2021. december 5. vasárnap
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Napi ajánló

Orosz–magyar gázüzlet, grúz szuverenitás, pávatánc

„Az oroszoknak és Orbánnak a céljai nagyon hasonlóak.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Nyolc nappal azt követően, hogy Angela Merkel Budapestre látogatott és hét nappal azt megelőzően, hogy oda megérkezik Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor vendéget fogadott a parlamentben. Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök járt nála, aki a közösen tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nagyra értékeli, hogy „Magyarország támogatja Grúzia területi integritását és szuverenitását, valamint euroatlanti integrációs törekvéseit”.

Bár Grúzia a nemzetközi életben különösebben fontos szerepet nem játszik, e látogatás szimbolikus üzenetét nehéz lenne félreérteni. A grúz kijelentés ugyanis szöges ellentétben áll azokkal a geopolitikai célokkal, amelyeket Putyin követ. Még inkább aláhúzza a nyilatkozat fontosságát a grúz és a jelenlegi ukrán helyzet feltűnő párhuzamossága.

2008 nyarának végén az orosz 58. hadsereg megtámadta Grúziát, és pár napig tartó harcban szinte lerombolta a fővároshoz közel fekvő Gori városát és a környező falvakat. Kétszázezer embernek kellett elhagyni az otthonát, Oroszország pedig végérvényesen kiszakította a grúz államból Dél-Oszétiát.

A grúzoknak régi, történelmi vitája van három különböző etnikummal. Délnyugaton az örmény határnál élő adzsarokkal, akikkel – minthogy területük nem érintkezik Oroszországgal – időközben megbékéltek. Viszont nem jutott nyugvópontra a konfliktus a Grúzia északnyugati határövezetében élő abházokkal, valamint az oszétekkel. Ez utóbbi két népcsoport elszakadási szándékai mögött – azon túl, hogy a grúz politikai elit is gyakran tett kísérletet teljes beolvasztásukra – Moszkva áll, ezzel is destabilizálva az országot, annak kormányait.

Grúzia mereven elutasítja, hogy a Putyin által létrehozott Eurázsiai Unió tagja legyen, viszont amilyen gyorsan csak lehet, az Európai Unió valamint a NATO tagjává kívánna válni. Stratégiai szerepet játszik abban is, hogy a Nyugat és Moszkva között egyensúlyozó Azerbajdzsán szénhidrogén exportja a legrövidebb úton kijuthasson a Fekete-tengerre.

A magyar-grúz gazdasági kapcsolatok nem túl jelentősek, tekintettel a dél-kaukázusi ország szűkös anyagi helyzetére; a magyar aktívum évi mintegy 36 millió dollár, a grúz export Magyarországra mindössze 450 ezer. Így Garibasvili váratlan budapesti feltűnésének és kijelentéseinek más magyarázata van. A grúzok számára oly fontos, egyébként meg semmire sem kötelező magyar kiállás minden bizonnyal Washingtonnak, Berlinnek, valamint Brüsszelnek szól, ellensúlyozandó a közelgő putyini vizit miatt korábban megfogalmazott aggodalmakat. De vajon egy efféle mondat megnyugtat bárkit is?

Annak fényében, hogy Orbán milyen üzleteket tervez aláírni Moszkvával, nemigen. A magyar miniszterelnök számára stratégiai fontosságú a hosszú távú gázmegállapodás. Kérdés, hogy jó ez Magyarországnak?

Aligha. Ugyanis bár a jelenlegi szerződés év végén tényleg lejár, egyelőre nincs szükség egy újabb hosszú távú szerződésre, pláne nem olajindexáltra és nagyobb mennyiségre megkötve. Ugyanis vannak úgynevezett „beragadt” mennyiségek, melyekkel az ellátás kihúzható 2017-2018-ig. Eközben – már most látni – a globális gázpiacon drámai változások mennek végbe: egyre dinamikusabban fejlődik a folyékony gázkereskedelem (LNG), interkonnektorok épülnek, és már körvonalazódik a Déli Gázfolyosó terve is.

Úgy tudni, hogy mindennek dacára három lehetséges megoldást tettek le a Fideszhez köthető szakemberek Orbán asztalára.

1. Magyarország a szolgáltatókat mintegy versenyeztetve a mindenkori piaci áron szerezné be a gázt, igényeinek megfelelően. Ez lenne a legolcsóbb, de tény: igen magas lenne a biztonsági kockázata.

2. A teljesen államfüggő megoldás egy domináns forrással – jelesül Oroszországgal – számol. A kormány egyedül tőle vásárolja a gázt, hosszú távú szerződés birtokában. Nagyon biztonságos út, de az elsőnél jóval drágább, hisz rugalmatlan árképzésű, ráadásul durva politikai és energetikai függőségi helyzetbe hozza Magyarországot.

3. És végül a vegyes modell: hosszú vagy középtávú szerződés egy domináns forrással, kis – azaz a legszükségesebb – mennyiségre. A többi gázt pedig a piacról úgynevezett „spot áron” lehetne beszerezni. A legtöbb vélemény szerint ez lenne ideális Magyarország számára. Azaz ki kellene alkudni az oroszokkal évi 3 milliárd köbméternyi gázt hosszú vagy középtávú szerződéssel, a többit viszont alternatív versengő beszállítóktól megvenni.

Nagy valószínűséggel Orbán az oroszokkal egy hosszú távú szerződést köt majd, méghozzá úgy, hogy az inkább a jelenlegi modellre hasonlítson. Tehát az árképzés az állam kezében marad, így életben tudja tartani a rezsicsökkentést. Ez viszont eleve veszteségessé teszi majd a mindenkori gázimportot, ami hosszú távon fenntarthatatlan. A helyzetet még abszurdabbá teheti, ha a MET-nek különleges engedélyt adnak majd, hogy az orosz források mellett egyedüliként hozzon gázt Magyarországra. A jelek ebbe az irányba mutatnak, ugyanis az oroszoknak és Orbánnak a céljai nagyon hasonlóak.

2015. február 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin kockázatos ukrán játszmája

A háború óta eltelt 7 év nagy változásokat hozott az ukránoknál: a lakosság nemzeti tudata erősödött, >

Tovább

Indul a német hatalmi póker

Teljesen mindegy, hogy Laschet vagy Scholz lép-e Merkel örökébe, mert a németeknek erős kancellár kell. A >

Tovább

Hogyan kezelni Netanjahu mérgező örökségét

A Financial Times vezércikk szerint az új izraeli kormány legsürgősebb teendője az, hogy megszabaduljon Netanjahu mérgező >

Tovább

Maradhat-e kancellár Kurz?

A miniszterelnök drámai botrány kereszttüzébe került, egyértelmű, hogy ő és klikkje, a felkapaszkodók, célzatosan meghódították a >

Tovább

Putyin önkényuralma meggátol minden változást Oroszországban

Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az >

Tovább

Ózdon az állapotok rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal?

Egész Közép- és Kelet-Európa tovább szigorít, csak Magyarország nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A >

Tovább

Valami bűzlik Ausztriában

Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >

Tovább

Kinek kell európai diplomácia

Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >

Tovább

„Miért veszített Donald Trump”

Ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum >

Tovább

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább