Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Vihar előtti vagy csak a tanácstalanság csendje?
Nem csak Moszkván múlik, hogy Európa keleti határán mi fog bekövetkezni még a tél előtt, hanem Kijeven is. Az ukrán hadsereg ma már rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyek Oroszországban meg tudják semmisíteni azokat a rakétabázisokat, amelyekről a múlt héten is támadás érte Ukrajna egész területét. Volt erre már példa korábban, legutóbb a Krímben található Szaki légibázis elleni támadáskor, illetve a kercsi híd elleni múltheti robbantás során. De ezek, még ha Moszkva dühös reakcióit is váltotta ki, elszigetelt esetek voltak, nem pedig részei egy átfogó ukrán stratégiai ellentámadásnak – immáron orosz területen. Ara-Kovács Attila:
A múlt héten lezajlott, nem katonai egységeket, hanem az ukrán civil lakosságot célzó orosz rakétatámadások arról győztek meg mindenkit, hogy Moszkva lemondott arról, hogy a tél előtt áttörő sikereket érjen el a frontokon. Az energetikai rendszerek megbénítása a lakosság megtörését készíti elő a téli hónapokban, ami – lássuk be – megint csak nem direkt katonai akciónak számít, hanem olyan lépésnek, melytől politikai következményeket, a Zelenszkij-rendszer bukását remélik az oroszok. Vagyis az ukrán lakosság kedvének elvételét a harc folytatásától.
Mindebből arra is lehet következtetni, hogy Putyin továbbra sem bízik a katonai megoldásokban, pedig néhány aktuális intézkedés pár nappal korábban ezt látszott alátámasztani. Az ukrajnai erők főparancsnokának lecserélése Szergej Szurovikin tábornokra, illetve a mozgósítással – valójában kényszer-sorozásokkal – kapcsolatos hivatalos propaganda felerősödése. A rakétatámadásokat megelőző napokban inkább erről értekeztek Moszkvában azok, akik Putyin szócsöveinek számítanak, s furcsa módon elhalkultak a nukleáris támadásokkal kapcsolatos sejtetések és találgatások.
Aztán tegnap érkeztek be az első jelentések arról, hogy Moszkvában – és meg nem nevezett egyéb nagyvárosokban – megkezdték a mélygarázsok és parkolók kiürítését óvóhelyek kialakítása céljából. Párhuzamosan ezzel Peking megfontolásra javasolta a vele kapcsolatban álló baráti kormányoknak, hogy ukrajnai diplomáciai és más jellegű képviseleteiket haladéktalanul rendeljék vissza, mert diplomatáiknak a Kijevet, illetve az ukrán hátországot is érintő háború kockázatával kell számolniuk. A Pekinghez közel álló öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán – azonnal meg is fogadta a tanácsot, melyhez csatlakozott Egyiptom és Szerbia is. Belarusz hasonló döntése feltehetően azzal függ össze, hogy Minszk is készül beleavatkozni a harcokba azon orosz – elsősorban újoncokból álló – egységek oldalán, amelyeket az elmúlt hetekben Fehéroroszországba csoportosítottak át.
A hírre Európában felkapták azok is a fejüket, akik a védelmi stratégiák kialakításában illetékesek, ám még ma is, amikor e cikket írom, egyöntető a vélemény, hogy se az amerikai, se pedig a brit hírszerzés nem szivárogtatott olyan információkat, amelyek a háború kiszélesedéséről szólnának, de olyasmiket sem, amelyek a támadások természetének a megváltozásáról. Márpedig február óta mindenki készpénznek veszi az amerikai hírszerzés közléseit, s ha ezek esetleg megmaradnának a szokásos szigorú titkosság szintjén is, akkor is látni kellene árulkodó védelmi intézkedéseket az európai fővárosokban. Márpedig ilyeneket egyáltalán nem tapasztalni egyelőre.
Más kérdés persze, hogy mi történik egy esetleges északi orosz-belorusz közös támadás esetén. Azok a lengyel politikusok, akik bizalmas közegben nyilatkoztak erről, már nem zárják ki, hogy Varsó is belekeveredhet a harcokba az ukránok oldalán. Ezt már csak azért sem lehet kizárni – mondják –, mert a lengyelek eddig is biztonságuk eminens kockázatát látták az oroszok által elindított háborúban. Ám ha ebbe Fehéroroszország is beavatkozik, akkor ezt ők már casus bellinek tekintenék.
Mindezt közvetve megerősítette az is, hogy elsősorban amerikai, de francia részről is Varsó igen nagy nyomás alá került, hogy ne lépjen elhamarkodottan és elsőként úgy, hogy ezt a szövetségesekkel való egyeztetés nélkül tenné. Meglehet, ez is lehet egy olyan megfontolás, ami miatt a nyugati hírszerzések elemzései sokkal óvatosabbak. Ám az európai acél dóm védelmi rendszer tervének megszellőztetése nem arra utal, hogy a lengyelek egyedül gondolnák úgy, hogy Moszkva most már bármire képes, így itt az ideje, hogy Európa, de legalábbis annak keleti fele mindenképp felvegye az eléje dobott orosz kesztyűt. Különösen, hogy az orosz erők ennyire gyöngének bizonyultak.
Tény mindenesetre, hogy az elmúlt két hétben elkezdtek olyan védelmi fegyverek ömleni Ukrajnába, melyeknek a leszállítása korábban csak elméleti lehetőséggel bírt. És jelentősen megemelkedett a frontokon kulcsszerepet betöltő taktikai-támadó fegyverek leszállított mennyisége is. Mindez persze nem csak a háború eszkalációjának lehetőségét rejti magában, hanem arra is utal, hogy nyugaton felpörgött a hadiipar azon része, mely közvetlen konfliktusok híján az elmúlt években eléggé visszafogottan állított elő azonnal bevethető harci eszközöket.
Védelempolitikai körökben egyelőre nagy csend van, s csak a követkető egy-két hét fogja megmutatni, hogy vihar előtti csend volt-e ez, vagy csak egyszerű kivárás az orosz vezetés állandó rögtönzései láttán.
Ám nem csak Moszkván múlik, hogy Európa keleti határán mi fog bekövetkezni még a tél előtt, hanem Kijeven is. Az ukrán hadsereg ma már rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyek Oroszországban meg tudják semmisíteni azokat a rakétabázisokat, amelyekről a múlt héten is támadás érte Ukrajna egész területét. Volt erre már példa korábban, legutóbb a Krímben található Szaki légibázis elleni támadáskor, illetve a kercsi híd elleni múltheti robbantás során. De ezek, még ha Moszkva dühös reakcióit is váltotta ki, elszigetelt esetek voltak, nem pedig részei egy átfogó ukrán stratégiai ellentámadásnak – immáron orosz területen.
Következő cikk: A Bizottság Magyarország után Lengyelországgal szemben is bekeményít
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >