Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Egy diktátor súlya
Észak-Korea kísérletei
„Az észak-koreai parti őrség foglyul ejtett tizenhat kínai halászt, és csak hosszas tárgyalások után, csinos kis összeg fejében volt hajlandó visszaküldeni őket Kínába.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un negyvennapos eltűnése a politikai színpadról alaposan megmozgatta a világ fantáziáját. Mindenképp szokatlan dologról van szó, ami jelzi, hogy valami nincs rendben. A diktátor tényleges visszatérte – hiszen legutóbb csak a fotóit mutatták a lapok, és lehet, hogy azok korábban készültek – máig bizonytalan.
Egy dolog azonban, amelynek gyanúja már korábban felsejlett, biztosan megállapítható: Észak-Korea jelenlegi vezetője súlyosan, sőt kórosan beteg, túlsúlyossága fiatal kora ellenére komoly kockázat. Ez pedig nem mellékes szempont egy olyan országban, amelynek biztonsága rendkívül törékeny, s amelyben egy olyan monolitikus pártvezetés birtokolja a teljes hatalmat, amely a mindennapinak számító erőszak dacára könnyen meginoghat.
A belső bizonytalanságokat s a dinasztikus hatalomátadásokat minden esetben komoly erődemonstrációk követték: például számos belső leszámolás; legutóbb 2013 végén, amikor Kim saját nagybátyjától, a vezetés gyakorlatilag második emberétől, Dzsang Szong Thaektől szabadult meg, kivégeztetve őt. A új vezető keresetlen eszközökkel üzent ez esetben is a világnak, egyértelműsítve elszántságát. Nem véletlen, hogy miután az ifjú Kimre szállt a hatalom, felgyorsult a ballisztikusrakéta- (2012. február) és az atombombaprogram (2013. december), s megújult erővel esett neki déli szomszédjának. Mi több, ennél is fontosabb erődemonstráció zajlott a Sárga-tengeren: az észak-koreai parti őrség foglyul ejtett tizenhat kínai halászt, és csak hosszas tárgyalások után, csinos kis összeg fejében volt hajlandó visszaküldeni őket Kínába.
Az eset azért volt újdonság, mert Észak-Korea minden tekintetben Kínától függ, Peking befolyása mind gazdaságilag, mind politikailag és biztonsági szempontból egyedülálló. Ami nem azt jelenti, hogy a két ország között ne lennének feszültségek, elvégre Kínát is aggasztja az észak-koreai nukleáris erőfitogtatás, ugyanakkor tény: az ország belső szerkezete közel sem izolált annyira, mint volt Kim apja, nem beszélve Kim Ir Szen, a dinasztiaalapító nagyapa korában.
Az elmúlt évtizedben, épp a kivégzett nagybácsinak köszönhetően, jelentős kínai magántőke jelent meg Észak-Koreában, számos kínai kereskedőház, vállalat, sőt kiskereskedő kapott lehetőséget arra, hogy huzamosabb idejű tartózkodási engedéllyel az országban működhessen, ami példa nélküli volt addig. Sőt, az észak-koreaiak is – szelektíven ugyan, de – kiutazhattak az országból – erre sem volt példa a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1948-as megalapítása óta. Nem véletlen, hogy az elmúlt öt-hat évben mintegy harmincezer észak-koreainak sikerült Dél-Koreába menekülnie Kínán keresztül.
Dzsang Szong Thaek kivégzése nem egyszerűen a szokásos hatalmi függés újabb demonstrálása volt, Kim Dzsong Un ezzel Peking észak-koreai mozgásterének behatárolását igyekezett elérni. Ugyanezt a célt szolgálja a napokban megindult magas szintű katonai tárgyalások megkezdése Dél-Koreával; ilyesmire az elmúlt évtizedben, de hét esztendeje egészen biztosan nem került sor. Peking ugyanis mindig gyanakodva figyelte a két Korea közötti közeledést – annak dacára, hogy mindenki tisztában volt vele, azok csak phenjani propagandaakciók. Kína érdekeivel ma sem vág össze a két országrész komoly és belátható időn belüli integrációja. Amíg a megosztottság, sőt ellenségeskedés tart, addig Kína a befolyását könnyebben tudja érvényesíteni északon, a szöuli vezetést pedig sakkban tarthatja azzal, hogy Phenjan javarészt a pekingi elvárásokhoz kénytelen igazodni.
Kim Dzsong Un hatalomra kerülése óta egyértelmű jelei vannak az észak-koreai–kínai viszony elhidegülésének. Ezt Pekingben is érzékelik; nem véletlen, hogy most már Kína is tartja magát azokhoz az ENSZ által meghirdetett szankciókhoz, amelyek az országot a nukleáris program miatt sújtják. Nemrég például Kína legnagyobb bankja, a Bank of China megszakította együttműködését az észak-koreai bankokkal, mert – korábbi magatartásától eltérően – most helyt adott azon vádaknak, hogy e bankok finanszírozzák a nukleáris fegyverkezést.
Ma még nehéz megmondani, észak-koreai részről csak taktikai okokból indult volna-e meg az elfordulás Kínától – azaz az új vezetés mindössze Kína eddigi észak-koreai belső, pártbeli, esetleg katonai szövetségeseit, ügynökeit próbálja félreállítani –, avagy stratégiai okok miatt. Phenjan új utakat keres s igyekszik külkapcsolatait polarizálni. Mindkét célt azonban alapvetően befolyásolja Kim Dzsong Un egészsége, sorsa, személye. Vagy azé, aki utána következik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >