2021. június 15. kedd
Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Moszkva és a perzsa atom

„Mi a realitása annak, hogy az iráni hadsereg megkapja az orosz légvédelmi rendszert.“ Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Azt követően, hogy Washington mindenképpen pozitív áttörést kívánt elérni az Iránnal folyó, elsősorban a perzsa atomprogramról, illetve az azok miatt meghirdetett szankciókról szóló tárgyalásokon, s hogy ezzel teljesen újra pozícionálja magát a Közel-Keleten, Moszkva sem akar lemaradni. Ha Washington látványosan enged Teheránnak, úgy az oroszok is azt gondolják: feladhatják nyolc éve tartó vonakodásukat, s végre leszállíthatják Iránnak az S-300-as lég- és rakétavédelmi rendszerüket.

Ha ez megtörténik, „hidegháborús tömbösödés” indulhat be ismét a térségben. Márpedig az oroszok semmiképp sem akarják elszalasztani a lehetőséget, hogy beálljanak valamelyik tábor – a jelek szerint a feltörekvő középhatalomként viselkedő Irán és szövetségesei – mögé.

Ám az Egyesült Államok próbálkozásának, hogy kiegyezzen Iránnal és megtalálja vele az együttműködés formáit, épp az a célja, hogy kivonja a perzsa államot abból a konfliktusból, amely kifejezetten hidegháborús maradványként rögzült. Vlagyimir Putyin viszont éppen arra törekszik, hogy újrakonstruálja a szembenállást, s ezzel felértékelje országa nagyhatalmi szerepét.

Az S-300-asok leszállításának bejelentése persze Izraelben keltette a legnagyobb visszhangot annak ellenére, hogy az iráni agresszív előretörés már egy ideje nem is annyira a zsidó államot fenyegeti, mint inkább Irán arab szomszédságát, továbbá a törököket s részben a környéken szétszóratásban élő kurdokat. Ha Iránnak atomfegyvere lesz, elsősorban azok az államok láthatják annak kárát, amelyek nem tudják saját maguk számára hasonló fegyverekkel és erővel garantálni a térségi egyensúlyt. Izraelnek van atombombája – elemzések szerint számuk mára meghaladhatja a fél ezret –, Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának, Törökországnak viszont nincsen.

Épp ezért Izraelnek van nagyobb mozgástere keresztezni az orosz-iráni fegyverüzletet. Benjamin Netanjahu április 14-én felhívta Vlagyimir Putyint, aki azzal érvelt: az S-300 kifejezetten védelmi fegyver, az Iránt esetlegesen támadó repülők, illetve interkontinentális rakéták lelövésére alkalmas, nem pedig támadásra. Ez persze épp úgy igaz, mint Netanjahu érvelése, miszerint az orosz védelmi rendszerrel Irán elejét veheti majd, hogy esetleg kívülről megsemmisítsék azokat a létesítményeket, amelyekben – a nemzetközi megállapodások ellenére – mégiscsak belefogna katonai nukleáris programjának a megvalósításába. Vagyis az S-300-as mégiscsak eszköze lehet más országok fenyegetésének, sőt megtámadásának.

Izrael arra is célzott, hogy ha a védelmi rendszert Teherán megkapja az oroszoktól, akkor ő maga részéről viszont úgy érzi majd, szabad kezet kap modern harci eszközök, fegyverek Ukrajnába szállítására. Ez az érv máris Moszkvát helyezte nyomás alá, mutatván, hogy a nagyhatalmi konfrontációs mechanizmus működésbe lépett. A Kreml erre kellő komolysággal reagált is.

 Kérdés persze, mi a realitása annak, hogy az iráni hadsereg megkapja az orosz légvédelmi rendszert. Izraeli biztonsági szakértők rövidtávon ennek semmi esélyét nem látják, sőt szerintük középtávon is kétséges a rendszer üzembe helyezése, mivel egyelőre sem az oroszok, sem a perzsa állam nincsenek fölkészülve erre.

 Oroszországnak nincs megfelelő számú S-300-asa, s bár Moszkva ígéretet tett Kínának, hogy nekik még az ennél is fejlettebb S-400-ast ad majd el, annak leszállítására még kevesebb az esély. Az utóbbi időben – nem függetlenül a kiéleződő nemzetközi konfrontációktól – a Kreml arra kényszerült, hogy határai mentén megsokszorozza a légvédelmi megfigyelő és elhárítópontokat – ezeknek pedig S-300-asokra, sőt S-400-asokra van szükségük, méghozzá jelentős mennyiségben.

2012-ben, épp az esetleges iráni rakétatámadások elhárítására az Egyesült Államok – NATO-keretek között – megkezdte egy védelmi rendszer kiépítését. Ennek első pilléreként egy elfogó rendszer részeként új, a legmodernebb radarrendszert telepítették a törökországi Malatya közelébe. Oroszország, amely nem fogadta el az érveket, hogy az iráni rakétaveszély elhárítása indokolná a matalyai védelmi rendszer felállítását, S-300-asokat telepített, majd léptetett működésbe a Fekete-tenger északi partjainál, illetve az Észak-Kaukázusban.

Azt követően, hogy Washington bejelentette: az iráni támadással szembeni védelmi ernyő másik pilléreként Közép-Európában és/vagy a Baltikumban hasonló radarrendszerrel kívánja megvalósítani a korai figyelmeztetést támadás esetén, Moszkva K720 Iszkander (NATO-besorolásban SS-26 Stone9) típusú rövid hatósugarú ballisztikus nukleáris rakétákat, illetve a kilövésükhöz szükséges mobil eszközöket telepített Kalinyingrád, az egykori német Königsberg környékére. Ezek védelmére szintén nagyszámú S-300-ast állított ott működésbe.

Az orosz csapatok 2014. február végén megszállták a Krímet, így ott is azonnal megsokszorozódott az S-300-asok száma. Már eleve volt ott két üteg, amely Szevasztopolt, az addigi ukrán területen működő Fekete-tengeri Flotta bázisának légterét védte, de az oroszok szerint ez nem bizonyult elégségesnek.

Mindezek alapján Izraelben úgy gondolják, katonai szempontból egyelőre felesleges rettegni a rendszertől, mert azt képtelen lesz Moszkva abban a mennyiségben leszállítani, amennyit Irán a határain belül szeretne látni – ráadásul izraeli források szerint az iráni kezelő személyzet kiképzésével sincs minden rendben.

2015. április 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan kezelni Netanjahu mérgező örökségét

A Financial Times vezércikk szerint az új izraeli kormány legsürgősebb teendője az, hogy megszabaduljon Netanjahu mérgező >

Tovább

Maradhat-e kancellár Kurz?

A miniszterelnök drámai botrány kereszttüzébe került, egyértelmű, hogy ő és klikkje, a felkapaszkodók, célzatosan meghódították a >

Tovább

Putyin önkényuralma meggátol minden változást Oroszországban

Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az >

Tovább

Ózdon az állapotok rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal?

Egész Közép- és Kelet-Európa tovább szigorít, csak Magyarország nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A >

Tovább

Valami bűzlik Ausztriában

Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >

Tovább

Kinek kell európai diplomácia

Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >

Tovább

„Miért veszített Donald Trump”

Ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum >

Tovább

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább

Trump és a kisördög

A rasszista populizmus olyan ősi, mint maga az emberi civilizáció. Evolúciós kihívást jelent, hogy túl tudjuk-e >

Tovább

Pánikreakció

A világtól való félelmükben fegyverükbe kapaszkodó demonstrálók megpróbálnak jogvédő demokratának látszani, de ez elég nehezen megy >

Tovább