2017. november 19. vasárnap
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

Napi ajánló

Újvidéki napló

Az első családi vacsorán pl. kiderül, a rokonok furcsállják, hogy nem kellett belépnem a VMSZ-be ahhoz, hogy a Forumban dolgozhassak. Azt még inkább furcsállják, hogy én ezt nem furcsállom. Rajsli Emese (Fórum Kiadó, Litera):

Hazaértem hát. Azon ugyan még dolgozni kell egy csöppet, hogy nevemet hibátlanul írják (most éppen Емесе Рајсли vagyok, és ez még semmi ahhoz képest, ahogy a nővérem járt, ő ugyanis Зсузса), de az elmúlt majd 30 évben harsányan balkánivá hízó város még itt-ott föllelhető régi sarkain ismerősen köszönnek rám az illatok, az ízek, a tárgyak, a föliratok, a régi osztálytársak-szomszédok. Keresni kell azokat a helyeket, ahol az ember jól érezheti magát (a Sodros buja zöldjében, a strand még hideg homokján, a City vagy a Kućerak na Ribarcu teraszán), de az elmúlt évek azt mondatják velem: nincs ez másként más városokban sem.

A Nagy-Budapest méretéhez szokva egyébként azt is szomszédomnak látom, ami egy órára van a házamtól (hiszen Pesten eszembe se jutott volna nem elindulni erre a távolságra), így bármikor engedek a noszogatásnak, és elmegyek egy kiállítására a szabadkai Klein House-ba, hogy aztán ott, mintegy mellékesen, megnézzem a Nagy Józsefnek Miquel Barcelóval megálmodott Paso Dobléját (valami zseniális, szánjon meg már valaki, és küldjön egy linket!), vagy leugrom Belgrádba, hogy az ott sajtós továbbképzésen levő Parászka Borókával végre élőben is találkozzam. Szóval: kitágult a világ. Miközben persze össze is ment: a volt általános iskolámban nincs már magyar osztály, nincs Forum-könyvesbolt a központban, elviselhetetlen zene szól az Atinában (ex-Zagreb, ex-Dornstädter), a Dominó szőröstül-bőröstül eltűnt, és kiszáradt mind a négy nyírfa a telepi házunk udvarán.

Hazajöttem, mondom, de egyelőre csak óvatosan próbálom fölmérni a helyzetet-embereket. Az első családi vacsorán pl. kiderül, a rokonok furcsállják, hogy nem kellett belépnem a VMSZ-be ahhoz, hogy a Forumban dolgozhassak. Azt még inkább furcsállják, hogy én ezt nem furcsállom. Amikor viszont a Kreatív Európa program keretében, Belgrádban, több ex-yu könyvpiaci képviselővel veszek részt a Nyelv, politika és egységes könyvpiac témájú kerekasztalon, és ott elmesélem az immár 60 éve közintézményként működő Forum problémáit, többek között azt, mekkora terhet jelent a kiadó szakmai munkájában a jelen törvények szerint fönntartóként a képbe belépő Nemzeti Tanács, akkor Enes Halilović, a Novi Pazar-i Eckermann folyóirat főszerkesztője a déjà vu-től sarkallva majd a nyakamba ugrik örömében...

A Forumban tehát (nem párttagként, nem alkalmazottként:) sorozatot szerkesztek. A tranN(S)akció műfordítássorozatnak már az ötödik kötete készül: Abdulah Sidran, Maja Solar, Laslo Blašković és Svetislav Basara után immár Milovan Danojlićé (ha már fordítássorozat, nem mellékes a fordítók neve sem: Maja Solart Orovec Krisztina, Blaškovićot Glavinić Vékás Éva, Basarát Juhász Attila, Danojlićot Szilágyi Károly fordította, Sidran kisregényét pedig én – a kötettel egyszerre született meg a sorozat ötlete is).

Nem is olyan régen Szilágyi Károly bízta rám, több másik fordításával egyetemben Danojlić levélregényt, és egyrészt nagyon jó maga a fordítás (kevés olyan fordítóval találkozik manapság az ember, aki után szinte nincs is javítanivaló), másrészt a szerző 1986-os kisregénye (amelyben egy Amerikából Szerbiába hazaköltöző idős férfi leveleket ír ottmaradt, szintén a költözést fontolgató barátjának) minden líraisága ellenére, nagyon mai, nagyon eleven szöveg:

„Hogy miért hanyagoltam el, kedves Petrović barátom, az utóbbi időben a levélírást? Az ám, miért is? Ha én erre válaszolni tudnék annak rendje s módja szerint, nagyon sok mindent el kellene mondanom az itteni állapotokról és lélekromboló hatásukról. Ahhoz, hogy az ember leüljön s akár egyetlen mondatot is összehozzon, valamicske önbizalomra és életkedvre van szüksége. A levélírás csak egy bizonyos pontig szórakozás, azon túl komoly, sőt veszélyes játék. Miközben tollunkkal szavakra vadászunk s papírra tűzögetjük őket, a leírt dolgokat is bizonyos céloknak rendeljük alá. Ezúttal, kedves barátom, felülkerekedtek rajtam a dolgok, kisiklottak a kezem közül. Próbálom újra nekidurálni magam, nem megy: elszöknek, bujkálnak előlem a szavak. Mintha itt még a föld is lassabban forogna, mint odaát. Nem tudod, mikor és hogyan, de erőt vesz rajtad valami kéjes zsibbadtság és az álomkór. Végül még élvezed is, mennyire beszűkült az agyad: elfelejted, hova indultál, mit akartál, ne is juttassa eszedbe senki!”

és a negyedik kötettől a belív is illusztrált, mindegyik munkára fiatal vajdasági képzőművészeket kértünk föl. A másik, általam szerkesztett könyv, Terék Anna Halott nők című verseskötetének illusztrátora, Antal László is közéjük tartozik. Ahogy a kötet recenzense, Pressburger Csaba írta: „Az öt ciklusra tagolt kötet verseiből tragikus női sorsok bontakoznak ki. Ilyen rezignált, kopogó, tiszta mondatok megfogalmazására csak halott nők képesek, a költő itt csak médium lehet.” Örülök, hogy – ha csak rövid időre is, de – beletársulhattam ebbe a médium-létbe: a kötet cippelve, korrigálva, betördelve várja a nyomdát, és a könyvhétre már Pesten is kézbe vehetitek.

 

2017. május 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerb-amerikai ejtőernyős barátkozás

A balkáni NATO-befolyás ellensúlyozása érdekében Moszkva számos formában támogatja Belgrádot, a közelmúltban például hat MiG29-es vadászgépet >

Tovább

Már megint mi esik szét a Balkánon?

Újabb szeparatista konfliktusra számítanak a Balkánon a szakértők. Igazából csak az a kérdés, hogy hány év >

Tovább

Négy és fél év után hajtanák be egy magyaron a horvátországi parkolási bírságot

Ne csodálkozzon, ha mostanában kap fizetési felszólítást egy akár évekkel korábbi, horvátországi parkolási ügyben! Egy pulai >

Tovább

Orbán végső leszámolásra készül

(...) Orbán “demokráciája” ezt jelenti, hogy “pártja” (khm) “tisztújító kongresszust” tart, noha gyakorlatilag semmi más nem >

Tovább

Szerbia nem akar választani

Belgrád már több uniós és főképp amerikai figyelmeztetést kapott a hagyományosan szoros szerb-orosz együttműködés fenntartása miatt. >

Tovább

Nikolics és a válogatott, avagy egy epizodista gólkirály esete

Amelyik bajnokságba Nikolics Nemanja beteszi a lábát, ott gólkirály lesz, ugyanakkor a válogatottban több kapitány is >

Tovább

Mađari SATIMA čekaju na srpskoj granici, a razlog je NEVEROVATAN

Na granici sa Mađarskom, iako je letnja sezona davno prošla, i dalje povremeno ima velikih gužvi >

Tovább

A magyarok többsége nem támogatja a határon túliak szavazati jogát

Szinte megdöbbentő az az adat, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint a kormány nem a >

Tovább

Óriási pofont kapott Orbán Viktor szövetségese a szlovákiai megyei választásokon

Drámai vereséget szenvedett a kormányzó Smer párt, a liberális demokrácia győzött Szlovákiában. A fasiszták előre törésének >

Tovább

Új választások jöhetnek Szerbiában

Rendkívüli parlamenti választások kiírását szorgalmazza Szerbiában a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy >

Tovább

Miért akar oroszbarát, bukott macedón politikusokat bújtatni az Orbán-kormány?

Erről kérdezi az Együtt a magyar külügyminisztert: Orbán Viktorék nemcsak kampányoltak az oroszbarát, bukott macedón miniszterelnök >

Tovább

Gyurcsány Ferenc, a Fidesz kampányarca

Ha van a Fidesz kampánycsapatában (és úgy tudom, akad) a határon túli magyarok mozgósításáért felelős ember, >

Tovább