Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hergelik az embereket a Balkánon, ebből még nagy baj lehet
Egyre több európai politikus és elemző tart attól, hogy előbb-utóbb az egyik országban erőszakba torkollik a feszültség. Magyari Péter (444.hu):
Van ez a vicc, ami az albán, macedón, bosnyák és szerb EU-csatlakozás esélyéről szól:
Mit mond az optimista és a pesszimista arról, hogy mikor csatlakozhatnak az EU-hoz a balkáni országok? Az optimista szerint az albán elnökség idején lesz tag Törökország, a pesszimista viszont úgy véli, hogy a török elnökség alatt léphet csak be Albánia. (A viccet Ivan Krasztev bolgár politológus idézte a múlt héten a Financial Timesban.)
A mostani hangulat alapján sohanapján kiskedden, borjúnyúzó pénteken lesznek a balkáni országok az EU teljes jogú tagjai. Ez nem meglepő, hiszen a szegény és etnikai feszültségektől terhelt új tagokkal senki sem akar foglalkozni, amikor a bent lévők az egymással vívott vitáikat sem képesek megoldani, éppen kilép Nagy-Britannia, a többiek pedig azon gondolkodnak, hogy hivatalosan is kettészakadjanak-e.
(...) Az európaiak az oroszokat hibáztatják
Például a szerb médiában nagyon erős pozíciókat tartó orosz sajtó az utóbbi hónapokban sikeresen terjesztette el, hogy az amerikaiak és az EU nyugati nagyhatalmai pogromokat szerveznek Koszovóban a szerbek ellen, hogy meg akarják ölni Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt, és hogy Albániának odaígérték Macedónia felét. Az orosz propaganda olyan erős lett a térségben, hogy Theresa May brit miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy tegyen valamit ellensúlyozására, és jó példával elől járva a britek bejelentették, hogy 2018-tól újraindítják a BBC szerb nyelvű adását. (A rádiót hét éve zárták be.)
Tavaly ősz óta szinte minden héten megjelenik a nyugati sajtóban egy hosszabb elemzés arról, hogy a Balkánon egyre feszültebb a helyzet, hogy az oroszok hogyan provokálják a háborút, hogy innen jöhet megint egy olyan konfliktus, ami menekültjeivel tovább gyengítheti a nyugati szövetségeseket.
(...) Mindenütt gerjednek az indulatok
Ha csak az elmúlt fél év leglátványosabb eseményeit vesszük sorra, máris kiderül, hogy mitől ennyire idegesek az európai vezetők.
Tavaly október végén parlamenti választást tartottak a NATO-tagságra készülő Montenegróban. A kis ország katonai szempontból jelentéktelen: összesen 2000 katonája van, mind a négy, bevetésre alkalmatlan harci repülőgépe eladósorba került és ugyan van két hadihajója, ám azok emberemlékezet óta nem futottak ki a nyílt tengerre. Montenegró azért érdekes, mert csatlakozásával az Adriai-tenger partján minden ország a NATO tagja lesz (Horvátország, Albánia és Görögország már azok), illetve a kis volt jugoszláv tagköztársaságban az oroszok is rendkívül aktívak: számos fontos céget és tengerparti ingatlant vásároltak fel az elmúlt két évtizedben a Kremlhez kötődő üzletemberek.
(...) Novemberben az orosz, a belarusz és a szerb hadsereg közös hadgyakorlatot tartott Szerbiában, "Szláv Testvériség" címmel, miközben a szomszédos Montenegróban a NATO csapatai gyakorlatoztak (ők hivatalosan egy földrengés utáni mentést szimuláltak, míg a szerbiai gyakorlat főleg ejtőernyősök támadását imitálta).
Szerbia fegyvereket is kap Oroszországtól, idén tavasszal érkezik ajándékba többek között 30 darab T-72-es tank, ugyanennyi egyéb páncélozott jármű és 6 darab Mig-29-es repülőgép is. Utóbbiakkal a szerb légierő nyomasztó fölénybe került az egész Balkánon, mert ugyan a horvátoknak van 12 darab Mig-21-esük, de ezek egy része olyan rossz állapotban van, hogy nem tud repülni. A többi ország pedig még ennyit sem tud felmutatni.
Oroszország pénzzel és tanácsokkal támogatja Milorad Dodik boszniai szerb kormányát is, ami a daytoni békét és a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozatát sértő népszavazással keltette a hangulatot januárban, erről itt írtunk. Dodik és családja ellen az USA szankciókat léptetett érvénybe, mire a szerb vezető közölte, hogy a szarajevói amerikai nagykövet "bizonyítottan ellenség", és kitiltotta az ország szerb feléből. Az általa vezetett szerb köztársaság az orosz kormánytól 125 millió dollár támogatást kapott.
Közben romlik a koszovói hangulat is, ahol az ország északi csücskében élő szerb kisebbség helyzete miatt feszülnek egymásnak a szerbek és az albánok. Kölcsönös fenyegetésekkel, provokációkkal és a tárgyalások befagyasztásával nehezítik a helyzetet, az utóbbi hónapokban mindkét oldalon.
Macedóniában a decemberi választások óta folyamatos a balhé. A legtöbb szavazatot ugyan az oroszbarát jobboldal kapta, de így is csak 51 mandátumot szereztek a 120 fős parlamentben. Idén a második helyezett, Nyugat-barát szociáldemokraták megegyeztek az albán kisebbség pártjaival, és így ők képesek lennének kormányt alakítani, ám a jobboldalhoz tartozó elnök nem hajlandó kormányalakítási megbízást adni a szocdem miniszterelnök-jelöltnek.
Gjorge Ivanov elnök szerint ugyanis Macedónia szuverenitását és területi épségét veszélyeztetné, ha az új kormány hivatalos nyelvnek ismerné el az albánt, márpedig a koalícióra készülő albán pártok ezt akarják (a 2,1 milliós macedónia lakóinak legalább negyede albán nemzetiségű). Az EU bővítési biztosa a hét elején Szkopjében igyekezett békíteni a feleket, de Ivanov elnök nem találkozott Johannes Hahn biztossal, mert inkább Budapestre utazott, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon, többek között a menekültek elleni védekezésről. Szkopjéban február óta minden héten tízezrek tüntetnek az albán pártok hatalomra jutása ellen.
Egyre több európai politikus és elemző tart attól, hogy előbb-utóbb az egyik országban erőszakba torkollik a feszültség.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >