Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Szibéria – szellem a palackból
„Miért ne lenne joguk nekik is létrehozni a Szibériai Népköztársaságot?” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Ha az orosz médiahatóság nem indít eljárást, s nem blokkolja a BBC orosz nyelvű adását egy eddig külföldön gyakorlatilag ismeretlen ellenzéki csoportosulás vezetőjével készített hosszabb interjú miatt, akkor a világ nem is értesül arról, hogy számos szibériai „tovább” föderalizálná Oroszországot. Céljuk, hogy Szibéria olyan föderális területté váljon, mint mondjuk Csecsenföld, Észak-Oszétia vagy Ingusföld. Az Artjom Loszkutov képviselte mozgalom követeléseik nyomatékosításáért augusztus 17-re tüntetést szervez Novoszibirszkbe, amit a hatóságok mindenképp meg akarnak akadályozni. Moszkva egyébként is nagyon idegesen reagált már eddig is az efféle törekvésekre. Erre meg is volt minden oka.
Bár a mai Oroszország lakosságának kétharmada Európában él, területének kétharmada ázsiai, és úgy hívják: Szibéria. Oroszország altalajkincsei a 19. és 20. századi kitermelések következtében az európai területeken már nem számottevőek, ám annak a nyersolajnak, földgáznak és egyéb fontos altalajkincsnek a teljes arzenálja, amely életben tartja a modernizációra mindeddig képtelen országot, Szibériában van. Nélküle Oroszország gazdaságilag és politikailag úgy nézne ki, mint Németország az első világháború után.
A Szabad Szibéria mozgalom szervezői azonban nem akarnak kilépni Oroszországból: többségük orosznak vallja magát, igaz, hangsúlyosan hozzáteszik: szibériai orosz. Ennek megfelelően nagyobb részesedést követelnek a kitermelt javakból, ami annál is indokoltabb, mert élet- és munkakörülményeik sokkal rosszabbak, mint azokéi, akik az európai területeken laknak és dolgoznak.
A Kremlt az is aggasztja, hogy a Szibéria föderális státuszáért küzdők a maguk álláspontját egy politikailag argumentációval támasztják alá. Ha Kelet-Ukrajnában az oroszok saját állami közösséget teremthetnek – mondják –, ha Moszkva támogatja az olyan entitások létrejöttét, mint a Donyecki Népköztársaság, akkor miért ne lenne joguk nekik is létrehozni a Szibériai Népköztársaságot?
Nemcsak a Kreml tekint idegesen a fejleményekre, hanem a Vlagyimir Putyin mögött álló nacionalista tábor is. Egyik internetes oldalukon a „Szibéria mozgalmat” egy új Majdanként írják le, melynek „egyetlen célja Oroszország szétrombolása”. „Szibériaiak – figyelmeztet kissé delíriumos állapotban a szerző, Dmitrij Dzigovbrodszkij –, ezek tönkre akarják tenni az országot. Az ukrajnai nácik abban reménykednek, hogy Oroszországban is lesz majd most egy Majdan, így nem lesz erőnk tovább segíteni a donyeckieket, s a kijevi nácik tovább gyilkolhatják a nőket és gyermekeket.”
A rendszerkritikus ellenzék más hangot üt meg a kérdésben, s bár elutasítja a szibériai kezdeményezést, annak okaként Putyin politikáját jelöli meg. „A hatalom birtokosai szemmel láthatóan nem tanultak a Szovjetunió összeomlásából – állapítja meg egy bizonyos Makszim Kalasnyikov –, sorra ismétlik meg az egykori elaggott politbüró összes hibáját”, úgy gondolván, „elég a propaganda meg a nyers erőszak, azok majd megoldanak mindent”. Ám ezzel Moszkva sorra el fogja veszíteni a régiókat. Azzal, hogy nem biztosít elég forrást e területeknek, sőt fokozatosan egyre többet von el onnan, Oroszország bukását idézi elő, ami a perifériákon veszi majd kezdetét.
Vitalij Portnyikov a grani.ru nevű orosz ellenzéki portálon publikált esszéjében a szibériai jelenségről azt írja: a párhuzam a donyecki helyzettel több mint szembeötlő, e folyamat nem ma, hanem tíz évvel ezelőtt kezdődött. Putyin már akkor szövögetett olyan terveket, hogy kiszakítja az oroszok által is lakott területeket Kelet-Ukrajnából, ha kenyértörésre kerül a sor. A Kreml – írja – ott követte el az első és legnagyobb hibát, amikor önjelölt senkikre alapozta Ukrajna feldarabolását, s ezzel kieresztette a palackból a szellemet. Ugyanakkor tévednek azok, akik úgy vélik: az egységesen orosz Szibéria kisebb gondot okozhat a jövőben, mint az etnikailag megosztott, de többségében nem orosz Ukrajna. Nem az etnikai szempontokon van ugyanis a hangsúly, hanem a politika minőségén: márpedig a putyini politika eleve antidemokratikus, s ennek nemcsak Ukrajnában, hanem másutt is következményei vannak, illetve lesznek.
Hogy végül megtarthatják-e demonstrációjukat augusztus 17-én a szibériai föderáció hívei, nehéz megmondani. A dolgok jelenlegi állása szerint a hatóságok komoly rendőri eszközökkel megakadályozzák; a csoport Facebook-, illetve Vkontakte-oldalát már blokkolták (utóbbi egy orosz közösségi portál). Az azonban nyilvánvaló: olyan egymással összefüggő folyamatok indultak el egész Oroszországban, amelyeket békés eszközökkel a Kreml már nem tud sem ellenőrizni, sem befolyásolni.
Következő cikk: A magyarfaló Selmayr kulcspozícióba került Brüsszelben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >