. Az előbbieket pedig éppen az okozta, hogy Oroszországnak már nincs elég pénze a Lukasenka-rezsim finanszírozására, és ezért a minszki kormány ott sarcol, ahol tud, a legcsekélyebb igazságérzet és társadalmi érzékenység nélkül.

De magyarázhatja az idegességet (ezenkívül) más is. Ugyanabban az interjúban, ismétlem, április 12-én Putyin a következőt mondja némiképp homályosan: „Ismerünk különböző elméleteket, amelyek a világ egyes térségeiben érvényesülnek, és ezekben a térségekben súlyos destabilizációhoz vezettek. Természetesen semmi ilyet nem szabad megengedni”. Hasonló szellemben nyilatkozott korábban a MIR-nek Lukasenka belarusz, Nazarbajev kazah és Atambajev kirgiz elnök.

Ezek a politikusok tehát valami olyan „megvalósuló elmélettől” tartanak, ami a Taskenti Paktumon kívülről fenyegeti országaik rendjét. Micsoda volna ez?

Amint a Közép-európai Egyetem becsukatásának lehetséges indokai között mondtuk, a hallgatók között sokan a posztszovjet övezetből jönnek, és oda térnek haza: „Oroszországból 52, Ukrajnából 44, Grúziából 22, Kazahsztánból 21, Kirgizisztánból 23”. Az elmélet az lehet, amit ezekben az országokban „liberalizmusnak” hisznek és hívnak – lásd Alekszandr Dugin A negyedik politikai elmélet című, némely körökben bibliaként forgatott könyvét, ahol a négy közül ez a végnapjait élő harmadik.

Hogy egy Taskenti Paktumon kívüli ország politikusát idézzem: „A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani” (Németh Szilárd Fidesz-alelnök, 2017. január 10.) A veszélyforrás tehát az Orbán- és az Atambajev-kormányzat számára egyformán a „Soros-birodalom” – mint egyszerre a „globális nagytőke” legfőbb megtestesítője és a szélsőbalos „politikai korrektség” legfőbb terjesztője –, amely „álcivileket” tart fenn színes forradalmak kirobbantása céljából.

Ez mindenesetre igazolja azt a feltevést, hogy a magyar kormányzat, ha nem is feltétlenül ukázt teljesít – ezt a feltevést már csak forrásvédelmi okokból sem lehet kimerítően bizonyítani –, legalább orosz fejjel gondolkozik.

A kormányzat híveinek ugyanis láthatóan semmiféle fejtörést nem okoz, hogy a Közép-Európai Egyetem megszűnését és a CEU elüldözését szolgáló törvényjavaslatot ugyanez a kormányzat három különböző okkal indokolja. Az egyik, hogy a CEU „nem tartja be a törvényeket”. Ez simán oroszos stílusú elbizonytalanító propaganda: nem hazugság, hanem az igazság fogalmának eltörlése, hiszen nem lehet olyan törvényt megsérteni amit eddig még nem hoztak meg, csakhogy erre a valóságos érvre a kormánypárti politikus vagy sajtómunkás egyszerűen nem reagál, megteheti.

A második: a „külpolitikai célkitűzések” és „nemzetbiztonsági szempontok” együttese, magyarán hogy a hallgatók és az oktatók ne utazgassanak csak úgy vízum nélkül ki-be. Hogy honnan, milyen országokból és hová? Lásd a fenti felsorolást.

A harmadik már az orosz mintát másoló civilellenes törvény propagandájának is része. Eszerint mivel „Soros küldte Európára a migránsokat” („a vak is látja”), a CEU képzése és az összes, Soros által támogatott civil szervezet tevékenysége „migránssimogatásban” és muszlim terroristák pátyolásában merül ki. Ami megint csak látványos nemigazság, de a hatalmon lévőknek és munkatársaiknak megint csak nem kell zavartatniuk magukat a válasszal. (...)

 

 

2017. április 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A német elbizonytalanodás

Ami már csak azért is kockázatos, mert Trump destabilizálja a nemzetközi rendet. Azon kívül a populista >

Tovább

Útban a banánköztársaság felé (trumpizmusok)

Az Egyesült Államok veszélyesen csúszik lefelé a demokratikus jogállamiság lejtőjén. A leváltási tárgyaláson felmentett Trump valóban >

Tovább

Teheránt és az Iszlám Államot is kisegítette Trump a Szulejmáni-merénylettel

Annyi bizton állítható, hogy Szulejmáni likvidálása nem egy átgondolt, a tanácsadókkal alaposan megtárgyalt döntés eredménye volt, >

Tovább

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább

A nemzetközi sajtó von der Leyen esélyeiről

Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak >

Tovább

Lendvai: a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus

Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, >

Tovább

Nem rossz, de nem is az igazi

Von der Leyen hatalmas meglepetés, rá senki sem gondolt volna előzőleg Juncker utódjaként. Róla Németországban úgy >

Tovább

Bohócorr

Kezdettől látszott, hogy egy bohóc, de mostanra a saját karikatúrájává vált. Donald Trump oszakai ámokfutásán már >

Tovább

Palotaforradalom a Néppártban

Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Ám ha mégis ő futna be, nos, >

Tovább

Putyin pechje

Tény, hogy a demokrácia egy ideje sok helyütt gyengül, de ez gyorsan változhat, ha az egyre >

Tovább

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre >

Tovább