Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A palesztinok szerint a világ
„Ha lenne tíz golyóm, egyet az ellenségre lőnék, kilencet pedig az árulókra.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Amikor pár éve Teheránban jártam, képtelen voltam kihagyni, hogy rá ne kérdezzek egyébként nagyon készséges és kedves, nem mellesleg művelt vendéglátóimnál, hogy miként is viszonyulnak ők Az ezeregy éjszaka meséihez? Az eredeti, felnőtteknek szánt szövegben bőségesen van szó remek borokról, az élet örömeinek megosztásáról másokkal, nem diszkriminálólag leszűkítve az aktust nőkre vagy férfiakra. Igaz, kérdésemben nem fogalmaztam ennyire „árnyaltan”, mégis meglepett a felháborodott tiltakozás. Már az is sértő – jött a válasz –, hogy egyáltalán ilyesmit feltételezek ezekről a szövegekről. Ha olvastam is ilyesmit, azok hamisítványok lehettek – mondta gyakorlatilag mindenki –, olyasmik, amiket a beteg agyú Nyugat „látott” bele e szövegekbe, s élt az alkalommal, hogy félrefordíthasson egy-két részletet.
Megvallom, elszégyelltem magam, és megfordult a fejemben: minden bizonnyal a Pasolini által költött Az ezeregy éjszaka virágainak bujasága ragadott magával. Aztán amint visszajöttem Európába, gyorsan utánajártam a dolognak. Kiderült: nincs semmi tévedés, nincsenek buja elragadtatások. Mindössze arról van szó, hogy az iszlám világban Az ezeregy éjszaka meséinek már csak egy „cenzúrázott” változata maradhatott közkézen.
Nem tudom, az arabok és perzsák mennyit veszítenek azzal, hogy Hárún ar-Rasíd kalifa és kortársai párnacsatáiról manapság nem értesülhetnek. Azt sem tudom, egyáltalán őriznek-e olyan eredeti szövegeket, amelyekben a Koránnal ma összeegyeztethetetlen dolgok a maguk természetességében feltűnnének. Mert ha nem, az azért jócskán meghaladná a vallási szemérem diktálta elvárásokat. Elvégre bárki, aki mondjuk a Nápolyi Régészeti Múzeumba betér, egy Gabinetto Segreto (titkos terem) nevű külön helyiségben kedvére mazsolázhat a római idők frivol életigenlésének igazán zaftos emlékei között. És nem akárkik őrizték meg ezeket az ábrázolásokat a kortársaknak és az utókornak, hanem Európa legkatolikusabb királyai, fejedelmei, pápái, püspökei. (Nem mellesleg, a Gabinetto Segreto ma már bárki számára látogatható.)
Mindez felfogható az iszlám világ igazsághoz és valósághoz viszonyulásának elemi példájaként, s ez – különösen manapság – súlyos tanulságokkal bír.
Nemrég látott napvilágot az egyik közismert palesztin egyetem, a Bir Zeit volt hallgatójának, a londoni SOAS (School of Oriental and African Studies) doktoranduszának, Linah Alsaafinnak az írása, amely tulajdonképpen mindent elmond arról, hogyan gondolkodik az átlag palesztin népe jelenéről, s arról a küldetésről, amit személy szerint neki, értelmiségiként be illenék töltenie e közösség jövőjének alakításában. Arról a valóságról, melynek figyelembevétele nélkül aligha lehet sikeres egy társadalom működése. Hadd emeljük ki a cikk öt fontos megállapítását, már csak azért is, mert az ezekben megfogalmazódó világlátás számos más véleményformáló álláspontjával megegyezik.
1. Alsaafin szerint: a „mainstream média felmentette a zsidó államot” annak kapcsán, hogy egy 16 éves palesztin fiút, Mohammed Abu Khdeirt meglincseltek mintegy bosszúból a három Gus Etzon-i zsidó tinédzser meggyilkolása miatt. Ezzel szemben széles körben ismert: a térfigyelő kameráknak köszönhetően az izraeli hatóságok azonosították azt a hat személyt, akik a brutális gyilkosságot elkövették. Letartóztatták őket, és folyamatban van ellenük az eljárás. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal elismerte a bűncselekményben való „zsidó érintettséget”, elítélte azt, s megkövette a gyerek szüleit – s ebben az izraeli társadalom maradéktalanul felzárkózott a miniszterelnök mögé. Ezzel szemben a három zsidó fiú meggyilkolását követően Mahmud Abbasz palesztin vezető részvétnyilatkozatára több mint tíz napot kellett várni, s amikor az megtörtént, a Hamász befolyása alatt álló palesztin közvélemény Abbaszt azonnal árulónak kiáltotta ki. Ez egyébként cáfolja a cikk azon másik vádját, hogy Abbasz Fatah-ja késlekedett volna elismerni a palesztin fiú meggyilkolását, bezzeg a zsidó áldozatok miatt azonnal részvétét nyilvánította.
2. Alsaafin cikke azt sugallja, hogy Abu Khdeir meggyilkolása nem a három zsidó fiú erőszakos halálára adott válasz volt, hanem a „zsidó gyarmatosítás” mindennapos eseményeinek egyike, mellyel a palesztin társadalomnak 1948 – azaz a zsidó állam megalapítása óta – permanensen együtt kell élnie. Még elképesztőbb hazugság, hogy a meggyilkolt palesztin fiúval az elkövetők előbb benzint itattak volna, s csak ezt követően gyújtották volna fel, mintegy belülről égetve el testét. Az azóta közzétett kórboncnoki vizsgálat egyértelműen utal rá: a fiút úgy megverték, hogy elveszítette eszméletét, s csak azt követően gyújtották fel testét. Légcsövében kormot találtak, s ez bizonyítja, hogy nem halt bele a bántalmazásba, tehát élt, amikor felgyújtották. De hogy benzint itattak volna vele, az mindössze a borzalmak fokozását szolgáló hazugság.
3. Alsaafin úgy véli: azáltal, hogy a média a palesztin fiú gyilkosait „szélsőségeseknek” nevezi, azt állítja, hogy ez egy elszigetelt, apró csoport, tettük azonban nem jellemző az egész zsidó társadalomra. A szerző ezzel szemben azt sugallja: maga a zsidó társadalom szélsőséges, és ezt a média elhallgatja.
A cikk eléggé következetlen, amikor a legújabb palesztin tiltakozásokat említi. Egyrészt láthatóan örül annak, hogy a demonstrációk immáron nem csak a nyugati parton, de Izraelen belül is megkezdődtek, ugyanakkor arról ír, hogy a nyugati part mégiscsak feltűnően csendes, amiben éles bizonyságát látja annak, hogy a Fatah ahelyett, hogy a Hamásszal fogna össze, tulajdonképpen a zsidókkal kollaborál. Egy új, harcos generációra van szükség, állítja, amelyik ismét felveszi a harcot, amelyik elutasítja az öregek 1948 óta tartó megalkuvását.
5. És hogy ez az új generáció hogyan is fog viszonyulni Izraelhez és azokhoz a palesztinokhoz, akik a megegyezést keresik, álljon itt Alsaafin cikkének utolsó mondata: „Ha lenne tíz golyóm, egyet az ellenségre lőnék, kilencet pedig az árulókra.”
A cikket az Open Democracy adta közre. Nem kell túl élénk fantázia ahhoz, hogy elképzeljük: ha Londonban efféle irományokat vet papírra az eljövendő reményteljes palesztin értelmiség, akkor miket írogathatnak odahaza: Gázában, Ramallahban… és nem mellékesen a Bir Zeit Egyetemen.
Következő cikk: Nyílt levélben feltett újságírói kérdések Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >