Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Oroszország áldemokráciája apátiából táplálkozik
„Azok, akik túlságosan lelkesen menetelnek és túlságosan hangosak, gyanússá válnak.” The Moscow Times/Galamus:
A The Moscow Times című angol nyelvű orosz napilap Jekatyerina Sulman cikkét közölte Oroszország áldemokráciája apátiából táplálkozik címmel.
Orbán Viktor, Magyarország új miniszterelnöke nemrég azzal szórakoztatta az értelmiségi világot, hogy bejelentette: „illiberális demokráciát” akar kreálni Magyarországon – Oroszországot használva fel példaként –, mert a liberális modell túlélte a saját hatékonyságát.
Tény, hogy a modern politikatudományban nincs fontosabb tanulmányozandó terület, mint a hibrid rezsimek. Sok elnevezés van az ilyenre, és ez azt jelzi, hogy kutatási témaként még alakulóban vannak: illiberális demokráciák, áldemokráciák, választásos tekintélyelvű államok vagy nem zsarnoki autokráciák. (…)
A hibrid rezsimek a tekintélyelvűség új történelmi szintje. A tekintélyelvű és a totalitárius rezsimek között már meghatározták a különbséget: míg az előbbiek a passzivitást táplálják a polgáraikban, addig az utóbbiak mobilizálják őket. A totalitárius rezsimek részvételt követelnek: aki nem menetel és nem énekel, nem lojális.
Másfelől a tekintélyelvű rezsimek azt akarják, hogy a köznép otthon maradjon. Azok, akik túlságosan lelkesen menetelnek és túlságosan hangosak, gyanússá válnak, függetlenül dalaik ideológiai tartalmától vagy a menetelésük irányától.
Hibrid rezsimek általában olyan országokban alakulnak ki, amelyek gazdagok természeti forrásokban, s amelyeket néha „olajállamoknak” neveznek, bár jövedelmező forrásaikat nem feltétlenül a kőolaj alkotja. Ezek olyan rezsimek, amelyek ingyen jutnak pénzhez – vagyis nem a kormányzás eredményeként, hanem az ország természeti gazdagsága révén. A hibrid rezsimek lakossága csupán akadály, amely kockázatot jelent az ugyanazon vezetés permanens kormányzásáról szóló álomra nézve. (…)
Nyugati kutatók, akik a hibrid rezsimeket illiberális demokráciáknak vagy választásos tekintélyelvű államoknak nevezték, csupán egyetlen elemre összpontosítottak: az ilyen államok demokratikus intézményeinek dekoratív jellegére. A hibrid rezsimek rendeznek választásokat, de a kormány nem változik.
Van több tévéállomás, de mind ugyanazt mondja. Van ellenzék, de nem áll szemben senkivel. Így tehát – mondják a nyugati politikatudósok – ezek csupán dekoratív cirádák, amelyek az ismert tekintélyelvűséget rejtik. (…)
Vessenek egy pillantást az oroszok 87 százalékára, akik mindent helyeselnek a katonai inváziótól az élelmiszer-szankciókig. Arra a kérdésre, hogy „Ön helyesli-e?”, mindig „igennel” válaszolnak. De ugyanakkor nem tesznek semmit.
Nem csatlakoznak önkéntes katonai egységekhez, és nem mennek el a katonaságot pártoló tüntetésekre. Még a választásokon se nagyon vesznek részt, és ez az oka annak, hogy a hibrid rezsimeknek mindig meg kell hamisítaniuk a választási részvételi adatokat és a választási eredményeket. Az egyetlen politikailag motivált cselekedet, amelyre ezek a polgárok vállalkoznak, hogy kiveszik a pénzüket a bankszámláikról, dollárra váltják, és vajat vesznek. (…)
Csakis a politikailag aktív kisebbség véleménye fontos. Ez magyarázza a törvényhozók oroszországi paradoxonát: egy olyan kormány, amelynek látszólag szilárd az országos támogatottsága, miért nem használja fel ezt a támogatást, ahelyett, hogy egyre újabb elnyomó és defenzív törvényeket hozna?
Az új törvények talán az aktív kisebbség kipuhatolását szolgálják. Lehet hogy kettős állampolgárok vagy különféle szervezetekkel állnak kapcsolatban. Talán bloggerek, vagy ők azok, akik tüntetésekre járnak és szeretnek éttermekben dohányozni.
Hogyan lehet őket megtalálni és eltaposni – nem túl nyilvánvalóan, de könnyedén? Még jobb lenne értéktelen árulóknak lefesteni és távozásra bírni őket. A hibrid rezsimek sohasem próbálják visszatartani az embereket akaratuk ellenére; mi több, inkább emigrálásra bíztatják az aktív kisebbséget.
Ezek a rezsimek meglehetősen stabilak és maradandóak. Kihasználják a majdnem-piacgazdaság és a részben szabad közélet előnyeit, és ezért a diktatúráktól eltérően nem egyetlen nap alatt buknak meg.
Ezt érdemes észben tartani azoknak, akik a Szovjetunió bukásának újrajátszására számítanak, és azoknak, akik a Szovjetunió hamarosan bekövetkező restaurációját várják. Éppen olyan nehéz lenne elkötelezett fasisztaként felébredni valakinek hatalma 16. esztendejében, mint hirtelen a liberalizmus ragyogó példájává válni.
Ebből következően a hibrid rezsimek stabilak. Vágynak a stabilitásra, és a stabilitás érdekében készek ellenállni bármiféle felkelésnek. A látszólagos ellentmondás alapvető oka a döntéshozási mechanizmusban van – ez a hibrid rezsimek Achilles-sarka.
Az ilyen rezsimek teljes sötétségben működnek, mivel elzárnak minden csatornát, amelyet a visszacsatolásra lehetne felhasználni, és ezeket a csatornákat idővel megtömik szeméttel.
Az eszközök, amely útján ezek a rezsimek kapcsolatba kerülhetnek a realitással, a magának beszélő televízió, az alkalmatlansága miatt kiválasztott elit, és a vezetőjük érzései, akinek a szíve együtt kellene hogy dobogjon a népéével, de amely szív a vezető elszigeteltségben töltött sok éve alatt nagyon is felvehetett saját ritmust.
Ezért egyfolytában találgatniuk kell, hogy a tetteik elfogadhatóak lesznek-e külső és belső hallgatóságuk számára. A hibrid rezsimekben nincs tolatási fokozat; stabilak, de nem irányíthatók.
Az áldemokráciák felemelkedése nem a valódi demokráciák kudarcának eredménye. Ez a morális progresszió gyümölcse; az 50 évvel ezelőtti meggondolatlan, széles körben elterjedt erőszak már nem elfogadható. Ha „a képmutatás olyan adó, amelyet a bűn fizet az erénynek”, akkor az imitáció az illeték, amelyet a diktatúra fizet a demokráciának.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >