Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A népirtás logikája nem a múlté
„Egy új katasztrófa idején, például pusztító klímaváltozás esetén nem válnánk magunk is tömeggyilkossá?” Guardian/Metazin:
A neves holokauszt-kutató szerint könnyelműség kizárni egy újabb népirtás lehetőségét. Néhány évtized alatt az alapvető emberi ösztönök keveset változnak. Ha a globális felmelegedés miatt beköszönt az egzisztenciális szűkösség kora, új hitlerek léphetnek színre.
„A holokauszt félreértése azt a tévképzetet kelti bennünk, hogy erkölcsi szempontból magasabb rendűek vagyunk a negyvenes évek európai népességénél. De vajon egy új katasztrófa idején, például pusztító klímaváltozás esetén nem válnánk magunk is tömeggyilkossá?” – teszi fel legújabb könyvének kulcskérdését Timothy Snyder amerikai történész a Guardianben.
A Fekete föld. A holokauszt, mint történelem és figyelmeztetés című, szeptember közepén megjelent könyvében Snyder a korábbi bestseller, a Véres övezet gondolatmenetét folytatja. Újabb adalékokkal szolgál legfontosabb téziséhez, miszerint a kelet-európai népirtást, mindenekelőtt a holokausztot a hitleri és a sztálini totalitárius rezsimek közös pusztítása okozta, vagyis a náci pusztításnak előfeltétele volt a sztálini terror.
Snyder korábban inkább a funkcionalista holokauszt-magyarázatokat támogatta, vagyis a racionális számításokat hangsúlyozta a holokauszt okait kutatva. Az új könyvben amellett érvel, hogy Hitlernek a zsidósággal kapcsolatos beteges nézetei nagyjából koherensek és konzisztensek voltak: a zsidókat kezdettől fogva kártékony „ökológiai hibának” tekintette. A hitleri rasszista, szociál-darwinista logika legfőbb célja a nemzetállamok meggyengítése volt. Ahol sikerült szétverni az államot, ott könnyen leszámolhattak a zsidókkal. A népirtás ott volt a legnagyobb, ahol a nácik lerombolták az államot – Kelet-Európában. Nem az állam, hanem az állam hiánya segítette a nácikat a holokauszt kivitelezésében – állítja Snyder.
Snyder önálló fejezetet szentel a kollaboráció kérdésének is. Egyebek között amellett érvel, hogy a megszállt kelet-európai kollaboránsok azért működtek lelkesen együtt a nácikkal, mert maguk is a zsidókat hibáztatták a szovjet megszállásért és elnyomásért. Sőt, sok volt kommunista azért igyekezett élen járni a zsidógyűlöletben, hogy tisztára mossa magát a nácik szemében.
Snyder külön és hosszan kitér a lengyel embermentőkre is, kiemelve, hogy lehetőségeikhez képest sokan igyekeztek akár saját életük kockáztatása árán is segíteni az üldözötteken. Ezért máris kapott hideget-meleget a kritikusoktól. Van, aki szerint Snyder – csakúgy, mint korábbi könyvében – a kollaboránsok felelősségét akarja csökkenteni. Mások viszont éppen túlzott lengyelellenességgel vádolják.
Ahogyan azt az alcím is jelzi, a kötet, szakítva a historiográfia szigorú szabályaival, nemcsak a holokauszt történetével, hanem általánosabb tanulságaival is foglalkozik. A holokauszttal kapcsolatos tézist általánosítva megjegyzi, hogy az állam romba döntése mindig katasztrófával fenyeget. Snyder ezért tartja rendkívül károsnak az iraki háborút: az amerikai beavatkozás ugyanis anarchiához, majd az Iszlám Állam térnyeréséhez vezetett. „Jellemző amerikai hiba az állami autoritás hiányával azonosítani a szabadságot.”
Az utolsó fejezetben Snyder felveti, hogy a klímaváltozás felgyorsulása könnyen a harmincas évekhez hasonló helyzetet eredményezhet. A globális felmelegedés miatt kiújulhat a természeti erőforrásokért, köztük a termőföldért folytatott versengés, és ismét előkerülhet az élettér-elmélet illetve a szociál-darwinizmus. (Érdekesség, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének szeptember végén publikált jelentése arra figyelmeztet, hogy élelmiszerár-emelkedés várható, aminek következtében a mostaninál is nagyobb menekülthullám indulhat el a szegény országokból.) Az egzisztenciális fenyegetettség a szélsőséges eszméknek kedvez. Snyder szerint Hitler primitív rasszista nézetei is a válság és az élelmiszerhiány közepette váltak népszerűvé: a zsidók a világ minden bajáért felelőssé tehető, kéznél lévő bűnbakok voltak. Sőt, még csak valós egzisztenciális fenyegetettség sem kell az embertelen indulatok felkorbácsolásához. „Ahogyan a nácizmus példája mutatja, nem kell valós élethalál-harc, elég, ha az emberek meg vannak győződve róla, hogy csak drasztikus tettekkel lehetséges megmenteni egy életformát” – írja Snyder.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >