Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A súlytalanság ára
„Lelkük igazi otthona mégiscsak az a kulturális térség, ami egyszerre orosz és nagyon ukrán.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
Lehet, hogy az elmúlt huszonkét év számos markáns vonással és gazdasági-adminisztratív ténnyel tette egyértelművé az oroszok és ukránok külön nemzeti identitását, de kultúrájukban ennek a megosztottságnak ma sincs semmi nyoma.
A világ – persze érthető módon – az ukrán helyzetbe elsősorban az Európai Unió, illetve az Eurázsiai Unió, azaz Brüsszel és Moszkva párharcát látja bele. Geopolitikai szempontból ez érthető, végső soron most dőlnek el azok a trendek, amelyek meghatározzák majd, merre is húzódjék Európa politikai határa. Ugyanakkor Ukrajna sorsát, így Európa és Oroszország sorsát is számos egyéb olyan tényező befolyásolja, ami ma még csak mellékszálnak tűnik, de fontosságuk egyébként később válik majd evidenssé. Különösen annak, akinek sikerül Ukrajnát „megszereznie”, hisz az megkapja vele együtt mindazt, amitől a Kijev utcáin ma tiltakozó százezrek annyira szabadulni akarnának.
December 12-én Catherine Ashton, az uniós külpolitikai apparátus feje még abban a boldog tudatban hagyta el Viktor Janukovics ukrán elnök irodáját, hogy Ukrajna rövidesen mégiscsak aláírja a társulási szerződést. Ezt próbálta megerősíteni a miniszterelnök gyorsan Brüsszelbe menesztett helyettese is. Ugyanakkor már most tudható: a következő napokban Moszkvába látogató Janukovics valami nagyon hasonlót fog megígérni Vlagyimir Putyinnak.
Tulajdonképpen nagyon-nagyon sok ukrán ki nem mondott vágyával találkozik e kettősség: gazdaságilag és a jövő biztonsága érdekében szeretnének a Nyugathoz tartozni, de lelkük igazi otthona mégiscsak az a kulturális térség, ami egyszerre orosz és nagyon ukrán. Az ukrán önálló kultúrának egyedi helye van az európai szellemi szférában, de aligha lennének képesek a most Moszkvával szemben tüntetők úgy tekinteni Csehovra, Dosztojevszkijre, Gorkijra, Bulgakovra, Majakovszkijra, Sosztakovicsra stb., mint egy másik nemzethez tartozó íróra-költőre-zenészre. Lehet, hogy az elmúlt huszonkét év számos markáns vonással és gazdasági-adminisztratív ténnyel tette egyértelművé az oroszok és ukránok külön nemzeti identitását, de kultúrájukban ennek a megosztottságnak ma sincs semmi nyoma. És ha e szakadás mégis bekövetkeznék, akkor az felérne az ukránok számára egy szellemi Trianonnal.
A történetnek orosz részről is nagyon hasonló az olvasata; az orosz őstörténet nem képzelhető el Kijev nélkül, de ha csak a közelmúltat tekintjük: az orosz kultúrtudatban oly meghatározó szerepet játszó Krímet a hisztérikusan eredetieskedő Nyikita Hruscsov mindössze 1954-ben „ajándékozta” Ukrajnának. Az ott élő orosz többség ma is hevesebben áll ellen Kijev ukranizáló szándékainak, mint a Donyec-medence – azaz Kelet-Ukrajna – lakói. Az Ukrajnában élő oroszok számára egy olyan nagyhatalmi entitásba beolvadni, melynek politikája egyre kevésbé tud megbékélni a Kreml szándékaival, megoldhatatlan kihívás lenne; felérne számukra egy Moháccsal.
És ne feledjük: még egy különleges státuszú társulás esetében is mennyiben számíthatna az Európai Unió e polgárok lojalitására?
Mindez persze a mai kijevi döntéshozóknak aligha jut eszébe, hisz őket egészen más szempontok kényszerítik a hezitálásra. Az oly befolyásos, sőt omnipotens oligarchák ma akkor mennek be Janukovics irodájába, amikor csak kedvük tartja, azaz, ahogy érdekük megkívánja. Tehetnék ezt ugyanilyen szertelenséggel akkor is, ha országukban az európai irányítási sztenderdek lennének a mérvadók? Ha Brüsszel elvárásai szerint az aktuális elnök elindítana egy átfogó, mindenre kiterjedő korrupcióellenes programot, adminisztrációs reformokkal egybekötve? Aligha.
És mi várna rájuk, ha Kijev szépen betagozódna az alakulgató posztszovjet államstruktúrába? Elég Mihail Boriszovics Hodorkovszkij sanyarú sorsán elmerengeniük, hogy ez se legyen számukra túl vonzó perspektíva. Megmarad tehát a lavírozás a két véglet között, s az a szabadság, amit az ebből fakadó súlytalanság jelent.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >