Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A török szultán háborúja
„Hogy miért most kezdte el álságos háborúját a kurdok ellen, annak inkább belpolitikai magyarázta van.” Gál Mária (Erdélyi Riport):
Törökország az Iszlám Állam (IS) szunnita terrorszervezet helyett a kurdokat szórta és szórja meg bombáival, amióta július végén Ankara is „belépett” a terror elleni nemzetközi koalícióba. Eddig hiába könyörgött Recep Tayyip Erdogannak a világ, nemcsak hogy a kisujját sem mozdította az IS ellen, hanem egyenesen segítette a terroristákat, hol konkrétan, hol csak félrenézve.
Csak elvi arab jóváhagyás
A „kalifátus” fekete serege ellen egy éve állt össze az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció. A veszély súlyát jelzi, hogy precedens nélkülinek mondható helyzet állt elő azzal, hogy első alkalommal az Arab Liga is a nyugati katonai szövetség mellé állt, és támogatott egy arab országba való nyugati-keresztény beavatkozást. Igaz, az arab országok sem erőltették meg eddig magukat az Iszlám Állam elleni harcban, de a másik nagy szunnita ország, a NATO keleti bástyája, Washington térségbeli legfőbb szövetségese, Törökország egyenesen összekacsintott vele. A török-szír határon jutott át az Európából érkező dzsihádista utánpótlás, török kórházakban szír „ellenzékiként” kezelték a terroristákat, a harcba belefáradók megpihengettek török földön, mert a hatóság figyelmét mindig elkerülte jelenlétük, Ankara nem engedte át az iraki és szíriai kurdok mellett az Iszlám Állam ellen harcolni kívánó törökországi kurd fegyvereseket, és július végéig nem bocsátották az amerikaiak rendelkezésére az incirliki légibázist, hogy megkönnyítsék a szövetséges légierő hadműveleteit. (…)
A kurd kérdés nem kerülhető meg
Amikor Washington és Európa a kalifátus kikiáltása utáni, jazidik és kurdok elleni tömegmészárlások láttán tavaly nyáron már lépni kényszerült, Törökország egyértelművé tette, nem kíván részt venni a koalícióban annak ellenére sem, hogy az Arab Liga is elméletileg betársult. Mivel szárazföldi hadműveletet senki sem mert felvállalni, és Aszaddal sem voltak hajlandók együttműködni, első pillanattól nyilvánvalóvá vált, hogy az egyetlen járható út, ha tovább erősítik az amerikai fegyverzettel ellátott, amerikai kiképzésű iraki kormányhadsereget, amely kezdetben kudarcot kudarcra halmozott, és mindmáig nem tündököl az Iszlám Állam elleni harcban. Még inkább felfegyverzik a kurdokat, akik élet-halál harcot vívnak a kalifátus erőivel. Ezt a terrorellenes háborút a szárazföldön sikerrel azóta is csak a kurdok vívják, az ő véráldozatuk nélkül még nagyobb lenne ma a kalifátus. Ezek után felmerült nemcsak a török vezetésben, hogy később meg lehet-e még kerülni a kurd kérdést, lehet-e azt mondani a világ legnagyobb saját állam nélküli, legalábbis autonómiára vágyó népének, hogy
„köszönjük, ennyi volt, kérjük vissza a fegyvereket”?
Valószínűleg nem lehet majd megkerülni a kurd kérdést, bár rajtuk kívül mindenkinek ez az érdeke, mert egy határmódosítás engedélyezése a térségben mindenki háborúját indíthatja el mindenki ellen…
Törökország nyilván első perctől emiatt nem lelkesedett az ötletért, Ankara kisebb fenyegetésnek tekinti az ISIT-t, mint a kurd önállósodási törekvéseket. Hogy miért most kezdte el álságos háborúját a kurdok ellen, annak inkább belpolitikai magyarázta van. Erdogan és pártja az AKP, három mandátum, 12 év után júniusban elveszítette abszolút többségét a török parlamentben, az alkotmánymódosítási álmokat szövögető, egyre megalománabb „szultán” koalícióra kényszerül, így vélhetően nem tudja bevezetni az elnöki jogköreit kiszélesítő prezidenciális rendszert. Vesztének egyik okozója épp a kurd és kurdbarát meglepetéspárt, a Demokratikus Néppárt (HDP), amely a választók 13 százalékát maga mellé tudta állítani. (A tényleges ok nyilván a burjánzó korrupció, az, hogy felszínre került, az elnök körei, családja is érintett benne, hogy a gazdasági eredmények is romlottak és Erdogán megalomániája egyre erősebb, mint igazolja az a nemrég felavatott ezer szobás, 200 ezer négyzetméteres palotája/elnöki rezidenciája.) Alighogy megkezdődtek a koalíciós tárgyalások, amik nem ígérkeznek könnyűnek Erdoganék számára, Ankara rábólintott a régi amerikai felkérésre, engedélyezte az incirliki légibázis használatát, s maga is beszállt úgymond a terrorellenes harcba.
Európa kerestetik
A közvetlen kiváltó ok (vagy ürügy?) az a szíriai határ közelében fekvő Surucban elkövetett 32 halálos áldozattal járó július 20-i merénylet volt, amelyet az Iszlám Állam öngyilkos terroristája hajtott végre. A terület ugyan Törökországban van, de kurdok lakják, a terrorcsoportként számon tartott (Európában is, nemcsak Törökországban) Kurd Munkáspárt, a PKK azonban a török hatóságokat tette felelőssé a történtekért, azzal vádolva, hogy nem védelmezik a helyi kurd lakosságot a szunnita terroristákkal szemben. Az események miatt megszakadt a PKK és az ankarai kormány között 2013-ban megkötött tűzszünet, a PKK támadást indított a török hadsereg ellen, mire július 24-én Ankara megkezdte „terrorellenes” harcát, azóta is bombázza a PKK szíriai és (Bagdad tiltakozása ellenére) iraki állásait. A légitámadások a PKK szíriai testvérpártját, a YPG-t sem kímélik, az Iszlám Állam mellékessé vált Ankara szemében.
A „szövetségesek” viszonyulása finoman fogalmazva is álságos. A török kérésre összeülő NATO közleményben támogatta a török kormánynak a „terror minden fajtája ellen irányuló harcát”, Washington pedig hallgat. Az Európai Unió aggodalmát fejezte ki a kurdokat érő bombázások miatt, de
mindeddig csupán Berlin emelte fel szavát
érthetően és világosan Erdogan és Ankara lépése ellen. (Nem mellékes, 5-800 ezerre teszik a Németországban élő kurdok számát.)
A hétvégi tüntetéseken Kölnben és Brüsszelben nem véletlenül hirdették a tüntetők táblái, hogy „Európa hol vagy?”. Egyelőre sehol.
Törökországban pedig elszabadulni látszik a pokol.
Következő cikk: Gyülöletkampány és állampolgárságverseny
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >