2020. augusztus 5. Szerda
Ma Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Miért titkolja a CIA a művészeti gyűjteményében őrzött festményeket?

„A kormányzati hatalom hogyan tartotta és tartja az ellenőrzése alatt az állampolgárokat.” Librarius:

Egy amerikai művész, Johanna Barron megelégelte, hogy nem kap választ a CIA-nak feltett kérdéseire, miszerint a CIA központjában, Langley-ben őrzött 29 festményt ki, mikor alkotta, és mi a képek címe. Válasz hiányában  úgy döntött, ő maga rekonstruálja a festményeket.

A CIA honlapján ugyan található némi információ a gyűjteményről, ám arról, hogy pontosan kiknek a munkái találhatók Langley-ben (CIA központ, Virgina állam) mélyen hallgatnak. Barron az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva (FOIA) hivatalos levelek tucatjaiban kérte ki a festmények adatait, valódi válaszok helyett viszont csak mellébeszélést kapott a titkos ügynökség részéről.

Ezért elhatározta, egy, a CIA-ról szóló könyvben talált leírások és szövegtöredékek alapján megpróbálja rekonstruálni a festményeket. Segítségére volt még egy fotó is, amelyet Taryn Simon készített a Langley központ folyosóján, ahol a képek egy része található. A művekről annyit biztosan tudni, hogy az ötvenes évek végén kibontakozó Washington Color School absztrakt festészeti mozgalom képviselőinek munkáiról van szó: a kollekcióban feltehetőleg Gene Davis, Thomas Downing, Morris Louis, Howard Mehring, Kenneth Noland és Paul Reed festményeit őrzik. A nagyméretű, színes absztrakt képeket a Corcoran Museum korábbi igazgatója, Vincent Melzac műgyűjtő adományozta még a nyolcvanas években a CIA-nek.

Barron munkáit a San Franciscó-i The Contemporary Jewish Museum-ban állította ki. A “Chasing Justice,” című tárlaton a rekonstruált festményeken kívül látható egy installáció (Acres of Walls) is, amelyet Barron a CIA-val való hivatalos levelezésekből született dokumentumokból állított össze: kérvények, elutasítások és fellebbezések alkotják az installációt. Az installáció létrehozásában Arnold Mesches és Robbin Henderson művészek is közreműködtek.

Úgy éreztem, muszáj valamiképpen feltárnom a részleteket, mert a kollekciót mindenféle logikus magyarázat nélkül tartják titokban.

– mondta Barron.

A művésznő szerint kiállításával a közjót is szolgálja, felhívva az állampolgárok figyelmét az amerikai kormányzat átláthatóságának fontosságára, valamint arra, hogy így az információ szabadságáról szóló törvény is csorbát szenved.

A kiállítás kurátora, Renny Pritikin szerint, amíg a jelenlegi politikai viták a csúcstechnológiás-megfigyelő rendszerekről folynak, az NSA-től (National Security Agency, az Amerikai Egyesült Államok rádióelektronikai, jelhírszerzéssel foglalkozó hírszerző szervezete) elkezdve a mobiltelefonnal rögzített rendőri akciókig, addig ez a kiállítás pont azt a kérdéskört járja körbe, hogy a kormányzati hatalom hogyan tartotta és tartja az ellenőrzése alatt az állampolgárokat.

2015. december 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább

Trump és a kisördög

A rasszista populizmus olyan ősi, mint maga az emberi civilizáció. Evolúciós kihívást jelent, hogy túl tudjuk-e >

Tovább

Pánikreakció

A világtól való félelmükben fegyverükbe kapaszkodó demonstrálók megpróbálnak jogvédő demokratának látszani, de ez elég nehezen megy >

Tovább

Válságos idők Oroszországban

Az ország nehéz helyzet előtt áll. A következő két-három hétben fog eldőlni, hogy a járvány milyen >

Tovább

Amerikai szoci

Amerika még mindig nagyon jó munka- és életlehetőségeket kínál, ám mostanra jórészt kimerítette a csupán az >

Tovább

A német elbizonytalanodás

Ami már csak azért is kockázatos, mert Trump destabilizálja a nemzetközi rendet. Azon kívül a populista >

Tovább

Útban a banánköztársaság felé (trumpizmusok)

Az Egyesült Államok veszélyesen csúszik lefelé a demokratikus jogállamiság lejtőjén. A leváltási tárgyaláson felmentett Trump valóban >

Tovább

Teheránt és az Iszlám Államot is kisegítette Trump a Szulejmáni-merénylettel

Annyi bizton állítható, hogy Szulejmáni likvidálása nem egy átgondolt, a tanácsadókkal alaposan megtárgyalt döntés eredménye volt, >

Tovább

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább