Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Hagyjuk, hogy Putyin győzzön
„Jobban hisznek az értékeinkben, mint mi magunk. Miért hagyjuk elbukni őket?” Telegraph/444.hu:
Az alábbi cikket Edward Lucas írta, aki az Economist című brit hetilap egyik szerkesztője. Évekig volt a lap moszkvai tudósítója, több könyvet írt az orosz politikáról és a kelet-európai gázügyekről. Ez a cikke a csütörtöki Telegraphban jelent meg.
Kijev lángol, a nyugati politikusoknak pedig hamuval van tele szájuk. Látványosan megbuktak erőfeszítéseink, hogy Ukrajnát Európa, a demokrácia és a jogállamiság felé segítsük. Eközben Vlagyimir Putyin győzelmet ünnepel Szocsiban a sportban, és geopolitikai diadalt ünnepel legfontosabb szomszédjánál. (…)
Az ukránok többsége Európához akar tartozni. Oroszország, az egykori birodalmi nagyúr pedig megtiltja nekik. Oroszország azt akarja, hogy az alakulóban lévő Eurázsiai Unióhoz tartozzanak – ez lenne az Európai Unió keleti riválisa, csakhogy ezt nem bürokraták, hanem kémek és besúgók irányítanák.
Vlagyimir Putyin nélkül most béke lenne Ukrajnában.
Oroszország kényszerítette Ukrajnát arra, hogy ne írjon alá gazdasági megállapodást az EU-val, azzal, hogy kereskedelmi háborút indított az ukrán termékek ellen. Oroszország ajánlott olcsó gázt és könnyen lehívható hitelt, amikor már tántorgott az általuk meggyengített ukrán gazdaság.
Oroszország helyezett el több száz „tanácsadót” Ukrajna legfontosabb közintézményeiben és minisztériumaiban, köztük az SBU nevű titkosrendőrségben, hogy mindenütt biztosítsák az oroszbarát vonalat. E csendes orosz puccs nélkül az ukránoknak nem kellene barikádokat építeni az utcán, hogy tiltakozzanak a rossz kormányzás ellen. A Janukovicson lévő orosz nyomás nélkül a konfliktus nem húzódott volna el így, és nem durvult volna el ennyire.
Nem újdonság, hogy a Kreml beavatkozik Ukrajnában. Folyamatosan megszegték az 1994-es budapesti egyezményt, amelyben Ukrajna vállalta, hogy leszereli a szovjetektől örökölt nukleáris fegyvereket, és cserébe Oroszország vállalta, hogy se gazdasági se egyéb nyomás alá nem helyezi szomszédját. Ehhez képest újra és újra felfüggesztették a gázszállításokat, és egy olyan piszkos energiakereskedő hálózatot építettek ki, amelynek pénze folyamatosan mérgezi az ukrán politikát.
Oroszország haditengerészeti bázist tart fenn Szevasztopolban, amit kémek és különleges alakulatok védenek. Arrafelé, a Krím-félszigeten az orosz lakosság máig meg van sértve, amiért a terület Ukrajnához került még a szovjet időkben. Ők máig egymásnak feszülnek a krími tatárokkal, akiket szülőföldjükről 1944-ben Sztálin kitelepített.
Az orosz beavatkozás Ukrajnában fokozódott az elmúlt hónapokban, míg a nyugati erőfeszítések ezalatt elbuktak. Az európai politikusok még mindig azt hiszik, hogy a tárgyalás az oroszokkal a megfelelő megoldás.
Ez csalfa remény. A Kreml nem szereti, ha mindenki jól jár.
Azt szereti, ha egyértelműen győz, és a nyugat veszít, és lehetőség szerint megalázó a vereség. Putyinnak ez személyes presztízskérdés. Míg az EU az egész geopolitikai logikát régimódinak és visszataszítónak érzi, a csata éppen most folyik az ajtaja előtt. És az EU áll vesztésre.
Amerika is partvonalra került. Obama azóta tesz az európai szövetségeseire, hogy hivatalba lépett. A Fehér Ház Victoria Nulandot bízta meg az ukrán ügyek kezelésével, és ugyan ő igazán energikus, és szókimondó (ő mondta, hogy “bassza meg az EU”, abban a lehallgatott telefonbeszélgetésben, amit az orosz titkosszolgálat hozott nyilvánosságra), de neki nincs ereje a washingtoni politika érdemi befolyásolására. Moszkva közbeavatkozása nélkül azonban az EU és az USA a maguk szerény eszközeivel is képesek lettek volna eredményeket elérni.
Azonban Oroszország engesztelhetetlen dühével szemben a nyugatiak fegyvertelenek. Az Edward Snowden által kicsempészett anyagok eleve meggyengítették az atlanti szövetséget: a németek felháborodása megbénította az értelmes tárgyalásokat biztonságpolitikai ügyekben.
Most a válság összes lehetséges kimenetele rossz.
Ha az ukrán hatóságok nem akarnak még durvább erőszakot, akkor hónapokig húzódik a feszültség és a bizonytalanság. Azonban még ebben az esetben is összeomolhat Ukrajna. Az ország nyugati felén a kormányhivatalok lángokban állnak. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó régióban nagy hagyománya van a szovjet-ellenességnek.
Ha a Moszkva-barát vezetés Kijevben szétveri a tüntetéseket, abból polgárháború lehet. Ez nemcsak az emberek szenvedése és a rengeteg menekült miatt volna borzasztó. Hanem gazdasági összeomlást is hozna, ami könnyen átterjedhet a szomszédos országokra. Mi lesz, ha valaki megtámadja a nyugatra menő gázvezetéket?
Még aggasztóbb lehet, ha a Krím robban fel. A régió már volt közel ahhoz, hogy kikiáltsa a függetlenségét, és ha ez most megtörténik, akkor az oroszok könnyen jogalapot találhatnak beavatkozásra. (…)
Ha az ország a Kreml kezére kerül, Putyin nem lesz irgalmas.
Nyilvánosan és zárt körben is szokott azon gúnyolódni, hogy Ukrajna önálló államnak képzeli magát. El fogja várni, hogy Ukrajna csatlakozzon egy Oroszország vezette katonai rendszerhez. A fehérorosz és az orosz hadsereg egyesítése máris sok fejfájást okoz a NATO-nak. Komoly kihívás lett Európa észak-keleti határainak védelme a hidegháború után megmaradt szerény eszközökkel.
Ha Ukrajna és Oroszország hadserege egyesül, akkor a közép-európai országok úgy járnak, mint a baltiak jártak a 90-es években: folyamatossá válik fenyegetettségük.
Európa hasonló léptékű biztonsági válságban utoljára a 90-es években volt, a jugoszláviai polgárháború idején.
A Nyugat évekig képtelen volt kezelni azt a problémát. Azok az országok, amelyek leginkább akartak eddig segíteni Ukrajnán – Svédország és Lengyelország – máris frusztráltak és kimerültek. Európa többi része pedig sosem akart kevésbé konfrontálódni az oroszokkal, mint mostanság.
Életveszélyes, hogy a Nyugat úgy akar megoldást az ukrán válságra, hogy közben az oroszokkal keres alkut.
Ez elveszi a tüntetők hitét, és a szélsőségesek veszik át a kezdeményezést, ami erőszakhoz vezet.
Nehéz elképzelni, hogy lehetne ennél veszélyesebb üzenetet küldeni a Kremlnek: csinálj káoszt a birodalmad egykori tartományaiban, és a Nyugat majd engedi, hogy diktáld a rend helyreállításának feltételeit.
A Nyugatnak inkább erőt kellene mutatnia. Két irányba kell lépni. Egyrészt támogatni kell azokat az országokat, amelyek a Kreml következő áldozatai lehetnek. Grúzia és Moldávia máris aggódnak, hogy hasonló nyomás alá kerülnek, amiért a Nyugat felé közelednek. Segíteni kell őket, ahogy a három balti államot is, amelyek mára a Nyugathoz tartoznak.
Másrészt Janukovics hatalmának Achilles-sarkát az oligarchák és az ő pénzük jelentik. Akármennyit is lopnak, a pénzt nem tudják otthon tartani. Kellenek nekik a bankjaink, ingatlanjaink, tőzsdéink és jogászaink, hogy eldugják és tisztára mossák vagyonukat. És ez Bécsben, New Yorkban és Londonban történik.
Szégyen, hogy ebben közreműködünk.
Érvényesíteni kell a pénzmosás és korrupció elleni törvényeinket. Be kell fagyasztanunk ezt a vagyont, meg kell tiltanunk gazdáiknak, hogy belépjenek országainkba.
Az ukránok azért harcolnak és halnak meg, hogy európaiak lehessenek. Nem az EU-ban hisznek, hanem abban, hogy a szabadság, a törvényesség és a tisztesség jobb mint a vadkapitalizmus, és Putyin giccses újszovjet világa. Jobban hisznek az értékeinkben, mint mi magunk. Miért hagyjuk elbukni őket?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >