2024. március 28. csütörtök
Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

A titkosszolgálat mindenhatósága

„A mostani titkosszolgálati törvény már az utódlás szellemét hordja magán.“ Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):

A múlt héten a török parlament elfogadott egy vadonatúj titkosszolgálati törvényt, mely a török hírszerzés (MİT) jogosítványait alaposan kiterjesztette. Az ellenzék és a sajtó azonnal rámutatott: ezzel teljesen megszűnik a szervezet ellenőrizhetősége, a törvény kiolt mindennemű féket és ellensúlyt, amelyek eddig megakadályozhatták a kirívó jogsértéseket.

A Recep Tayyip Erdoğan mögött álló iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti többségével megszavaztatott törvény még az eddigieknél is szélesebbre tárja az MİT jogát, hogy bárkit lehallgathasson, s bármilyen információt bármilyen forrásból és gyakorlatilag senki által nem ellenőrzött eszközökkel megszerezhessen általános bűnügyek és terrorizmus gyanúja esetén. A szervezet tagjai az eddiginél nagyobb immunitást kapnak, az MİT vezetését ellátó személy elleni kereslet vagy ügyészi nyomozás csak azt követően indulhat, ha ahhoz, mérlegelés után az államfő hozzájárul. Ezzel szemben azok az újságírók, akik titoknak minősülő információkat közreadnak vagy az MİT ügyeit a nyilvánosság elé tárják, akár tíz évet is kaphatnak. Azokat az állampolgárokat pedig, akik aktákat vagy információkat rejtenek el az MİT elől, négy évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetnek.

Az ügy kezdetei 2012-re mennek vissza, amikor az egyik ügyész tanúként idézte meg az MİT vezetőjét és további négy hírszerzőt a betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) városi szervezeteként ismert Kurd Közösségi Unióval (KCK) való rejtett kapcsolatok ügyében. Az MİT valóban beépült a KCK-ba, részben, hogy befolyásolják annak tevékenységét, részben pedig, hogy ellenőrizni tudják céljait. A művelet olyannyira nem sikerült, hogy később a PKK-nak sikerült egy merényletben megölni tizenhárom török katonát, így az együttműködési kísérlet összeomlott.

Az MİT elleni eljárást Erdoğan miniszterelnök olyan kezdeményezésként állította be, melynek valódi célpontja ő maga lett volna, így az akkor gyorsan a parlament asztalára letett törvénytervezet – mely sok tekintetben azonos a mostanival – minden, az MİT-vel kapcsolatos ügyet vagy kezdeményezést a miniszterelnök egyetértésétől tett függővé. Érdekes, hogy e téren a most elfogadott változat már nem a miniszterelnököt jelöli meg mint legfelsőbb instanciát, hanem az államfőt. Minthogy Abdullah Gül államelnöki mandátuma idén augusztusban lejár, s Erdoğan nagy valószínűséggel átveszi tőle a posztot, ráadásul alaposan kitágított jogkörökkel, így a mostani titkosszolgálati törvény már az utódlás szellemét hordja magán.

Bár a törvény elfogadása csak növelte a politikai feszültséget az országban, s az ellenzéki lapok és pártok „rendőrállami” fordulatról beszélnek, Erdoğannak, ha meg akarja tartani az AKP hatalmát, minden oka megvan rá, hogy keményebb eszközökhöz nyúljon, s leépítse az országban még megmaradt demokratikus viszonyok maradványait. Elvégre egy ilyen mértékben korrupt és populista rendszer egyszerű demokratikus parlamenti többséggel nemigen tartható fenn.

Épp, amikor az országgyűlés rábólintott az aktuális törvényre, Haşim Kılıç, a török alkotmánybíróság feje „szánalmasan korrupt lépésnek” nyilvánította Erdoğan azon mesterkedéseit, mellyel megbénítani igyekszik a bíróság – és egyáltalán az igazságszolgáltatás – működését. Az ügyészség részéről is hasonlóan nagy ellenállás nehezedik a kormányra, melynek három tagja tavaly lemondani kényszerült azt követően, hogy nyilvánosságra kerültek az AKP vezetőinek korrupciós ügyei.

2014. május 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább