2020. október 31. szombat
Ma Farkas, Rodrigó, Wolfgang névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Orosz csapások

„Ha Törökország nem lenne a NATO tagja, akkor az orosz tankok már rég Isztambulban lennének.” Sz. Bíró Zoltán (Népszabadság):

Ellentmondásos évet zár idén Moszkva. Az orosz vezetés alighanem már az év elején érzékelhette az ukrajnai beavatkozás kudarcát. Az az elképzelés ugyanis, hogy az új kijevi vezetés a rá nehezedő terhek súlya alatt összeroppan, nem következett be. És a Moszkva által remélt „orosz tavasz" is elmaradt. Kiderült, hogy Ukrajna keleti és déli megyéi nem akarnak kiválni és Oroszországhoz csatlakozni. Még a két szakadár megye közvetlen szomszédságában lévő, jelentős számú orosznak otthont adó Harkiv megyében sem sikerült komoly szeparatista mozgalmat kiprovokálni. Úgy tűnik, hogy az ott élők sokkal bölcsebbek és józanabbak annál, mintsem hogy efféle kalandokra ragadtassák magukat. A Krím elcsatolását követő eufória is már rég a múlté. Putyin se beszél már az Oroszország határain kívül élő oroszok közös univerzumáról, az „orosz világról".

Mindez nem azt jelenti, hogy Moszkva ne tudná tovább élezni az ukrán belső helyzetet, csak épp belátta, hogy ebből különösebb haszna nem származna. Ha ezt tenné, legfeljebb elszigeteltsége nőne, együtt a nyugati szankciók további szigorodásával. Erre pedig nincs szüksége. Az orosz gazdaságnak e nélkül is akad bőven problémája.

Nem elég, hogy 2012 első negyedévétől folyamatosan lassul növekedése, idén már – a tavalyi stagnálás után – közel négyszázalékos recesszióval zárja az évet. Ebben az orosz gazdaság súlyos strukturális problémáin túl nemcsak a szankciók játszottak közre, de a kőolaj árának 2014 kora őszétől tartó jelentős csökkenése is. Idén az oroszok által exportált kőolaj hordónkénti átlagára az év első tíz hónapjában már csak 52,6 dollár volt. Tavaly ugyanebben az időszakban az átlagár még valamivel száz dollár fölött járt. És mert az olaj ára továbbra is esik, könnyen lehet, hogy az idei éves átlagár végül ötven dollár alá kerül. Ez igen komoly bevételkiesést okoz. Az orosz vámhivatal adatai szerint idén január és október között az ország kőolajexportból származó valutabevétele 43 százalékkal csökkent. Ez csaknem 77 milliárd dollár veszteséget jelent.

(...) Oroszország azonban a nehézségek ellenére is tovább növeli védelmi kiadásait. Ez a tendencia már jó néhány éve tart. Ennek következtében jövőre a katonai költségvetés már eléri a 3145 milliárd rubelt. A védelmi kiadások nagysága ugyanakkor rávilágít arra, hogy a szíriai műveletek költségei nem jelentenek különösebb tehertételt az országnak. Néhány hete a tekintélyes moszkvai napilap, az RBK Daily kiszámította, hogy a szíriai beavatkozás költségei napi 2,5 millió dollárt emésztenek fel.

Ez azt jelenti, hogy a szeptember végén megkezdett műveletek idén mintegy 18 milliárd rubelbe kerülnek majd. Vagyis

a katonai műveletekkel közvetlenül összefüggő kiadások nem jelentenek olyan terhet, ami miatt Moszkva – ilyen intenzitás mellett – ne tudná fenntartani hosszú időn át katonai jelenlétét.

(...) Moszkvát nem csak emiatt szorítja az idő. De azért is, mert érdeke, hogy minél gyorsabban komoly és jól látható katonai sikereket könyvelhessen el. Lehet persze időről időre sajtótájékoztatókat tartani arról, hogy az orosz gépek hány bevetésben, hány célpontot megsemmisítve hajtottak végre légicsapásokat, de ha ez nem párosul az Iszlám Állam erőinek látványos visszaszorulásával, ezek a jelentések egy idő után vajmi keveset érnek majd. Vagyis, ha nem sikerül a szír kormányerőknek az orosz légicsapások támogatása ellenére sem komoly sikereket elérniük, akkor a légi műveletek haszna és értelme is megkérdőjeleződik. És amennyiben hinni lehet a független orosz katonai szakértőknek, akkor ebben a tekintetben

egyelőre nem történt áttörés.

(...)A november 13-i párizsi terrortámadás után úgy tűnt, hogy a nyugati és a keleti koalíció közeledése felgyorsulhat. Ezt az ígéretes folyamatot akasztotta meg az orosz bombázó lelövése. A törökök meggondolatlan akciója elsősorban nem azért volt káros, mert kiélezte az orosz–török viszonyt – bár nyilván jobb lett volna ezt is elkerülni –, hanem azért, mert a korábbiaknál is feszültebbé és bizalmatlanabbá tette a két koalíció közti kapcsolatot. Ilyen lélektani körülmények között nehéz kompromisszumra jutni. Különösen akkor, ha mindkét oldalon akadnak politikusok, akik nem az indulatok csitításában, hanem felkorbácsolásukban érdekeltek.

Ugyan érthető volt a gép lelövését követő orosz reakciók jó része, de nem Szergej Sztyepasiné, a számvevőszék elnökéé, aki a Dozsgy tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: „ha Törökország nem lenne a NATO tagja, akkor az orosz tankok már rég Isztambulban lennének". Ilyet nem mondhat egy ma is fontos közhatalmi funkciót betöltő egykori miniszterelnök. És persze a duma alelnöke, Vlagyimir Zsirinovszkij sem fenyegetőzhet azzal a parlament plenáris ülésén, hogy „egy speciális rendeltetésű bombát kellene a Boszporuszra ledobni, hogy a hullámok elmossák Isztambult".

Mindeközben Oroszország egyre inkább bezárkózik és próbálja magát kivonni korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése alól. A duma épp a napokban hagyta jóvá azt a törvényjavaslatot, amely feljogosítaná az orosz alkotmánybíróságot: kivételes esetekben felmentést adjon a nemzetközi bíróságok ítéleteinek teljesítése alól.

Se Moszkvának, se a külvilágnak nem lenne jó, ha Oroszország tartósan ezt az utat választaná.

2015. december 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább

Trump és a kisördög

A rasszista populizmus olyan ősi, mint maga az emberi civilizáció. Evolúciós kihívást jelent, hogy túl tudjuk-e >

Tovább

Pánikreakció

A világtól való félelmükben fegyverükbe kapaszkodó demonstrálók megpróbálnak jogvédő demokratának látszani, de ez elég nehezen megy >

Tovább

Válságos idők Oroszországban

Az ország nehéz helyzet előtt áll. A következő két-három hétben fog eldőlni, hogy a járvány milyen >

Tovább

Amerikai szoci

Amerika még mindig nagyon jó munka- és életlehetőségeket kínál, ám mostanra jórészt kimerítette a csupán az >

Tovább

A német elbizonytalanodás

Ami már csak azért is kockázatos, mert Trump destabilizálja a nemzetközi rendet. Azon kívül a populista >

Tovább

Útban a banánköztársaság felé (trumpizmusok)

Az Egyesült Államok veszélyesen csúszik lefelé a demokratikus jogállamiság lejtőjén. A leváltási tárgyaláson felmentett Trump valóban >

Tovább

Teheránt és az Iszlám Államot is kisegítette Trump a Szulejmáni-merénylettel

Annyi bizton állítható, hogy Szulejmáni likvidálása nem egy átgondolt, a tanácsadókkal alaposan megtárgyalt döntés eredménye volt, >

Tovább

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább