2024. április 24. Szerda
Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Miért titkolja a CIA a művészeti gyűjteményében őrzött festményeket?

„A kormányzati hatalom hogyan tartotta és tartja az ellenőrzése alatt az állampolgárokat.” Librarius:

Egy amerikai művész, Johanna Barron megelégelte, hogy nem kap választ a CIA-nak feltett kérdéseire, miszerint a CIA központjában, Langley-ben őrzött 29 festményt ki, mikor alkotta, és mi a képek címe. Válasz hiányában  úgy döntött, ő maga rekonstruálja a festményeket.

A CIA honlapján ugyan található némi információ a gyűjteményről, ám arról, hogy pontosan kiknek a munkái találhatók Langley-ben (CIA központ, Virgina állam) mélyen hallgatnak. Barron az információ szabadságáról szóló törvényre hivatkozva (FOIA) hivatalos levelek tucatjaiban kérte ki a festmények adatait, valódi válaszok helyett viszont csak mellébeszélést kapott a titkos ügynökség részéről.

Ezért elhatározta, egy, a CIA-ról szóló könyvben talált leírások és szövegtöredékek alapján megpróbálja rekonstruálni a festményeket. Segítségére volt még egy fotó is, amelyet Taryn Simon készített a Langley központ folyosóján, ahol a képek egy része található. A művekről annyit biztosan tudni, hogy az ötvenes évek végén kibontakozó Washington Color School absztrakt festészeti mozgalom képviselőinek munkáiról van szó: a kollekcióban feltehetőleg Gene Davis, Thomas Downing, Morris Louis, Howard Mehring, Kenneth Noland és Paul Reed festményeit őrzik. A nagyméretű, színes absztrakt képeket a Corcoran Museum korábbi igazgatója, Vincent Melzac műgyűjtő adományozta még a nyolcvanas években a CIA-nek.

Barron munkáit a San Franciscó-i The Contemporary Jewish Museum-ban állította ki. A “Chasing Justice,” című tárlaton a rekonstruált festményeken kívül látható egy installáció (Acres of Walls) is, amelyet Barron a CIA-val való hivatalos levelezésekből született dokumentumokból állított össze: kérvények, elutasítások és fellebbezések alkotják az installációt. Az installáció létrehozásában Arnold Mesches és Robbin Henderson művészek is közreműködtek.

Úgy éreztem, muszáj valamiképpen feltárnom a részleteket, mert a kollekciót mindenféle logikus magyarázat nélkül tartják titokban.

– mondta Barron.

A művésznő szerint kiállításával a közjót is szolgálja, felhívva az állampolgárok figyelmét az amerikai kormányzat átláthatóságának fontosságára, valamint arra, hogy így az információ szabadságáról szóló törvény is csorbát szenved.

A kiállítás kurátora, Renny Pritikin szerint, amíg a jelenlegi politikai viták a csúcstechnológiás-megfigyelő rendszerekről folynak, az NSA-től (National Security Agency, az Amerikai Egyesült Államok rádióelektronikai, jelhírszerzéssel foglalkozó hírszerző szervezete) elkezdve a mobiltelefonnal rögzített rendőri akciókig, addig ez a kiállítás pont azt a kérdéskört járja körbe, hogy a kormányzati hatalom hogyan tartotta és tartja az ellenőrzése alatt az állampolgárokat.

2015. december 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább