2019. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Napi ajánló

Orosz csapások

„Ha Törökország nem lenne a NATO tagja, akkor az orosz tankok már rég Isztambulban lennének.” Sz. Bíró Zoltán (Népszabadság):

Ellentmondásos évet zár idén Moszkva. Az orosz vezetés alighanem már az év elején érzékelhette az ukrajnai beavatkozás kudarcát. Az az elképzelés ugyanis, hogy az új kijevi vezetés a rá nehezedő terhek súlya alatt összeroppan, nem következett be. És a Moszkva által remélt „orosz tavasz" is elmaradt. Kiderült, hogy Ukrajna keleti és déli megyéi nem akarnak kiválni és Oroszországhoz csatlakozni. Még a két szakadár megye közvetlen szomszédságában lévő, jelentős számú orosznak otthont adó Harkiv megyében sem sikerült komoly szeparatista mozgalmat kiprovokálni. Úgy tűnik, hogy az ott élők sokkal bölcsebbek és józanabbak annál, mintsem hogy efféle kalandokra ragadtassák magukat. A Krím elcsatolását követő eufória is már rég a múlté. Putyin se beszél már az Oroszország határain kívül élő oroszok közös univerzumáról, az „orosz világról".

Mindez nem azt jelenti, hogy Moszkva ne tudná tovább élezni az ukrán belső helyzetet, csak épp belátta, hogy ebből különösebb haszna nem származna. Ha ezt tenné, legfeljebb elszigeteltsége nőne, együtt a nyugati szankciók további szigorodásával. Erre pedig nincs szüksége. Az orosz gazdaságnak e nélkül is akad bőven problémája.

Nem elég, hogy 2012 első negyedévétől folyamatosan lassul növekedése, idén már – a tavalyi stagnálás után – közel négyszázalékos recesszióval zárja az évet. Ebben az orosz gazdaság súlyos strukturális problémáin túl nemcsak a szankciók játszottak közre, de a kőolaj árának 2014 kora őszétől tartó jelentős csökkenése is. Idén az oroszok által exportált kőolaj hordónkénti átlagára az év első tíz hónapjában már csak 52,6 dollár volt. Tavaly ugyanebben az időszakban az átlagár még valamivel száz dollár fölött járt. És mert az olaj ára továbbra is esik, könnyen lehet, hogy az idei éves átlagár végül ötven dollár alá kerül. Ez igen komoly bevételkiesést okoz. Az orosz vámhivatal adatai szerint idén január és október között az ország kőolajexportból származó valutabevétele 43 százalékkal csökkent. Ez csaknem 77 milliárd dollár veszteséget jelent.

(...) Oroszország azonban a nehézségek ellenére is tovább növeli védelmi kiadásait. Ez a tendencia már jó néhány éve tart. Ennek következtében jövőre a katonai költségvetés már eléri a 3145 milliárd rubelt. A védelmi kiadások nagysága ugyanakkor rávilágít arra, hogy a szíriai műveletek költségei nem jelentenek különösebb tehertételt az országnak. Néhány hete a tekintélyes moszkvai napilap, az RBK Daily kiszámította, hogy a szíriai beavatkozás költségei napi 2,5 millió dollárt emésztenek fel.

Ez azt jelenti, hogy a szeptember végén megkezdett műveletek idén mintegy 18 milliárd rubelbe kerülnek majd. Vagyis

a katonai műveletekkel közvetlenül összefüggő kiadások nem jelentenek olyan terhet, ami miatt Moszkva – ilyen intenzitás mellett – ne tudná fenntartani hosszú időn át katonai jelenlétét.

(...) Moszkvát nem csak emiatt szorítja az idő. De azért is, mert érdeke, hogy minél gyorsabban komoly és jól látható katonai sikereket könyvelhessen el. Lehet persze időről időre sajtótájékoztatókat tartani arról, hogy az orosz gépek hány bevetésben, hány célpontot megsemmisítve hajtottak végre légicsapásokat, de ha ez nem párosul az Iszlám Állam erőinek látványos visszaszorulásával, ezek a jelentések egy idő után vajmi keveset érnek majd. Vagyis, ha nem sikerül a szír kormányerőknek az orosz légicsapások támogatása ellenére sem komoly sikereket elérniük, akkor a légi műveletek haszna és értelme is megkérdőjeleződik. És amennyiben hinni lehet a független orosz katonai szakértőknek, akkor ebben a tekintetben

egyelőre nem történt áttörés.

(...)A november 13-i párizsi terrortámadás után úgy tűnt, hogy a nyugati és a keleti koalíció közeledése felgyorsulhat. Ezt az ígéretes folyamatot akasztotta meg az orosz bombázó lelövése. A törökök meggondolatlan akciója elsősorban nem azért volt káros, mert kiélezte az orosz–török viszonyt – bár nyilván jobb lett volna ezt is elkerülni –, hanem azért, mert a korábbiaknál is feszültebbé és bizalmatlanabbá tette a két koalíció közti kapcsolatot. Ilyen lélektani körülmények között nehéz kompromisszumra jutni. Különösen akkor, ha mindkét oldalon akadnak politikusok, akik nem az indulatok csitításában, hanem felkorbácsolásukban érdekeltek.

Ugyan érthető volt a gép lelövését követő orosz reakciók jó része, de nem Szergej Sztyepasiné, a számvevőszék elnökéé, aki a Dozsgy tévécsatornának nyilatkozva kijelentette: „ha Törökország nem lenne a NATO tagja, akkor az orosz tankok már rég Isztambulban lennének". Ilyet nem mondhat egy ma is fontos közhatalmi funkciót betöltő egykori miniszterelnök. És persze a duma alelnöke, Vlagyimir Zsirinovszkij sem fenyegetőzhet azzal a parlament plenáris ülésén, hogy „egy speciális rendeltetésű bombát kellene a Boszporuszra ledobni, hogy a hullámok elmossák Isztambult".

Mindeközben Oroszország egyre inkább bezárkózik és próbálja magát kivonni korábban vállalt nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése alól. A duma épp a napokban hagyta jóvá azt a törvényjavaslatot, amely feljogosítaná az orosz alkotmánybíróságot: kivételes esetekben felmentést adjon a nemzetközi bíróságok ítéleteinek teljesítése alól.

Se Moszkvának, se a külvilágnak nem lenne jó, ha Oroszország tartósan ezt az utat választaná.

2015. december 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább

A nemzetközi sajtó von der Leyen esélyeiről

Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak >

Tovább

Lendvai: a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus

Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, >

Tovább

Nem rossz, de nem is az igazi

Von der Leyen hatalmas meglepetés, rá senki sem gondolt volna előzőleg Juncker utódjaként. Róla Németországban úgy >

Tovább

Bohócorr

Kezdettől látszott, hogy egy bohóc, de mostanra a saját karikatúrájává vált. Donald Trump oszakai ámokfutásán már >

Tovább

Palotaforradalom a Néppártban

Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Ám ha mégis ő futna be, nos, >

Tovább

Putyin pechje

Tény, hogy a demokrácia egy ideje sok helyütt gyengül, de ez gyorsan változhat, ha az egyre >

Tovább

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre >

Tovább

Ha nem Weber, akkor ki?

Egyre több hír jön arról, hogy Merkel hiába próbálta keresztülnyomni Webert. Macron kezdettől fogva ellenezte, hogy >

Tovább

Weber helyett Timmermans?

Úgy hírlik, hogy fájdalomdíjként a bajor vezető az Európai Parlament élére kerülne. Ez viszont megnövelné a >

Tovább

Putyin: a liberalizmus ideje lejárt

Nem túl hízelgően nyilatkozott a szexuális sokszínűségről sem, mivel az szerint elhalványítja a lakosság döntő hányadának >

Tovább