2020. augusztus 4. kedd
Ma Domonkos, Dominika, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Az amerikai álom „legszebb pillanata”

Donald Trump első Unió-beszéde

Mint ahogy Donald Trump politikai karrierje körül szinte minden, első Unió-beszéde is rendkívüli volt kedd éjjel Washingtonban. Az elmúlt száz év legnépszerűtlenebb elnöke 81 álló ovációt (34 ülő tapsot és mintegy két tucat „öntapsot”, amely kategóriát eddig nem ismertük) aratott – a legtöbbet, amióta ez a jegyzetíró negyed évszázada figyelemmel kíséri az amerikai politikai színház legbizarrabb évenkénti felvonását. Purger Tibor (Szabad Magyar Szó):

De mint tudjuk, Trump kiválóan ért a show-hoz, márpedig az elnökségek történetének harmadik leghosszabb, 80 perces szónoklata (Bill Clinton 2000-es búcsúja óta a leghosszabb) tele volt az önünnepeltetés elemeivel. Az észak-koreai államfő-kollégának is dicséretére válna, ahogy Trump pártjának tagjai menetrendszerűen, percenként felugráltak székeikből, hogy ünnepeljék a főnököt. (A demokraták csak akkor tapsoltak állva, amikor hős kisember-vendégek bemutatására került sor.)

Ami viszont hiányzott az alkotmány által előírt évi jelentésből, az az, hogy a szónok ellen széleskörű bűnügyi vizsgálat folyik az oroszokkal való feltételezett összejátszás ügyében. A főszereplő talán Richard Nixon sorsát próbálta ezzel elkerülni, aki napra pontosan 44 évvel ezelőtt az ellene folyó nyomozás lezárását követelte – és fél év múlva le kellett mondania, hogy elkerülje a leváltást. (Nixon bűne azonban messze elmaradt egy külföldi hatalommal való szövetkezés mögött. Ahogy Ron Reagan, a máig népszerű néhai elnök fia jellemezte Trump fellépését, „soha nem fordult még elő az USA történetében, hogy az Unió-beszédet egy olyan elnök tartsa, aki elárulta az országot”.)

Természetesen minden elnök diadalmasan leszögezi, hogy „az Unió helyzete erős”, de Trump központi üzenete – a mintegy 30 millió nézőnek – az volt, hogy „Ez a mi új amerikai pillanatunk. Soha nem jártak jobb idők az Amerikai Álom megélésére.” Így a beszéd első részét a gazdasági sikerekkel való dicsekvés töltötte ki:

„Az elmúlt évben hihetetlen haladást értünk el és rendkívüli sikereket arattunk.”

Ezzel szemben a valós helyzet az, hogy a Trump-elnökség az egyik cirkuszból a másikba bukfencezett nap nap után, hétről hétre. Trump azonban szerencsés csillag alatt, milliárdok közé született, így ezen az estén is megköszönhette szlovén trófea-feleségének, hogy hófehér nadrágkosztümében ott díszelgett a karzaton– többnyire mosolytalan arccal (ami szintén egyedülálló): Melania ugyanis egy ideje nem volt hajlandó megjelenni férjével a nyilvánosság előtt – pontosabban azóta, hogy hetekkel ezelőtt kiderült: a harmadik nejét fogyasztó vén szoknyavadász egy pornószínésznővel tartott fenn viszonyt, még a modell-Melania feleségeskedésének ideje alatt is, és lefizettette a másik hölgyet a hallgatásáért.

A hihetetlen haladást talán a tőzsde valóban meredek, csúcsot csúcsra döntő emelkedésével lehet szemléltetni, valamint a munkanélküliség történelmileg is alacsony szintjével – ami az előző nyolc év válságkezelő politikájának az eredménye, hiszen Trump decemberig semmilyen lényeges törvényhozási sikert nem ért el. A társasági adó csökkentése (35-ről 21 százalékra) viszont valóban óriási ajándék a nagytőkések számára, aminek kb. 88 százalékát a lakosság leggazdagabb egyetlen százaléka vághatja zsebre időkorlát nélkül. Emlékezetes, ahogyan ezt Trump a törvény aláírása utáni hétvégén a floridai kastélyában összegyűlt milliárdos haveroknak bejelentette:

„Éppen most lettetek jóval gazdagabbak.”

A kisemberek jobb módú rétegének adócsökkentését viszont néhány éven belül megszüntetik – lényegében csak az újraválasztási próbálkozásig van rá szükség. Arról nem is beszélve, hogy a kormány saját adatait alaposabban szemügyre véve kiderül, hogy az egyszeri bónuszok mellett 2017-ben valójában csökkentek az átlagbérek.

A pártközi összefogás szóvirágainak elhintése után Trump kedvenc, 2015-ös kampánynyitó témájára, a bevándorlásellenes intézkedésekre tért át, amit szintén soha nem látott stílusban vezetett be. Hosszú sztorit kanyarintott az ún. MS-13 bűnbanda köré, amely Reagan elnöksége alatt jött létre Kaliforniában, de elsősorban közép-amerikai bevándorlókból áll, akik kegyetlen maffia-módszereikről ismertek. Trump két áldozatuk szüleinek és testvéreinek bemutatásával vezette fel azt a tőle megszokott tézisváltó retorikát, amely áttételesen minden bevándorló kriminalizálásával éri el követői táborának mozgósítását. Elemzők egybehangzó véleménye szerint az Unió-beszéd legszégyenletesebb része volt ez egy olyan ember szájából, aki az általa megszüntetésre javasolt „láncbevándorlás” (értsd: családegyesítés) keretében született maga is bevándorlók unokájaként.

Külpolitikáról még a szokásosnál is kevesebb szó esett. Trump természetesen saját sikerének tartja az „ISIS területének közel 100 százalékos felszabadítását” – ami valójában ugyancsak hosszú távú stratégia eredménye. Az amerikai elnök mindenesetre hozzátette, hogy „még sokkal több munkára van szükség” ezen a téren.

Nem maradhatott ki a fegyverkezés jelentős növelésére bejelentett igény sem, hiszen „világszerte páriarezsimekkel, terrorista csoportokkal szembesülünk, valamint olyan vetélytársakkal, mint Kína és Oroszország, amelyek kihívást intéznek érdekeink, gazdaságunk és értékeink ellen.” Ennek a kitételnek a hamisságát – legalábbis a Trump-féle Putyin-imádat kapcsán – az bizonyítja legjobban, hogy a Fehér Ház éppen aznap jelentette be: nem hajlandó végrehajtani azt a tavaly nyári törvényt, amelyet az elnök fogcsikorgatva  s szokásától eltérően titokban írt alá, és amely büntetőintézkedéseket írt elő orosz oligarchák ellen. A Kína-ellenes retorika pedig azért átlátszó, mert tavaly tovább növekedett az USA kereskedelmi hiánya az ázsiai nagyhatalommal szemben, és a kampánykirohanások után Trump teljes mértékben feladta a kínai pénzmanipuláció megzabolázására tett ígéretét, és helyette nagy pompával fogadta és viszontlátogatta Hszi Csin-pinget.

A korábban „értelmetlen, buta háborúnak” nevezett afganisztáni katonai jelenlétet Trump csak fokozta és – becsületére válik – még dicsekedett is vele a beszéd során. Akárcsak azzal, hogy Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el. Ez utóbbi arra volt jó, hogy újabb kirohanást intézzen az ENSZ-Közgyűlés ellen, amiért az hatalmas többséggel elítélte az amerikai húzást. Néhány szót érdemelt még az Obama-kormányzat alatt megkötött „borzalmas” hathatalmi–iráni nukleáris egyezség „alapvető hibáinak” kijavítása, valamint a „kommunista és szocialista diktatúrák, azaz Kuba, ill. Venezuela elleni kemény szankciók” bevezetése. (A legnagyobb tőkéskommunista és újra pártállamosodó Kína ilyen szempontból nem került említésre.)

Hosszabb ünnepeltető fejezetet kapott egy Észak-Koreából szökött fiatalember is, mielőtt Trump visszatért volna az amerikai álom éltetésére. Az álom vált így az idei Unió-beszéd kovászává, amit még a fehér szuprematistáknak szóló odakacsintásra is fel tudott használni, megemlítvén, hogy „az amerikaiak is Álmod[oz]ók”. Hívei számára ez azért fontos, mert ez a kifejezés gyűjtőszóként az USA-ba hozott kiskorú illegálisok hivatalos fantázianevévé vált, míg az Obama által bevezetett védelmük megszüntetési kísérlete pedig (amire Trump újra hajlandóságot mutat, két és félszeresére emelve a számukat, hiszen „minél nagyobb, annál jobb”) a múlt heti kormányleállás kiváltó okává.

A nyolcvanadik perc a populizmus pillanatává vált, amikor Trump megállapította, hogy:

„Az amerikaiak művészettel és zenével töltik meg a világot, feszegetik a tudomány és a felfedezés határait. Örökké emlékeztetnek arra, amit soha nem felejthetünk: A nép álmodta meg ezt az országot, és a nép teszi újra naggyá Amerikát.”

A Demokrata Párt ezúttal szokatlan módszert alkalmazott az ellenzéki válasz megadására. A hivatalos „ellenbeszédet” Joe Kennedy massachusettsi képviselőre, az 50 évvel ezelőtt meggyilkolt Robert Kennedy unokájára bízták. A rendhagyó beszédre egy szakközépiskolában, közönség előtt került sor, és külön cikkben foglalkozunk majd vele. Rajta kívül még négy ellenzéki politikus reagált különböző helyszíneken az Unió-beszédre, köztük Bernie Sanders független szenátor, volt demokrata elnökjelölt is.

 

2018. január 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább

Trump és a kisördög

A rasszista populizmus olyan ősi, mint maga az emberi civilizáció. Evolúciós kihívást jelent, hogy túl tudjuk-e >

Tovább

Pánikreakció

A világtól való félelmükben fegyverükbe kapaszkodó demonstrálók megpróbálnak jogvédő demokratának látszani, de ez elég nehezen megy >

Tovább

Válságos idők Oroszországban

Az ország nehéz helyzet előtt áll. A következő két-három hétben fog eldőlni, hogy a járvány milyen >

Tovább

Amerikai szoci

Amerika még mindig nagyon jó munka- és életlehetőségeket kínál, ám mostanra jórészt kimerítette a csupán az >

Tovább

A német elbizonytalanodás

Ami már csak azért is kockázatos, mert Trump destabilizálja a nemzetközi rendet. Azon kívül a populista >

Tovább

Útban a banánköztársaság felé (trumpizmusok)

Az Egyesült Államok veszélyesen csúszik lefelé a demokratikus jogállamiság lejtőjén. A leváltási tárgyaláson felmentett Trump valóban >

Tovább

Teheránt és az Iszlám Államot is kisegítette Trump a Szulejmáni-merénylettel

Annyi bizton állítható, hogy Szulejmáni likvidálása nem egy átgondolt, a tanácsadókkal alaposan megtárgyalt döntés eredménye volt, >

Tovább

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább