2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Vissza Gázába?

Izrael és Egyiptom a terrorizmus ellen

„Mind Jeruzsálemnek, mind Kairónak legitim oka lesz az eddigieknél is nagyobb csapást mérni Gázára.”  Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Eddig három épkézláb tűzszüneti elképzelés született a gázai fronton július 8., az ellenségeskedések kiújulása óta. Kettőből nem lett megállapodás, és amelyikben benne volt ennek a lehetősége, az is nagyon gyorsan az előző, eleve halva született dokumentumok sorsára jutott: a Hamász megszegte vállalását, s újrakezdte a rakétázást.

Az ellenségeskedés első napjaiban Abdul Fattah al-Sziszi egyiptomi elnök – Szaúd-Arábia, sőt a Fatah egyetértésével – olyan előterjesztést tett le az asztalra, amely elsősorban a Gázával szomszédos két állam, Izrael és Egyiptom érdekeire volt tekintettel. A megállapodás megfosztotta volna a Hamászt fegyvereitől cserébe a gazdasági és egyéb szektoriális juttatásokért, s kötelezte volna társadalmának demilitarizálására. Washington üdvözölte a tervezetet.

Amint a megállapodást a terrorszervezet elutasította, azonnal jelentkezett Törökország egy olyan elképzeléssel, melyet Irán és Katar is támogatott. Ebben az állt, hogy tegyék lehetővé a Hamász számára határainak védelmét, fegyveres testületei – elsősorban a katonai szárny, az úgynevezett Ezz e-Din al-Kasszam – újjászervezését. Ráadásul sem Egyiptom, sem Izrael nem ellenőrizhették volna azokat az árukat – így nyilvánvalóan a fegyvereket sem –, amelyek külföldről érkeznek Gázába. Ezt az ötletet persze Jeruzsálem és Kairó is elutasította.

A múlt héten al-Sziszi – egyeztetve Netanjahuval – ismét előállt egy dokumentummal. Ez gyakorlatilag megismételte a legelső tűzszüneti megállapodás-tervezet két fontos elemét, a teljes import-export kontrollt s a Hamász lefegyverzését, és a terrorszervezet ezt nyíltan nem utasíthatta el ezúttal, sejthetően azért, mert Kairó olyan katonai nyomást gyakorolt a gázai vezetésre, amelyik elrettentette az azonnali ellenszegüléstől. Ráadásul a tervezet mögé azonnal odaállt Abdullah szaúdi király, de még Vlagyimir Putyin is. Feltűnő és teljességgel érthetetlen módon Washington azonban nem.

A-Sziszi második javaslatának céljai egyértelműek voltak:

1. Szembesíteni a Hamászt egy széles és elszánt, nemzetközileg is támogatott egységfronttal, amely kellő erővel rendelkezik, hogy Gázára kényszerítse akaratát.

2. Rábírni a Hamászt, hogy az egyiptomi javaslatokat változtatások és feltételek nélkül elfogadja.

3. Kényszeríteni a Hamászt, hogy beleegyezzen fegyvereinek megsemmisítésébe, s hogy felhagyjon az alagutak építésével.

4. Megakadályozni, hogy az Obama-adminisztráció a Hamászt a Fatahhal egyenrangú tényezőként ismerje el a jövendő megállapodásoknál.

5. Távol tartani az Európai Uniót attól, hogy a megállapodás „felhigításával” bátorítsa a Hamászt az ellenállásra.

Az uniós külügyminiszterek a múlt héten úgy tanácskoztak a konfliktusról, mintha abba érdembe tudnának beleszólni. Ennél sokkal különösebb Washington tartózkodása – ennek okát egyelőre csak találgatni lehet. Talán nem akarja rontani politikai pozícióit az épp Iránnal folyó, nem túl látványos, de sokak szerint ígéretes közeledési folyamatban. Az is lehet, hogy Barack Obama tisztában van vele: a Hamász végül úgyis felrúg minden megállapodást, hiszen ebbéli szándékából eddig sem csinált nagy titkot. Így aztán feleslegesnek tartja, hogy tiszavirág életű megállapodások mellé álljon.

Ami azt illeti, ezzel Jeruzsálemben és Kairóban is tisztában vannak. Aligha lehetne csodálkozni, ha végül kiderülne: al-Sziszi kemény feltételei épp arra jók, hogy a Hamász azokat elutasítsa, és így mind Jeruzsálemnek, mind Kairónak legitim oka lesz az eddigieknél is nagyobb csapást mérni Gázára, végérvényesen felszámolva a Hamász haderejét. Izraelben újra mozgósítanak, s diszkréten alighanem a szináji egyiptomi egységeknél is. Egy ilyesfajta csapásra ugyanis soha jobb alkalom nem volt még.

A világ figyelmét a Nyugat-Irakban – és persze Szíriában – harcoló Iszlamista Állam (IS, korábban ISIS vagy ISIL) előretörése köti le; egyre szörnyűbb képek kerülnek a nézők milliárdjai elé mindarról, mi mindenre képesek e „hadsereg” tagjai. Az Izraelre ismét orvul lecsapó gázai rakéták látványa pedig igencsak összemosódik ezzel a képpel.

Annál is inkább, mert a Hamász és az Iszlám Állam között valójában nincs is olyan nagy különbség, leszámítva, hogy az egyik reménytelenül küszködik két jelentékeny hatalommal – Izraellel és Egyiptomban –, a másik viszont megállíthatatlanul tör előre Irakban. Mindkét szervezet alapfilozófiája a terror, és mindkettejük fő célpontja a fegyvertelen civilek, nem pedig az izraeli (és az iraki) hadsereg.

Izrael két – alighanem kényszerű – hibát követett el, amikor elindította repülőit, majd tankjait és gyalogosait Gáza felé. Először is elhitte, hogy ha szétbombázza a Hamász állásait, az megoldja a konfliktust, vagy legalábbis így felmorzsolhatja az Ezz e-Din al-Kasszamot. A másik kalkulációs hiba akkor történt, amikor a végül Gázába vezényelt tankokat idő előtt hazarendelték. Meglehet, Netanjahu most ezt a két hibát igyekszik kijavítani az ismételt bevonulással, és azzal, hogy ezúttal már nem áll meg ott, ahol a nemzetközi nyomásra két héttel ezelőtt megállt. Egyiptom pedig nem marad semleges, hanem még egyértelműbben Izrael oldalára áll.

2014. augusztus 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább