Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vannak még Magyarországnak külföldi hívei: a menekültek Szabadkán
Szerbiában tízezer menekült várakozik, hogy legálisan vagy illegálisan bejusson Magyarország területére, és akikkel tudósítónk beszélt, hittek a tisztességes és pozitív kimenetelű magyar elbánásban. Windisch Judit (hvg.hu):
Az elutasítást jósló beszámolóknak nem is hisznek. Közben láttuk működésben azt a várólistát, amelynek a létezését is tagadják a magyar hatóságok, mégis tartják magukat hozzá a szerb illetékesekkel és a menekültek választott képviselőivel együtt.
Szabad ki- és bejárás, csak mutatóban elhelyezett szögesdrót, hatalmas vöröskeresztes sátor – ilyen a magyar határhoz közeli szabadkai menekülttábor, ahol ottjártunk idején 152-en – többségükben afgánok – várták, hogy "szólítsák őket", és beadhassák a menedékkérelmüket Magyarországra. (...)
A táborban sok gyerekkel találkoztunk, az illetékesek 68 kiskorúról tudnak. Egészen kicsi, három év körüli gyerekek is rohangáltak, golyóztak, pingpongoztak a szabadkai táborban.
"A gyerekek ezt úgy fogják föl, mint egy kirándulást" – mondja korábbi beszélgetései alapján segítőnk, Mustafa, a 34 éve Magyarországon élő szír férfi, aki tolmácsként került kapcsolatba a menekültekkel. Mi kabátban is fáztunk, de láttunk két év körüli kislányt az apja ölében rövidujjú pólóban és kisnadrágban vacogni. Nem sírt.
"Máshol van a tűréshatáruk"
– mondja értetlenkedésünkre egyik tábori kísérőnk. A kicsikkel érdemi kapcsolatot nem tudtunk teremteni – bár a telefonon mutatott Bogyó és Babóca feltétel nélküli érdeklődést váltott ki. Az egyik kisfiú kérdésünkre elmondta, hogy a táborban lett egy barátja.
A mesébe feledkező kisfiú nem tudja, miért voltak kénytelek elhagyni otthonukat. Apja, Zohir azt mondja: induláskor azt ígérték a kicsiknek, hogy olyan országba mennek, ahol lehet játszótérre menni és iskolába járni. Ez ugyanis Szíriában az utóbbi 1-2 évben lehetetlen volt. Zohir négy gyerekével és feleségével 2016 áprilisában hagyta el Szíriát. Felszólalt az Iszlám Állam ellen barátaival, akik közül többeket elkaptak és megöltek. Figyelmeztették, meneküljön, mert ő is sorra kerülhet.
Először csak Szírián belül bujkált: városi otthonát olyan gyorsan hagyta el, hogy még az étel is az asztalon maradt annak tudatában, hogy két órán belül visszamennek. Ez 2012-ben történt, soha többet nem járt otthon. Falun élő apjához menekültek, ahol a szeme láttára fejeztek le egy embert arra hivatkozva, hogy az ellenséges oldalon harcolt. Ezután az országot is elhagyták.
Kértük, mutasson emlékeket a telefonján, de kiderült, az már rég nincs meg, minden képe odaveszett. Azt mondja: „Ezt sajnálom a legjobban.”
A hazájában ügyvédként dolgozó férfi a jólétből indult, most egy konténertáborban várja, hogy beadhassa menedékkérelmét Magyarországra. Azt, hogy mennyire hirtelen változik a helyzet, jól mutatja, hogy beszélgetésünk után 3 órával hirtelen taxiba pattant a család, és átment Kelebiába (a tompai határátkelőhöz), mert kiderült, hamarosan sorra kerülhetnek. Erről délelőtt még fogalma sem volt.
Az út a magyar határig nagyjából egy évet vesz igénybe. Hogy a tumultuózus jelenetek megszűntek a magyar határkerítésnél, az a már említett, nem hivatalos listának köszönhető. A legális utat járók feliratkoznak a névsorba, így mindenki tudja, mikor kell megérkezniük a határhoz közeli táborba, hogy valóban át is léphessék a schengeni övezet határát. A "hamarosan" persze tág fogalom, volt olyan beszélgetőtársunk, aki már 20 napja várakozott Szabadkán. A magyar tempó sem túl gyors: a korábbi 30 helyett most már naponta csak 5-5 embert engednek be a tranzitzónába, a bevándorlási hivatal szerint azért, mert az alapos ellenőrzés sokáig tart.
A lista létét egyébként a magyar hatóságok nem ismerik el – jogvédők szerint azért, mert akkor el kellene ismerniük, hogy tudnak a menekültekről, így pár nappal később már szállást és ételt kellene biztosítani –, holott a szabadkai tábor vezetője, Szafet Reszulbegovics azt mondja, ezt először a magyarok állították össze. Már a szerbek is megszerezték a névsort, a rendszer – néha bökkenőkkel, de – működik. A menekültek oldaláról egy kiválasztott vezető koordinál a hatóságokkal.
A táborvezető arra panaszkodik, alig van kommunikáció a magyar szervekkel. Bár van, aki menedékjogot kap Magyarországon, az emberek döntő többségét elutasítják, arra hivatkozva, hogy Szerbia biztonságos ország, menjenek vissza oda. Az Irakból elmenekült 27 éves Amira hallott az ilyen végkifejletről, de nem tudja elhinni, hogy tényleg így döntsenek a magyarok. Azt nem tudja, mi lesz, ha elutasítják a kérelmüket, félelem tölti el, de még bizakodik. (...)
Beszélgetőtársaink közül egyébként csak a Szíriából menekülő Alinak volt forgatókönyve arra, mi lesz, ha elutasítják a menedékkérelmét Magyarországon: "megyek Romániába vagy Horvátországba dolgozni". Ő azt mondja, amint tud, visszamegy hazájába. Zohir nem volt ilyen bizakodó: "aki egyszer elmenekül, annak minden vagyonára ráteszik a kezüket". Arra, hogy a kezdeti lelkesedés után távolságtartóbbak lettek az európaiak a menekültekkel, és több helyen – köztük Magyarországon – rendre elhangzik, hogy velük együtt érkeznek terroristák is, Zohir azt mondja,
"nem minden menekült rendes ember, nem is mindenki valódi menekült, de nem lehet mindenkit leterroristázni".
Minden országnak joga van megvédeni saját állampolgárait és a biztonságát, ezért nem ítéli el őket, de úgy érzi, az európai országoknak erkölcsi felelősség fogadni és segíteni a menekülteket, mert "nem önszántunkból jöttünk el". Amirától kérdeztük, az arab országoktól kaptak-e bármilyen segítséget, mire azt mondta,
"segítettek, csak nem nekünk, hanem az Iszlám Államnak".
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >