Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Moszkva és a perzsa atom
„Mi a realitása annak, hogy az iráni hadsereg megkapja az orosz légvédelmi rendszert.“ Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Azt követően, hogy Washington mindenképpen pozitív áttörést kívánt elérni az Iránnal folyó, elsősorban a perzsa atomprogramról, illetve az azok miatt meghirdetett szankciókról szóló tárgyalásokon, s hogy ezzel teljesen újra pozícionálja magát a Közel-Keleten, Moszkva sem akar lemaradni. Ha Washington látványosan enged Teheránnak, úgy az oroszok is azt gondolják: feladhatják nyolc éve tartó vonakodásukat, s végre leszállíthatják Iránnak az S-300-as lég- és rakétavédelmi rendszerüket.
Ha ez megtörténik, „hidegháborús tömbösödés” indulhat be ismét a térségben. Márpedig az oroszok semmiképp sem akarják elszalasztani a lehetőséget, hogy beálljanak valamelyik tábor – a jelek szerint a feltörekvő középhatalomként viselkedő Irán és szövetségesei – mögé.
Ám az Egyesült Államok próbálkozásának, hogy kiegyezzen Iránnal és megtalálja vele az együttműködés formáit, épp az a célja, hogy kivonja a perzsa államot abból a konfliktusból, amely kifejezetten hidegháborús maradványként rögzült. Vlagyimir Putyin viszont éppen arra törekszik, hogy újrakonstruálja a szembenállást, s ezzel felértékelje országa nagyhatalmi szerepét.
Az S-300-asok leszállításának bejelentése persze Izraelben keltette a legnagyobb visszhangot annak ellenére, hogy az iráni agresszív előretörés már egy ideje nem is annyira a zsidó államot fenyegeti, mint inkább Irán arab szomszédságát, továbbá a törököket s részben a környéken szétszóratásban élő kurdokat. Ha Iránnak atomfegyvere lesz, elsősorban azok az államok láthatják annak kárát, amelyek nem tudják saját maguk számára hasonló fegyverekkel és erővel garantálni a térségi egyensúlyt. Izraelnek van atombombája – elemzések szerint számuk mára meghaladhatja a fél ezret –, Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának, Törökországnak viszont nincsen.
Épp ezért Izraelnek van nagyobb mozgástere keresztezni az orosz-iráni fegyverüzletet. Benjamin Netanjahu április 14-én felhívta Vlagyimir Putyint, aki azzal érvelt: az S-300 kifejezetten védelmi fegyver, az Iránt esetlegesen támadó repülők, illetve interkontinentális rakéták lelövésére alkalmas, nem pedig támadásra. Ez persze épp úgy igaz, mint Netanjahu érvelése, miszerint az orosz védelmi rendszerrel Irán elejét veheti majd, hogy esetleg kívülről megsemmisítsék azokat a létesítményeket, amelyekben – a nemzetközi megállapodások ellenére – mégiscsak belefogna katonai nukleáris programjának a megvalósításába. Vagyis az S-300-as mégiscsak eszköze lehet más országok fenyegetésének, sőt megtámadásának.
Izrael arra is célzott, hogy ha a védelmi rendszert Teherán megkapja az oroszoktól, akkor ő maga részéről viszont úgy érzi majd, szabad kezet kap modern harci eszközök, fegyverek Ukrajnába szállítására. Ez az érv máris Moszkvát helyezte nyomás alá, mutatván, hogy a nagyhatalmi konfrontációs mechanizmus működésbe lépett. A Kreml erre kellő komolysággal reagált is.
Kérdés persze, mi a realitása annak, hogy az iráni hadsereg megkapja az orosz légvédelmi rendszert. Izraeli biztonsági szakértők rövidtávon ennek semmi esélyét nem látják, sőt szerintük középtávon is kétséges a rendszer üzembe helyezése, mivel egyelőre sem az oroszok, sem a perzsa állam nincsenek fölkészülve erre.
Oroszországnak nincs megfelelő számú S-300-asa, s bár Moszkva ígéretet tett Kínának, hogy nekik még az ennél is fejlettebb S-400-ast ad majd el, annak leszállítására még kevesebb az esély. Az utóbbi időben – nem függetlenül a kiéleződő nemzetközi konfrontációktól – a Kreml arra kényszerült, hogy határai mentén megsokszorozza a légvédelmi megfigyelő és elhárítópontokat – ezeknek pedig S-300-asokra, sőt S-400-asokra van szükségük, méghozzá jelentős mennyiségben.
2012-ben, épp az esetleges iráni rakétatámadások elhárítására az Egyesült Államok – NATO-keretek között – megkezdte egy védelmi rendszer kiépítését. Ennek első pilléreként egy elfogó rendszer részeként új, a legmodernebb radarrendszert telepítették a törökországi Malatya közelébe. Oroszország, amely nem fogadta el az érveket, hogy az iráni rakétaveszély elhárítása indokolná a matalyai védelmi rendszer felállítását, S-300-asokat telepített, majd léptetett működésbe a Fekete-tenger északi partjainál, illetve az Észak-Kaukázusban.
Azt követően, hogy Washington bejelentette: az iráni támadással szembeni védelmi ernyő másik pilléreként Közép-Európában és/vagy a Baltikumban hasonló radarrendszerrel kívánja megvalósítani a korai figyelmeztetést támadás esetén, Moszkva K720 Iszkander (NATO-besorolásban SS-26 Stone9) típusú rövid hatósugarú ballisztikus nukleáris rakétákat, illetve a kilövésükhöz szükséges mobil eszközöket telepített Kalinyingrád, az egykori német Königsberg környékére. Ezek védelmére szintén nagyszámú S-300-ast állított ott működésbe.
Az orosz csapatok 2014. február végén megszállták a Krímet, így ott is azonnal megsokszorozódott az S-300-asok száma. Már eleve volt ott két üteg, amely Szevasztopolt, az addigi ukrán területen működő Fekete-tengeri Flotta bázisának légterét védte, de az oroszok szerint ez nem bizonyult elégségesnek.
Mindezek alapján Izraelben úgy gondolják, katonai szempontból egyelőre felesleges rettegni a rendszertől, mert azt képtelen lesz Moszkva abban a mennyiségben leszállítani, amennyit Irán a határain belül szeretne látni – ráadásul izraeli források szerint az iráni kezelő személyzet kiképzésével sincs minden rendben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >