Ma Vazul, Elizeus, Herta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Amit Putyin visszasír – a náci-szovjet paktum következményei
„A leplezetlen orosz nacionalizmus alapján igyekszik jussát Kelet-Európában érvényre juttatni.“ Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
A második világháború lezárulásának hetvenedik évfordulóját egyedül Moszkvában ünnepelték úgy, hogy az egykori borzalmak jelenvalóságát ma is érezhessük. A Vörös téren fölvonuló több ezer katona, valamint a modern tömegpusztító fegyverek emlékeztettek rá: a totális eszmének ma is vannak hívei.
És hogy még véletlenül se érthesse félre a világ a mai orosz szándékokat, Vlagyimir Putyin elnök nemcsak a hetven évvel korábbi fegyvernyugvást idézte meg győzelmi hangsúlyokkal, hanem az 1939-1945 közötti iszonyat keletkezésének egyik fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen előfeltételét: az 1939. augusztus 23-án megkötött úgynevezett Molotov-Ribbentrop paktumot.
Az orosz elnök a paktumról május 10-én egy a német kancellárral, Angela Merkellel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt, kérdésre válaszolva. Ám nem most először fogalmazott meg felmentő ítéletet a náci-szovjet megállapodásról, hiszen erre 2014 novemberében egyszer már – hasonló szellemben – kitért. Sőt, kulturális minisztere, Vlagyimir Megyinszkij nemrég a megállapodást „a sztálini diplomácia legnagyobb diadalának” nevezte.
Idézzük pontosan, mit mondott Putyin a paktumról május 10-én – Merkel őszinte megdöbbenésérre: „A szovjet vezetők óriási erőfeszítéseket tettek, hogy létrejöjjenek a német nácizmussal szembeni közös ellenállás lehetőségei, és ismételt kísérleteket tettek arra is, hogy létrejöjjön egy európai náciellenes blokk. […] Amikor viszont a Szovjetuniónak egyedül kellett szembenéznie a hitleri Németországgal, igyekezett olyan politikát folytatni, hogy elkerülje a közvetlen konfrontációt. Ennek lett egyenes következménye a Molotov-Ribbentrop paktum. Egyetértek tehát a kulturális miniszterrel abban, hogy ennek a paktumnak, a Szovjetunió biztonsága szempontjából igen is volt értelme.”
Ez az érvelés akár racionálisnak is tűnhetne, ha nem tudnánk a következőket: Moszkva mindent megtett, hogy a nyugati országok demokratikus baloldalát – elsősorban a szociáldemokratákat, de nem csak őket – a német nácizmus felfutó időszakában (1933-1939) kivéreztesse. Konkrét szerepe volt abban, hogy az olasz baloldal összeomoljon, s Itáliában Mussolini kerüljön hatalomra. Azt is tudjuk, hogy a német kommunistákat a Komintern utasította: az igazi ellenség nem Hitler, hanem a szociáldemokraták, és ennek tudatában vívják osztályharcukat.
Másrészt 1941. június 22-én, a Szovjetunió elleni náci támadást megelőzően Sztálin nem hogy kereste volna az együttműködést, de egyenesen elzárkózott minden olyan kezdeményezéstől, amely lehetővé tett volna egy átfogó európai összefogást a hitleri Németország ellen. Mi több, rendületlenül szállította a nyersanyagot Németország azon háborújához, amelyet 1940-ben Nagy Britannia, Franciaország és mások ellen folytatott. Számos, a Szovjetunióba menekült német kommunistát, sőt zsidókat is Sztálin közvetlen utasítására kiadtak az oroszok a Gestapónak.
És hogy a Szovjetuniónak egyedül kellett volna szembenéznie a náci Németországgal? Ugyan! London szörnyű bombázása, Franciaország lerohanása jóval azt megelőzően megtörtént, hogy keleten akár egyetlen puskalövés is eldördült volna – leszámítva persze Lengyelországot, ahol Hitler és Sztálin csapatai vállvetve irtották a lakosságot. A Baltikumban, Hitler hallgatólagos engedelmével, az oroszok ugyanazt tették – egymaguk. A Bug folyónál Guderian német tábornoknak barátságosan kezet nyújtó Szemjon Krivosein szovjet tábornok arra biztatta náci kollégáját, hogy miután elfoglalták Londont, okvetlenül ugorjanak be hozzá Moszkvába. Huszonkét hónap múlva a németek éltek is az alkalommal, még ha Krivosein pontosan nem így gondolta is a dolgot. (Lásd: Roger Moorhouse: The Devils’ Alliance. Hitler’s Pact with Stalin, 1939-1941)
A szovjet háborús felelősségvállalás szempontjából 1945 óta Lengyelország lerohanása és Kelet-Európa felosztása számított viszonyítási pontként, ma pedig – az ismeretek teljes birtokában – végérvényesen a legfontosabbnak. A Molotov-Ribbentrop paktumnak volt ugyanis egy záradéka, amely egyrészt lehetővé tette Németországnak, hogy a Szovjetunió részéről biztonságban tudhassa magát, s egyfrontos háborút folytathasson a Nyugat ellen. Másrészt a záradék olyan geopolitikai-területi előnyöket juttatott Sztálinnak, amelyek nemcsak a második világháborús időszakban, de az azt követő évtizedekben – 1989-ig – megmaradtak nyomasztó politikai realitásnak.
És ez az, amit ma Putyin visszasír.
Ennek szellemében a mai orosz elit, immáron nem a kommunista ideológia, hanem a leplezetlen orosz nacionalizmus alapján igyekszik jussát Kelet-Európában érvényre juttatni. A balti államokra gyakorolt nyomás, a grúziai és az ukrajnai háborús események, a moldvai befagyott konfliktus újraélesztése mind-mind egyazon érvrendszer alapján kap Moszkvából visszaigazolást. Ennek az érvrendszernek a neve: „Molotov-Ribbentrop paktum”. Putyin nem egyszerűen azért igyekszik meghamisítani a történelmet, hogy ezzel a legnagyobb szovjet szégyenből mintegy kimossa az orosz utókort, hanem azért is, hogy életben tartson egy geopolitikai valóságot, amelyet egykoron Hitler és Sztálin szentesített.
Következő cikk: Kiegyenesedik a gerinc?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Maradhat-e kancellár Kurz?
A miniszterelnök drámai botrány kereszttüzébe került, egyértelmű, hogy ő és klikkje, a felkapaszkodók, célzatosan meghódították a >
Putyin önkényuralma meggátol minden változást Oroszországban
Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az >
Ózdon az állapotok rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal?
Egész Közép- és Kelet-Európa tovább szigorít, csak Magyarország nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A >
Valami bűzlik Ausztriában
Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >
Kinek kell európai diplomácia
Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >
„Miért veszített Donald Trump”
Ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum >
Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson
Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >
Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot
Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >
Putyin mint kockázat
A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >
Trump és a kisördög
A rasszista populizmus olyan ősi, mint maga az emberi civilizáció. Evolúciós kihívást jelent, hogy túl tudjuk-e >
Pánikreakció
A világtól való félelmükben fegyverükbe kapaszkodó demonstrálók megpróbálnak jogvédő demokratának látszani, de ez elég nehezen megy >
Válságos idők Oroszországban
Az ország nehéz helyzet előtt áll. A következő két-három hétben fog eldőlni, hogy a járvány milyen >