Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Nem kizárt, hogy összeomlik a liberális világrend - külföldi lapok
A volt svéd külügyminiszter szerint Trump beiktatási beszéde több ponton is felzaklatta az európaiakat - számol be a Washington Post. Sötét jövőt vázolt a Spiegelben Ann Applebaum történész. A Le Monde volt főszerkesztője azt elemzi, milyen is lesz a Trump által ígért új világ. Szelestey Lajos lapszemléje.
A volt svéd külügyminiszter szerint Trump beiktatási beszéde három területen is felzaklatta az európaiakat - írja a Washington Post. Az egyik, hogy Amerika mindenekelőtt, mert az öreg földrész ezt jól ismeri a saját történelméből, errefelé évszázadokon át rengeteg igazi vérontást okozott ez a felfogás. Épp ezért a politikai vezetésnek tanulnia kellene a múltból, ösztönöznie kellene a tömegeket, hogy lépjenek túl a nyers érzelmeken. A második a civilizált világ. Globális összefüggésben Trump egy szóval sem említette a szabadságot, noha a földkerekség számára alapvető, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet vállal a szabadság elérésében, fennmaradásában. A harmadik a gazdasági protekcionizmus. Mintha a történelem éppen az ellenkezőjét bizonyítaná, mint amit az új elnök ez ügyben mondott, tehát hogy a bezárkózás éppen nem hoz fellendülést és ad erőt. Ráadásul jelen esetben az igen szoros európai-amerikai kapcsolatokat fenyegeti. A három téma együtt pedig különösen fenyegető. És Carl Bildt nagy bajnak tartja, hogy nem lehet tudni, a beiktatási beszéd a kampány vége volt-e, vagy netán a kormányzati munka kezdete.
Financial Times
A Koblenzben tartott hét végi csúcskonferencia után ’hazafias tavaszt’ ígérnek Európában a vezető jobboldali-populista pártok, mondván, hogy a Brexit és Trump hivatalba lépése kedvező politikai hullámról tanúskodik, csak éppen hiába nyilvánították ki az egységet, túl sok minden osztja meg őket. Mindenesetre abban bíznak, hogy az elitellenes, nacionalista széljárás őket is hatalomra segíti. Ám túl sok ellentét választja el egymástól mindenekelőtt a francia Nemzeti Frontot, illetve a német AfD-t. A találkozón nem volt szó közös politikáról, vagy szövetségről, viszont a részvevők igyekeztek egy olyan, szélesebb nemzetközi mozgalom részeként beállítani magukat, amely maga mellett tudhatja a történelem támogatását. Saját sikerüket jósolták az idei választások előtt. Csakhogy mind a kilenc párt túlságosan is a nemzeti ügyekre összpontosít, és nem sok jelét mutatja a szolidaritásnak.
Daily Telegraph
Óv a populizmus világméretű megerősödésétől a pápa. Az El Pais c. spanyol lapnak adott nyilatkozatban Ferenc arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy sokan kereshetik a megváltót, ám ez olyan diktátorokat hozhat felszínre, mint egykor Hitler volt. Az egyházfő ugyanakkor korainak nevezte, hogy véleményt mondjon Trumpról, előbb meg akarja várni, hogy mit csinál az újdonsült amerikai elnök. Azt viszont kiemelte, hogy a válságok félelmet keltenek, és ennek legékesebb példája az, ami 1933-ban, Németországban történt. A Führer nem lopta a hatalmat, a nép választotta meg, majd a diktátor megsemmisítette a saját népét, és ez a veszély napjainkban is fennáll. Éppen a történelmi tanulságok miatt alapvető a párbeszéd. Mint emlékezetes, a pápa a beiktatás napján arra szólította fel Trumpot, hogy az kövesse a szellemi és erkölcsi értékeket. Egyúttal igyekezett a politikus eszébe vésni, hogy Amerika jelentősége mindig is azon múlt, mennyire állt ki a szegényekért, a kirekesztettekért, a bajbajutottakért.
Der Spiegel
Nem sok jót lát az elkövetkező időkben a világ számára Ann Applebaum. A történész, aki egyben a Washington Post szemleírója, arra számít, hogy alapvetően megváltozik a hideg háború után kialakult világrend, meggyengülnek a békét és a szabad kereskedelmet szavatoló intézmények, az EU és a NATO. Azon kívül elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország újabb területeket foglal el Kelet-Európában, továbbá kampányt indít a demokrácia meggyengítésére a földrészen. Félő ugyanakkor, hogy fegyveres viszály robbanhat ki, mivel az Egyesült Államok várhatóan kereskedelmi háborút indít Kína ellen. Odahaza ugyanakkor Trump nekironthat több olyan intézménynek, amely ellenőrző funkciót lát el, így a sajtónak és a köztisztviselői karnak.
Ami Európát illeti, a szakértő tart attól, hogy a földrész, és elsősorban Németország nem tesz semmit a megrendült biztonság megerősítésére. Pedig hozzá kellene látni a közös védelem megtervezéséhez. Ugyanakkor az is látnivaló, hogy jelentéktelenné vált a hagyományos jobb- és baloldal harca, ezt a nacionalisták és a populisták már korábban felismerték. Utóbbiakban közös vonás, hogy gyűlölik az uniót és a NATO-t, ellenzik a szabad kereskedelmet és csodálják Oroszországot. Nem kizárt, hogy összeomlik a liberális világrend. Mindehhez járul, hogy az orosz rendszer kiszámthatatlanabb, összetettebb, mint az egykori Szovjetunió volt. Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a hatalmat gyakorló kicsiny csoport téves döntést hoz. De a demokráciának túl kell élnie a bajokat és túl is fogja élni azokat.
Le Monde
A lap volt főszerkesztője azt elemzi, milyen is lesz a Trump által ígért új világ, miután egy multimilliárdos nacionalista és protekcionista költözött be a Fehér Házba, ezzel párhuzamosan Nagy-Britannia bejelentette uniós kilépési tervét, ugyanakkor a kínai államfő a globalizáció mellett állt ki. Sylvie Kauffmann rámutat, hogy az Egyesült Államok elnökének világképe egyszerű: Amerika mindenek fölött és a világ több részének érdekei másodlagosak. Az eddigi szövetségesek szintén a háttérbe szorulnak, mert visszaéltek az USA nagyvonalúságával. Az biztos, hogy itt a Pax Americana vége. Viszont Kína egyértelműen nemzetközi szereplő lett, még ha egyhamar nem is áll a világ élére. Ugyanakkor Putyinnak sikerült visszacsempésznie Oroszországot a nemzetközi aréna középére. Tudja, hogy ezúttal Washingtonból nem kell bírálatokra felkészülnie. Európának ellenben nem csupán a Brexit miatt kell nyugtalankodnia, hanem azért is, mert Moszkva igyekszik destabilizálni, Trump pedig ostorozza, és azt szeretné, ha mások is kiválnának az unióból a britek után. Ilyen szándékot egyetlen tagállam sem nyilvánított ki, de Magyarország és Lengyelország kvázi-lázadónak számít. Az idei három kulcsfontosságú választás politikai káoszba billentheti az EU-t, de meg is erősítheti. Az említett erőpróbák közül is a francia eredmény a legfontosabb.
Neue Zürcher Zeitung
Az újság reménysugárnak nevezi a magyar szocialisták számára Botka Lászlót, ám arra is rámutat, hogy változatlanul nagyok a véleménykülönbségek a demokratikus ellenzéken belül. Az MSZP-n belül sokak számára ő az ideális jelölt Orbán Viktor ellenfeleként, de már látszik, hogy a baloldal megismétli a legutóbbi választásokon elkövetett hibákat és újabb csattanós vereségtől kell tartania. A baj az, hogy pártja nyomja a szegedi polgármestert, csak éppen nem egyeztetett róla a többi erővel. Miközben az MSZP egyfolytában azt hangoztatta, hogy kizárólag pártokon átnyúló összefogással képzelhető el a hatalomváltás. Most Botka kapott megbízást a párbeszéd lefolytatására, ám azonnal a DK orrára koppintott, amikor bírálta Gyurcsány Ferencet. Utóbbit ugyan lejáratta az őszödi beszéd, de ő továbbra is magát tekinti Orbán legesélyesebb kihívójának. A következő hetek mutatják meg, hogy ezek után milyenek a kilátások a megállapodásra. Az érintettek tisztában vannak azzal, hogy egyedül nem megy, csakis közösen. Ám Hunyadi Bulcsú a Political Capitaltől úgy ítéli meg, hogy a baloldal ismét magával van elfoglalva, jóllehet épp ez volt a 2014-es kudarc egyik fő oka. A kormányoldal ugyanakkor kihasználja azt az ötletet, hogy a baloldali pártok fogjanak össze a Jobbikkal.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >