2022. október 4. kedd
Ma Ferenc, Hajnalka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Az amerikai igazságszolgáltatás gépezetének Trump esetében is működnie kell

Az amerikai igazságszolgáltatás gépezetének Trump esetében is működnie kell

Az ügy kétféleképpen folytatódhat: lassan elhal, ám ennél reálisabbnak látszik, hogy elegendő bizonyíték gyűlik össze Trump ellen. Az ország azonban igen göröngyös út felé halad. Várhatóan erősödik a nyomás, hogy a legfőbb ügyész ejtse az egész vizsgálatot. A liberális demokrácia fokmérője, hogy mennyire függetlenek az intézmények. A világ most azt figyeli, hogy mennyire tartanak ki Amerikában. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

The Times

 

Az orosz elnök plusz gázzal jutalmazza régi magyar szövetségesét, Orbán Viktort. Mert nyilvánvaló, hogy ellentételezésről van szó, miután a kormányfő kényes egyensúlymutatványt ad elő a Nyugat és a Kreml között. Hiszen amíg pl. a németek és az osztrákok előre fáznak a téli energiaválság miatt, Magyarország – hála Szijjartó Péter moszkvai tárgyalásainak - extra 700 millió köbmétert kap.

A nacionalista miniszterelnök Putyin régi társa, hasonló véleményen vannak a többi közt a melegek jogairól, a genderről és az iszlámról. Amióta a Kreml lerohanta Ukrajnát, a magyar politikus ismételten hátráltatta a szankciókat és béketárgyalásokra szólított fel Moszkva, illetve Washington között.

Magyarország a gázszükséglet 85 %-át Oroszországból fedezi, de függ a vezetéken érkező olajtól, továbbá az villanyáram termelés kb. felét adó Paks miatt a fűtőelemektől is.

Az oroszok drasztikusan csökkentették Európa gázellátását, ez nem vonatkozik a külön egyezményben rögzített napi 2,6 millió köbméter földgázra, amely a hónap végéig a Török Áramlaton keresztül jut el magyar területre. Már azon a 4,5 milliárd köbméteren felül, amelyet az ország 15 évre szóló szerződés keretében vesz a Gazpromtól. Ugyanakkora a tárolók szintje meglehetősen alacsony, ahhoz képest, hogy már a 2. félévet írjuk.

A konzervatív brit lap emlékeztet arra, hogy a múlt héten a MOL hárította el az olajellátási válságot, mert kiegyenlítette Ukrajnánál a tranzitdíjat a Barátság vezetéken küldendő kőolaj után.

 

FT

 

A vezércikk rámutat, hogy az amerikai igazságszolgáltatás gépezetének Donald Trump esetében is működnie kell, hiába is hivatkoznak sokan arra, hogy a szociális béke fontosabb, mint az igazság. Szerencsére a főügyész az alkotmányra tett esküt és nem a politikai kockázatok előrejelzésének rulett kerekére. És igencsak valószínű, hogy a FBI múlt heti rajtaütése elvezet a korábbi elnök elleni vádemeléshez.

De az is nagyon elképzelhető, hogy ezek a vizsgálatok, mert több is folyamatban van, erőszakot váltanak ki a politikus hívei részéről. Ezek azonban feltehetőleg elkerülhetetlen mellékjelenségek, miközben a tényeket kell kideríteni. Borzasztó jelzés volna, ha az amerikai jogrendszer behódolna megfélemlítésnek, vagy berezelne a nem várt következményektől.

Hogy a mar-a-lagói házkutatáshoz Joe Bidennek bármi köze van, azt semmi sem támasztja alá, az efféle összeesküvés elméletek teljesen megalapozatlanok. Viszont a főügyésznek nemigen volt más választása, minthogy nyilvánosságra hozza a maga változatát, miután Trump meglehetősen elferdítette a történteket, sőt a Szövetségi Nyomozó Iroda embereinek az életét veszélyeztette, amikor azt mondta, hogy azok olyanok, mint a Gestapo.

Kiderült, hogy az előző elnök tényleg megtartott szigorúan titkos iratokat, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent és sérti az idevágó törvényt. Nem tett eleget a bíróság felszólításának sem, hogy szolgáltassa be a dokumentumokat. Meg lehetett volna ezt oldani a nyilvánosság nélkül is, a házkutatás már a végső eszközt jelentette.

Az ügy kétféleképpen folytatódhat: lassan elhal, ám ennél reálisabbnak látszik, hogy elegendő bizonyíték gyűlik össze Trump ellen. Az ország azonban igen göröngyös út felé halad. Várhatóan erősödik a nyomás, hogy a legfőbb ügyész ejtse az egész vizsgálatot. A liberális demokrácia fokmérője, hogy mennyire függetlenek az intézmények. A világ most azt figyeli, hogy mennyire tartanak ki Amerikában.

 

Guardian

 

Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójához, John Boltonhoz hasonlóan a liberális brit lap kommentárja is attól tart, hogy Európa bepánikol a gazdasági nehézségek miatt, és beadja a derekát az orosz elnökkel szemben, azaz hátba döfi Ukrajnát. Ezért azt sürgeti, hogy az orosz nép csukja le Vlagyimir Putyint, mert más út nincsen és a demokratikus közösségnek is erre kell törekednie.

A Joe Biden által meghirdetett stratégiai cél ugyan az a háborúban, hogy visszaverjék az inváziót, helyreállítsák az ukrán nemzeti szuverenitást és a globális demokrácia legyűrje a „sötétség erőit”, ám nem világos, hogy mennyire komoly a célkitűzés, amikor a NATO nem túl hősiesen visszautasította, hogy belekeveredjen a konfliktusba. Ily módon végzetes lehet, hogy egyre nagyobb szakadék tátong a retorika és a valóság között. Mind inkább felülkerekedik ugyanis a kétségbeeséssel határos aggály az energiapiacon és az élelmiszerárakban mutatkozó tovagyűrűző hatás, valamint a megélhetési költségek emelkedése miatt.

Kétséges, mennyire tart ki az európai egység, ha a Kreml ura teljesen elzárja a gázcsapot. A szankciók egyáltalán nem befolyásolták, de az összkép az, hogy Oroszország nem nyerhet, viszont nem is szenvedhet meghatározó vereséget. Olyan, mintha egy főzőedényben, folyamatosan nőne a lé hőmérséklete, de sosem érné el a forráspontot.

Pedig a Nyugat számtalanszor odavághatott volna, de a sorozatos óvatoskodás arra utal, hogy nem igazán tartja elérhetőnek, illetve kívánatosnak az oroszok megalázását. Ehhez képest Kijevnek nincsenek jó opciói. Brutális, elhúzódó állóháború vár rá, ám eközben erősödik a rá nehezedő nyomás a fegyvernyugvás érdekében. Európa ugyanis gazdaságilag szenved és ebből a populisták húznak hasznot, Olaszországban és másutt.

A földrész közvéleménye erősen megosztott az ügyben, adjanak-e az ukránok területi engedményeket. De ha a védők netán felülkerekednének, akkor Putyin harcászati atomfegyvert vethet be és ettől a nyugati politikusok teljesen összecsinálják magukat. Hogy mi volna a megfelelő válasz, annak megmondására senki sem vállalkozik.

Ám fontos, amit Biden kifejtett, hogy ti. Putyin nem maradhat hatalmon. Hiszen egy álságos ember, háborús bűnös, egy régmúlt kor rettenetes reminiszenciája. Ha letűnik a színről, az megkönnyíti a helyzet rendezését. Ezért le kell vadászni, rács mögé kell dugni, ezt a stratégiai célt kell követni. 

 

Der Standard

 

A bukott cseh miniszterelnök ugyan bocsánatot kért, ám ettől még tény, hogy náciknak és fasisztáknak nevezte a kormánykoalíció három pártjának híveit. Andrej Babišról az a hír járja, hogy jövőre meg akarja pályázni az államfői tisztséget, bár uniós pénzek elsikkasztásának vádjával vizsgálat zajlik ellene. Ám ha sikerül Miloš Zeman örökébe lépnie, akkor védettséget élvez. 

Mindenesetre 2,3 millió embert sértett meg, amire különösen hevesen reagáltak az ellenállás volt harcosainak és a túlélőknek a leszármazottai. Megfigyelők szerint Babiš részben azért ragadtatta magát erre a kijelentésre, mert bosszút akart állni azokon, akik miatt tavaly távozni kényszerült. Ezzel párhuzamosan igyekezett mozgósítani híveit az elnökválasztás előtt.

Ugyanakkor a holokauszt áldozatainak hozzátartozóit képviselő szervezet utal arra, hogy hasonló hangot üt meg Oroszország is az Ukrajna elleni támadás indokaként, hiszen Moszkva nácimentesíteni kívánja a szomszédos országot. A közlemény rámutat, hogy a cseh politikus változatlanul próbálja megosztani az országot, megkísérli egymás ellen heccelni a lakosságot.

A közvélemény kutatások szerint Babišnak jó esélye van a győzelemre, ám sikere nagy bizonytalanságot eredményezne a külpolitikában. Ugyanis elutasítja, hogy újabb NATO-csapatokat vezényeljenek Csehországba, a kérdésről népszavazást íratna ki.

 

Frankfurter Rundschau

 

A német közszolgálati tévé, a ZDF távozó pekingi tudósítója azt ajánlja, hogy aki kíváncsi milyen a diktatúra, az nézze meg Kínát. Ulf Rötter három év után Brüsszelbe teszi át székhelyét, de úgy gondolja, Kínában lehet pontosan látni, mit jelent a szabadság hiánya. Mint mondta, olyan országból távozik, amely hatalmas változáson megy át – csak éppen nyugati szemüvegen keresztül nem épp a jó irányban.

Hatalmasak a gazdasági gondok, igen magas a munkanélküliség, egyre szorul vissza a demokrácia. És borzasztóan szomorú, amikor azt kell látni, hogy Hongkongban elvonják az oxigént a szabadságot és függetlenséget követelő tömegmozgalomból. A Nyugat pedig csak nézte, Peking büntetlenül megúszta. Pedig már a járvány kezdetén kiderült, milyen kőkeményen érvényesíti a kommunista párt az akaratát és a céljait.

A fertőzés során az is bebizonyosodott, hogy rendkívül hatékony a digitális önkényuralom. A mobiltelefonokon rögzített koronaalkalmazással ugyanis mindenkinek nyomon lehet követni a mozgását. És ha valaki kivonta magát a tesztelés alól, vagy pozitív lett az eredménye, akkor bezárulnak az ajtók előtte. Ez akkor válik különösen életveszélyessé, ha egyetlen élelmiszerboltba sem mehet be. Itt alighanem a főpróbát láttuk a szociális pontrendszernek, amellyel a rezsim az egész lakosságot meg akarja figyelni.

Az újságíró elmesélte azt is, hogy a szakmának gyakorlatilag számot kell vetnie a folyamatos üldözéssel és lehallgatással. A média képviselői egyszerűen nem kívánatosak egy diktatúrában.

 

FAZ

 

Salman Rushdie évtizedeken át próbálta elkerülni a végzetet, miután Khomeini ajatollah halálos ítéletet mondott ki rá még 1989-ben a Sátáni versek miatt, a szerző igyekezett visszaszerezni szabadságát az irodalomban és a való életben is. Ám az ellene elkövetett merénylet mutatja, milyen szörnyű a valóság.

De miként érezheti magát valaki, amikor tudja, hogy az iráni rendszer akkori vallási vezetője rendelte el ellene a fatvát. Hogy a fenyegetés mennyire komoly volt, az kiderült abból, hogy a könyv japán fordítóját leszúrták, norvég kiadóját pisztollyal megsebesítették, illetve többen meghaltak, amikor szélsőségesek megkíséreltek megölni egy másik fordítót. Közben pedig egyre nőtt a Rushdie fejére kitűzött egymillió dolláros vérdíj.

Ennek ellenére az alámerülés évei után az író úgy határozott: nem engedi, hogy üldözői győzzenek. Mert mint rámutatott: egy haldokló ember tört pálcát felette. A fatvában a gonosz az erény álarcában jelenti meg, megtévesztik vele a hívőket. Majd szinte hihetetlen módon igyekezett iróniával kezelni a helyzetet, a meggyilkolására kibocsátott felhívást szatíra témájaként kezelte.

Megőrizte művészi szabadságát, ismét kilépett a nyilvánosság elé, nem kért a személyi védelemből. Vendéglőbe járt enni, részt vett az irodalmi életben. Ugyanakkor szinte felfoghatatlan, de a twitteren százak nem tudná hova lenni az örömtől, hogy egy valaki az életére tört. Iránban egy újság, amely a jelenlegi iráni vallási főnök irányítása alatt áll, azt írta: kezet kell csókolni annak a kéznek, amely elvágta Isten ellenségének a torkát. Nos, ez a valóság sajnos felülmúl minden groteszk szatírát.

 

2022. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A moszkvai atomfenyegetésről

Mindebből pedig az következik, hogy az igazi veszély nem az orosz erő, hanem az orosz gyengeség, >

Tovább

Putyin már a végjáték felé botorkál Ukrajnában

A Washington Post kommentárja azt ajánlja a Nyugatnak, hogy készüljön, mert Putyin már a végjáték felé >

Tovább

Putyin a mozgósítást is elszúrta

Hiszen megszegte azt az egyezséget, hogy a társadalom távol tartja magát a politikától, cserében viszont az >

Tovább

A Kreml maffiavilágában a gyengeség végzetes

Putyin számára öngyilkosságot jelentene, ha megnyomná az atomrakéta indítógombját. Csak abban reménykedhet, hogy meggyengül az európai >

Tovább

Putyin józan őrülete

Azaz, ha a sarokba szorul, megkétszerezi a tétet. Ez akár az egész világot romlásba taszíthatja, hiszen >

Tovább

Meloni nem fog a tűzzel játszani

Már az feltűnő, miként indokolta, hogy pártja EP-képviselői a napokban nem szavazták meg az EP-ben, hogy >

Tovább

Putyin kétségbeesett húzása

Az ukránok már ott tartanak, hogy a Donyecki-medencéből is kiűzik az oroszokat, pedig annak a résznek >

Tovább

Meloni: nem a demokráciára, hanem a baloldalra jelent veszélyt

Úgy értékelte: a baloldal igyekszik befeketíteni pártját azzal a jelszóval, hogy az Olaszország Fivérei veszélyezteti a >

Tovább

Jönnek fel Európában a jobboldali-populisták

Ezt fejti ki szokásos keddi kommentárjában Paul Lendvai. Mert ki gondolta volna pl. hogy a földrész >

Tovább

Amire szüksége van Ukrajnának

Paul Krugman elolvasta jó pár korábbi háború gazdasági veszteséglistáját, így azt kérdezi szokásos kommentárjában: már az >

Tovább

Hatalmas erkölcsi különbség

A Kijevben szerzett személyes benyomások alapján a Washington Post legendás elemzője, Fareed Zakaria most már érti, >

Tovább

A Putyin-párti jobboldal világképe romokban

Putyin bajba került Ukrajnában, de ugyanez a helyzet mindazokkal, akik idáig jobbról védték nyugaton. Az orosz >

Tovább