Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Orbán számára teljes kudarc az EU-csúcs, már szigorítanának a németek is
„Merkel pedig kiszaladt egy közeli térre, hogy megkóstolja Brüsszel legjobb sült krumpliját.” NOL:
Nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a többi EU-tagállamban is szigoríthatnák a magyar és más uniós munkavállalóknak járó családi pótlék feltételeit. Az uniós vezetők péntek éjjel ráütötték a pecsétet a megállapodásra. Nagy-Britannia különleges státuszt kapott az EU-ban. Soha nem lesz eurózóna-tag, hét évig korlátozhatja az EU-tagországokból érkező munkavállalók juttatásait, és nem vonatkozik rá többé az integráció szorosabbra fűzésének történelmi kötelezettsége sem.
Már az ebédre várták, de csak a vacsorára körvonalazódott a találkozó második napján a megállapodás Nagy-Britannia reformköveteléseiről, amelyekről Dalia Grybauskaite litván elnök Twitter-üzenete szerint péntek éjjelre sikerült egyezségre jutniuk az állam- és kormányfőknek. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem sokkal később azt twittelte, hogy egyhangú döntés született. David Cameron brit miniszterelnök a maga részéről egyelőre annyit írt, a tárgyalásokon elérte, hogy Nagy-Britannia „különleges státuszt” kapjon az Európai Unióban. A politikus nemsokára sajtótájékoztatón áll a nyilvánosság elé.A Twitteren üzent Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki szerint kifizetődő volt a hónapokon át tartó kemény munka, ugyanis az egyezmény Nagy-Britannia és a huszonhét másik tagállam számára egyaránt tisztességes.
Sajtótájékoztatóján Cameron elmondta, a megállapodás értelmében Nagy-Britannia soha nem fog csatlakozni az eurózónához, és „teljes beleszólása” lesz az egységes európai piacba.. Ezentúl nem kell beszállnia az eurózóna-államoknak nyújtandó esetleges pénzügyi segélybe, a brit vállalkozásokat nem értheti diszkrimináció csak azért, mert eurózónán kívüli országból érkeznek, Nagy-Britannia „új felhatalmazást kapott, hogy megállítsa a bűnözőket” a határain és hét évig korlátozhatja az EU-tagországokból érkező munkavállalók juttatásait is.
Ami ez utóbbit illeti, Nagy-Britannia akkor korlátozhatja összesen hét éven át az uniós munkavállalóknak járó adókedvezményeket és juttatásokat, ha úgy ítéli meg, hogy az rendkívül megterheli a költségvetést. Az első három év után azonban csak akkor hosszabbíthatná meg kétszer két évre a korlátozást, ha bizonyítani tudja, hogy a terhei nem enyhültek.
A munkavállalóktól összesen négy éven át vonhatnák meg a bért kiegészítő támogatást,
és a változás csak azokat érintené, akik brit földön dolgoznak, és akik a jogszabály elfogadása után állnak munkába.
A szivárgó információk szerint a Nagy-Britanniában dolgozó EU-állampolgárok a jövőben az otthon maradt gyermekeik után nem tarthatnának igényt a brit családi pótlék teljes összegére, hanem azt a hazai kereseti viszonyokhoz igazítva indexálnák. A visegrádi országok és a többi közép- és kelet-európai tagállam szándéka ellenére a változtatás nemcsak a jövőbeni, hanem a jelenlegi külföldi munkavállalókra is kiterjed, igaz, az utóbbiak esetében csak fokozatosan. Ők 2020-tól kapnának kevesebbet.
Nagy-Britannia ezen túlmenően kibújhat az EU-tagországok közötti integráció szorosabbra fűzésének törvényileg kötelező történelmi doktrínája alól is,
a most megszerzett előjogaitól pedig – hangsúlyozta Cameron – csak akkor lehetne megfosztani, ha ebbe a mindenkori brit vezetés belemegy. „Ez mérföldkő, nem a vég” – próbált nyugtatni ezután. Tusk ennek kapcsán annyit jegyzett meg, hogy „nem sérti” az Európai Unió alapértékeit a Nagy-Britannia uniós reformigényeiről a tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján pénteken éjszaka létrejött megállapodás.
Cameron következő próbatétel az EU-ban valló maradásról szóló népszavazás lesz. Ő maga a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, a mostani megállapodás után „szívvel-lélekkel” a maradás mellett áll, de erről meg kell győznie pártja, a Konzervatív Párt jobbszélét is, amelyből sokan – így kormánytagok is – inkább a távozás hívei, köztük valószínűleg Cameron egyik régi pártbeli szövetségesével, Michael Gove lordkancellárral és igazságügyi miniszterrel.
Cameron állítólag azt szeretné, ha a népszavazást június 23-án tartanák, bár sajtótájékoztatóján a Sky és a BBC kérdésére is elkerülő választ adott, azt állítva, először szombaton a kormányával akar tárgyalni a megállapodás részleteiről.
A brüsszeli csúcson péntek estére eldőlni látszott, hogy a szabályozást, amely egyetértés esetén csak hosszú hónapok múlva lépne érvénybe, valamennyi tagországban alkalmazni lehet. Hírek szerint a németek, az osztrákok és a dánok is szívesen bevezetnék a rendszert,
Orbán Viktor és „visegrádi” kollégái viszont kizárólag a szigetországra korlátozták volna azt, de ezt nem sikerült elérniük.
Angela Merkel német kancellár a megállapodás bejelentése után ki is mondta, hogy az alku a britekkel „érdekes és értékes változásokat” tartogat az EU számára, Németország pedig megfontolja, hogy a britekéhez hasonló korlátozásokkal éljen az EU-tagországokból érkező munkavállalók gyerekek után járó kiegészítő juttatásaival kapcsolatban.
Orbán a maga sajtótájékoztatóján kissé hamisan azzal ünnepelt, hogy megvédték a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni. A brit követelésekkel kapcsolatban elért eredményeket a visegrádi országok közösen készítették elő, közösen képviselték és közösen érték el, „közös győzelmet” aratva - hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelt egy becslést is, amely szerint 2-300 magyar család dolgozik kint Angliában szemben a több ezer, esetenként több tízezer lengyellel, amihez hozzáfűzte, „nem hagyják”, hogy a Magyarország és Nagy-Britannia között ingázó magyarokat hátrány érje a jövőben. „Ha az európai unió bármely polgára, köztük mi is egy reggel úgy gondoljuk, hogy Nagy-Britanniában akarunk munkát vállalni, akkor ezt semmilyen jogcímen nem akadályozhatják meg az ottani hatóságok. (...) Jó, hogy megtartottuk a szabad munkavállalás elvét” – tette hozzá. A Cameronnal tartott januári kétoldalú találkozóján Orbán még azt mondta, Magyarország nem fogad el diszkriminációt.
Orbán beszélt a menekültválságról is, mondván, az unió az első helyre a migránsok megállítását helyezte, most először Európában elfogadták a magyar megoldást, hiszen
ma már „a legtöbb ország” kerítést épít.
Nyugaton a helyzet romlik, mert egyre többen képviselik azt a politikát, hogy engedjék be a migránsokat és osszák szét őket a tagállamok között - fogalmazott a magyar miniszterelnök. Orbán szerint ennek elhárítása és kivédése lesz a feladat a következő hetekben, és egyértelműen a görög kormányt tette felelőssé a Kelet-Európát sújtó menekültáradatért.
A brit sajtó szerint egyébként a családi pótlék körüli politikai csatározás sok hűhó semmiért, mivel a hivatalos kimutatás szerint a Nagy-Britanniában leadott igényléseknek mindössze 0,26 százaléka vonatkozik az ott dolgozó uniós polgárok otthon maradt gyerekeire. Jelenleg 136 magyar kiskorú részesül brit családi pótlékban – igaz, hogy Lengyelországban meg százezer.
Sajátos brit–francia összecsapás tárgya volt, hogy mekkora beleszólást kapjanak az eurózónából kimaradó EU-tagországok a valutaunió ügyeibe. A franciák a lehető legkevesebb befolyást engednének a briteknek, és a tárgyalások során bonyolult technikai módosításokkal próbálták útját állni a londoni City esetleges vétójának. Ezt – útját állni – amúgy sikerült is, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a megállapodás Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről nem tartalmazza azt, hogy Londonnak vétójoga lesz az euróövezeti döntésekben.
A vártnál hosszabb uniós csúcs második napja egyébként folyamatos két- és többoldalú találkozókkal telt. Tusk, alaposan kiéheztette kollégáit, amikor a délután fél kettőre tervezett ebéd helyett este nyolc órára hirdette meg az alkut véglegesíteni hivatott közös étkezést. Az egyeztetésekre nem hivatalos vezetők kora este Louis de Funes egyik meg nem nevezett filmjén szórakoztak, Merkel pedig kiszaladt egy közeli térre, hogy megkóstolja Brüsszel legjobb sült krumpliját, miközben a szakértők és a jogászok a záróközlemény újabb tervezetén dolgoztak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >