2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Andorra és Brüsszel

Nekimegyünk, mindent átalakítunk, minden pénzt újraosztunk, büszkék és bátrak vagyunk, erősek és önbizalommal telítettek. Egészen addig, amíg ki nem kell futni a valódi versenypályára. Onnét már csak a pávatáncra telik. S végül még a pávatollakat is valaki más fogja eladni helyettünk. Például-Andorrának. Kéri László (Sztárklikk):

Nagy a szánk, szájaskodunk, nekimegyünk mi bárkinek, és ha kell, megmutatjuk Brüsszelnek is...Mit is..? Azt, hogy nagy a szánk, azt, hogy szájaskodni a végtelenségig képesek vagyunk. Csak ki ne kelljen menni a pályára.

Mert, ha kimegyünk, akkor a brüsszeliek netán a második félidőben összekapják magukat egy negyedórára, és mi meg jöhetünk büszkén haza a négygólos vereséggel. Büszkén és erősen. Egészen a következő megmérettetésig. Az meg majdnem mindegy, hogy hol lesz, mert a végeredmény megint az lesz: csak a szánk járt.

Ebben a minapi andorrai vereségben kicsiben benne van az elmúlt Fidesz-korszak valamennyi bája, hazugsága, összes csalárdsága, s azok lelepleződése, továbbá e lelepleződés hiábavalósága is. Egy olyan szféra látványos kudarcáé, amelybe nyolc éve tömik a pénzt. Felfoghatatlanul sok pénzt öntögetnek bele, tíz-és százmilliárdokat, évről évre egyre többet.

Meg fog döbbenni az a valaki, ha majd egyszer majd összeadja azt az öt legfontosabb forrásból származó összeget, amely a labdarúgásba áramlik. A közismert tao több mint 250 milliárdja, az ettől elkülönítetten működő stadionépítési őrület százmilliárdjai, a költségvetésnek erre a célra biztosított külön forrásai, a szponzori pénzek, a mesterségesen megemelt közvetítési díjak együttesen ezer milliárd körüli összeget tereltek át - hová is?

Abba a szférába, ahol a sikertelenség, a nemzetközi versenyképtelenség, a rendszeresen lelepleződő alkalmatlanság kombinálódik a napi szintű politikai beavatkozás nérói méretű őrületeivel. Ahol a kedvező hatalmi pozícióba kerülő helyi kis-Néróknak egyik évről a másikra lehet NB-I-es csapatuk, s ezért rendre olyan településeken épül lázasan a stadion, ahol a befogadóképesség az ottani lakossági létszámmal sincs is arányban. Nem baj. Ha a Főnöknek lehet NB-I-es házi játékszere, akkor miért is ne lehetne még bármely magyar településen hasonló? ha egyszer az Itteni Főnöknek is ugyanaz a hobbija, mint a Stadionberuház Kivitelezése Legfőbb Ellenőrének. Kerül, amibe kerül.

Ezek a pénzek végül is újraelosztásra kerülnek, valakiké mégiscsak lesznek, ennyi milliárdot még a világ legügyesebb mészárosa sem tud csak magának bespájzolni. Szétosztják, szétterül a -nem túl tágas -klientúra feje felett, s aztán egymás közt újra elosztják. Legfeljebb, időnként őrjöngeni kezd az a néhány tízezernyi fanatikus, aki még mindig érdeklődik a hazai foci iránt. Ők aztán tényleg szemtanúi lehetnek a végeredménynek. Annak, hogy a tényleges focitudásra, a versenyképes teljesítményre mindez az égvilágon semmiféle pozitív hatással nincs. Sőt, mintha fordított lenne az arányosság: minél több a pénz, annál kisebb a teljesítmény. Minél nagyobb a klientúra megélhetési tortája, annál kevesebbet kell érte felmutatni.

Lehet, nem is a fociról van szó, hanem csak a pénzről, csak az elvihető milliárdokról, semmi másról. S talán nem is vennénk mindezt észre, ha néhanapján az előtérbe tolt játékosok ne lennének rákényszerülve arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt, s nemzetközi keretek között legyenek kénytelenek játszani. Ilyenkor ugyanis hamar kiderülhet, hogy a Brüsszellel való megmérkőzésre semmi esélyünk nincs, mert a mi szintünk Málta, Andorra, meg a Feröer-szigetek lennének. Az ám! Lennének, mert a tegnapi naptól kezdve bárki világosan láthatja, hogy ezen a szinten is nehezen élnénk meg.

S ugorjunk egy nagyot: ugyanez a szélhámoskodás ural lassan itt mindent. A külügyi kapcsolatoktól a gazdasági teljesítőképeségig, az oktatási szféra leépülésétől az egészségügy széteséséig, az alulfinanszírozott/kifosztott önkormányzati létezéstől a 3-as metró körüli szemérmetlen játékokig. Csupa-csupa Andorra, bármerre nézünk.

Keleti nyitás, sok-sok pénzen, amiből annyi valósul meg, amennyit az a nyolcezernyi kínai behozott az országba, akikkel megvetették a letelepedési kötvényeket. (S aminek a százmilliárdja eltűnt egy-két baráti off-shore-cég zsebeiben.)

Látványos gazdasági felemelkedés, aminek következtében a nemzetközi versenyképességi rangsorban feltarthatatlanul csúszunk lefelé.

Nagy garral átszervezett és központosított oktatás, amelynek köszönhetően nemcsak a nemzetközileg mérhető teljesítményünk hanyatlik, hanem az egész szférának olyan elviselhetetlen lett az alaphangulata, hogy két év alatt többen és többször tüntettek, mint az elmúlt negyedszázad során.

Média... Százmilliárdokért átalakított terület, haveroknak átjátszott, majd államosított, szakmailag tönkretett és példátlanul primitív propaganda-gépezetté lealacsonyított alrendszer. De-hol a pénz?

Egészségügy? Ne is folytassuk... Csupa-csupa Andorra. Nekimegyünk, mindent átalakítunk, minden pénzt újraosztunk, büszkék és bátrak vagyunk, erősek és önbizalommal telítettek. Egészen addig, amíg ki nem kell futni a valódi versenypályára. Onnét már csak a pávatáncra telik. S végül még a pávatollakat is valaki más fogja eladni helyettünk. Például-Andorrának.

Mai magyarok-mikor tértek észhez? Hány Andorra kell ahhoz még?

 

 

2017. június 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább