2022. január 23. vasárnap
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Napi ajánló

A súlytalanság ára

A súlytalanság ára
Ukrajna (MikamiSama fotója)

„Lelkük igazi otthona mégiscsak az a kulturális térség, ami egyszerre orosz és nagyon ukrán.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):

Lehet, hogy az elmúlt huszonkét év számos markáns vonással és gazdasági-adminisztratív ténnyel tette egyértelművé az oroszok és ukránok külön nemzeti identitását, de kultúrájukban ennek a megosztottságnak ma sincs semmi nyoma.

A világ – persze érthető módon – az ukrán helyzetbe elsősorban az Európai Unió, illetve az Eurázsiai Unió, azaz Brüsszel és Moszkva párharcát látja bele. Geopolitikai szempontból ez érthető, végső soron most dőlnek el azok a trendek, amelyek meghatározzák majd, merre is húzódjék Európa politikai határa. Ugyanakkor Ukrajna sorsát, így Európa és Oroszország sorsát is számos egyéb olyan tényező befolyásolja, ami ma még csak mellékszálnak tűnik, de fontosságuk egyébként később válik majd evidenssé. Különösen annak, akinek sikerül Ukrajnát „megszereznie”, hisz az megkapja vele együtt mindazt, amitől a Kijev utcáin ma tiltakozó százezrek annyira szabadulni akarnának.

December 12-én Catherine Ashton, az uniós külpolitikai apparátus feje még abban a boldog tudatban hagyta el Viktor Janukovics ukrán elnök irodáját, hogy Ukrajna rövidesen mégiscsak aláírja a társulási szerződést. Ezt próbálta megerősíteni a miniszterelnök gyorsan Brüsszelbe menesztett helyettese is. Ugyanakkor már most tudható: a következő napokban Moszkvába látogató Janukovics valami nagyon hasonlót fog megígérni Vlagyimir Putyinnak.

Tulajdonképpen nagyon-nagyon sok ukrán ki nem mondott vágyával találkozik e kettősség: gazdaságilag és a jövő biztonsága érdekében szeretnének a Nyugathoz tartozni, de lelkük igazi otthona mégiscsak az a kulturális térség, ami egyszerre orosz és nagyon ukrán. Az ukrán önálló kultúrának egyedi helye van az európai szellemi szférában, de aligha lennének képesek a most Moszkvával szemben tüntetők úgy tekinteni Csehovra, Dosztojevszkijre, Gorkijra, Bulgakovra, Majakovszkijra, Sosztakovicsra stb., mint egy másik nemzethez tartozó íróra-költőre-zenészre. Lehet, hogy az elmúlt huszonkét év számos markáns vonással és gazdasági-adminisztratív ténnyel tette egyértelművé az oroszok és ukránok külön nemzeti identitását, de kultúrájukban ennek a megosztottságnak ma sincs semmi nyoma. És ha e szakadás mégis bekövetkeznék, akkor az felérne az ukránok számára egy szellemi Trianonnal.

A történetnek orosz részről is nagyon hasonló az olvasata; az orosz őstörténet nem képzelhető el Kijev nélkül, de ha csak a közelmúltat tekintjük: az orosz kultúrtudatban oly meghatározó szerepet játszó Krímet a hisztérikusan eredetieskedő Nyikita Hruscsov mindössze 1954-ben „ajándékozta” Ukrajnának. Az ott élő orosz többség ma is hevesebben áll ellen Kijev ukranizáló szándékainak, mint a Donyec-medence – azaz Kelet-Ukrajna – lakói. Az Ukrajnában élő oroszok számára egy olyan nagyhatalmi entitásba beolvadni, melynek politikája egyre kevésbé tud megbékélni a Kreml szándékaival, megoldhatatlan kihívás lenne; felérne számukra egy Moháccsal.

És ne feledjük: még egy különleges státuszú társulás esetében is mennyiben számíthatna az Európai Unió e polgárok lojalitására?

Mindez persze a mai kijevi döntéshozóknak aligha jut eszébe, hisz őket egészen más szempontok kényszerítik a hezitálásra. Az oly befolyásos, sőt omnipotens oligarchák ma akkor mennek be Janukovics irodájába, amikor csak kedvük tartja, azaz, ahogy érdekük megkívánja. Tehetnék ezt ugyanilyen szertelenséggel akkor is, ha országukban az európai irányítási sztenderdek lennének a mérvadók? Ha Brüsszel elvárásai szerint az aktuális elnök elindítana egy átfogó, mindenre kiterjedő korrupcióellenes programot, adminisztrációs reformokkal egybekötve? Aligha.

És mi várna rájuk, ha Kijev szépen betagozódna az alakulgató posztszovjet államstruktúrába? Elég Mihail Boriszovics Hodorkovszkij sanyarú sorsán elmerengeniük, hogy ez se legyen számukra túl vonzó perspektíva. Megmarad tehát a lavírozás a két véglet között, s az a szabadság, amit az ebből fakadó súlytalanság jelent.

2013. december 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin kockázatos ukrán játszmája

A háború óta eltelt 7 év nagy változásokat hozott az ukránoknál: a lakosság nemzeti tudata erősödött, >

Tovább

Indul a német hatalmi póker

Teljesen mindegy, hogy Laschet vagy Scholz lép-e Merkel örökébe, mert a németeknek erős kancellár kell. A >

Tovább

Hogyan kezelni Netanjahu mérgező örökségét

A Financial Times vezércikk szerint az új izraeli kormány legsürgősebb teendője az, hogy megszabaduljon Netanjahu mérgező >

Tovább

Maradhat-e kancellár Kurz?

A miniszterelnök drámai botrány kereszttüzébe került, egyértelmű, hogy ő és klikkje, a felkapaszkodók, célzatosan meghódították a >

Tovább

Putyin önkényuralma meggátol minden változást Oroszországban

Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az >

Tovább

Ózdon az állapotok rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal?

Egész Közép- és Kelet-Európa tovább szigorít, csak Magyarország nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A >

Tovább

Valami bűzlik Ausztriában

Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >

Tovább

Kinek kell európai diplomácia

Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >

Tovább

„Miért veszített Donald Trump”

Ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum >

Tovább

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább