2019. december 15. vasárnap
Ma Valér, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Napi ajánló

Miért titkolja a CIA a művészeti gyűjteményében őrzött festményeket?

„A kormányzati hatalom hogyan tartotta és tartja az ellenőrzése alatt az állampolgárokat.” Librarius:

Egy amerikai művész, Johanna Barron megelégelte, hogy nem kap választ a CIA-nak feltett kérdéseire, miszerint a CIA központjában, Langley-ben őrzött 29 festményt ki, mikor alkotta, és mi a képek címe. Válasz hiányában  úgy döntött, ő maga rekonstruálja a festményeket.

A CIA honlapján ugyan található némi információ a gyűjteményről, ám arról, hogy pontosan kiknek a munkái találhatók Langley-ben (CIA központ, Virgina állam) mélyen hallgatnak. Barron az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva (FOIA) hivatalos levelek tucatjaiban kérte ki a festmények adatait, valódi válaszok helyett viszont csak mellébeszélést kapott a titkos ügynökség részéről.

Ezért elhatározta, egy, a CIA-ról szóló könyvben talált leírások és szövegtöredékek alapján megpróbálja rekonstruálni a festményeket. Segítségére volt még egy fotó is, amelyet Taryn Simon készített a Langley központ folyosóján, ahol a képek egy része található. A művekről annyit biztosan tudni, hogy az ötvenes évek végén kibontakozó Washington Color School absztrakt festészeti mozgalom képviselőinek munkáiról van szó: a kollekcióban feltehetőleg Gene Davis, Thomas Downing, Morris Louis, Howard Mehring, Kenneth Noland és Paul Reed festményeit őrzik. A nagyméretű, színes absztrakt képeket a Corcoran Museum korábbi igazgatója, Vincent Melzac műgyűjtő adományozta még a nyolcvanas években a CIA-nek.

Barron munkáit a San Franciscó-i The Contemporary Jewish Museum-ban állította ki. A “Chasing Justice,” című tárlaton a rekonstruált festményeken kívül látható egy installáció (Acres of Walls) is, amelyet Barron a CIA-val való hivatalos levelezésekből született dokumentumokból állított össze: kérvények, elutasítások és fellebbezések alkotják az installációt. Az installáció létrehozásában Arnold Mesches és Robbin Henderson művészek is közreműködtek.

Úgy éreztem, muszáj valamiképpen feltárnom a részleteket, mert a kollekciót mindenféle logikus magyarázat nélkül tartják titokban.

– mondta Barron.

A művésznő szerint kiállításával a közjót is szolgálja, felhívva az állampolgárok figyelmét az amerikai kormányzat átláthatóságának fontosságára, valamint arra, hogy így az információ szabadságáról szóló törvény is csorbát szenved.

A kiállítás kurátora, Renny Pritikin szerint, amíg a jelenlegi politikai viták a csúcstechnológiás-megfigyelő rendszerekről folynak, az NSA-től (National Security Agency, az Amerikai Egyesült Államok rádióelektronikai, jelhírszerzéssel foglalkozó hírszerző szervezete) elkezdve a mobiltelefonnal rögzített rendőri akciókig, addig ez a kiállítás pont azt a kérdéskört járja körbe, hogy a kormányzati hatalom hogyan tartotta és tartja az ellenőrzése alatt az állampolgárokat.

2015. december 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább

A nemzetközi sajtó von der Leyen esélyeiről

Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak >

Tovább

Lendvai: a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus

Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, >

Tovább

Nem rossz, de nem is az igazi

Von der Leyen hatalmas meglepetés, rá senki sem gondolt volna előzőleg Juncker utódjaként. Róla Németországban úgy >

Tovább

Bohócorr

Kezdettől látszott, hogy egy bohóc, de mostanra a saját karikatúrájává vált. Donald Trump oszakai ámokfutásán már >

Tovább

Palotaforradalom a Néppártban

Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Ám ha mégis ő futna be, nos, >

Tovább

Putyin pechje

Tény, hogy a demokrácia egy ideje sok helyütt gyengül, de ez gyorsan változhat, ha az egyre >

Tovább

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre >

Tovább

Ha nem Weber, akkor ki?

Egyre több hír jön arról, hogy Merkel hiába próbálta keresztülnyomni Webert. Macron kezdettől fogva ellenezte, hogy >

Tovább

Weber helyett Timmermans?

Úgy hírlik, hogy fájdalomdíjként a bajor vezető az Európai Parlament élére kerülne. Ez viszont megnövelné a >

Tovább

Putyin: a liberalizmus ideje lejárt

Nem túl hízelgően nyilatkozott a szexuális sokszínűségről sem, mivel az szerint elhalványítja a lakosság döntő hányadának >

Tovább