Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Koffernyi pénzzel érkeztek a puccskísérletet szervező oroszok
A vezetők a szerb szélsőségesek soraiból toboroztak alakulatot és hivatalos montenegrói rendőr egyenruhákat is szereztek. Szekeres W. István (hvg.hu):
Tavaly októberben, azon a napon, amikor parlamenti választást tartottak Montenegróban, egy csapat szerb férfi érkezett az országba. Az volt a tervük, hogy a választás éjszakáján montenegrói rendőrnek öltözve behatolnak a parlament épületébe, tüzet nyitnak az épület előtt tüntetőkre, és kivégzik Milo Đukanovićot, az addigi kormánypárt első emberét, káoszt okozva a balkáni miniállamban. A terv mögött a belgrádi orosz követség két embere állt - végső soron pedig az orosz kormány. A csapat egyik tagja azonban korábban jelzett a montenegrói biztonsági szolgálatoknak, így a rendőrség még azelőtt letartóztatott 20 embert, hogy elérték volna Podgoricát. Legalábbis ezt állítja a Telegraph brit kormányzati és NATO-forrásokra hivatkozva.
Mirko Velimirovic egyszerűen besétált egy rendőrőrsre, hogy a rendőrkapitánnyal beszéljen. A 45 éves szerb férfi korábban maga is rendőr volt. Elmondta, hogy merénylet készül az október 16-i választás éjszakáján: az ő szerepe volt fegyvert szerezni a kommandónak, és gondoskodni egy lakásról, ahonnan az akció indult volna.
A történet hónapokkal korábban kezdődött a lap szerint, amikor két diplomata fedéssel rendelkező orosz katonai hírszerzőtiszt, Edvard Sirokov és Vlagyimir Popov egy koffernyi pénzzel és lehallgathatatlan mobiltelefonokkal felszerelkezve Belgrádba érkeztek. Kapcsolatba léptek a büntetett előéletű nyugatellenes aktivistával, Aleksandar Sinđelićtyel, aki az orosz csapatok oldalán Ukrajnában is önkénteskedett, és ott került kapcsolatba az orosz titkosszolgálatokkal. A Telegraph által vázolt verzió szerint Sinđelić még Belgrádban szervezte be Velimirovićot, akinek 15 millió forintnyi készpénzt adott, hogy fegyvereket és lőszert vásároljon. Bevontak egy Nikola fedőnevű személyt is, akiről később kiderült, hogy nem más, mint Branislav Dikić, a szerb csendšrsčg egykori vezetője. A vezetők a szerb szélsőségesek soraiból toboroztak alakulatot és hivatalos montenegrói rendőr egyenruhákat is szereztek.
Napokkal a választás előtt a legnagyobb ellenzéki koalíció, a szerb- és oroszbarát pártokat is tömörítő Demokrata Front (DF) bejelentette, hogy a választás estéjére megmozdulást szervez a parlament elé. Nem volt újdonság egy újabb tüntetés híre: már 2015-ben, majd később 2016 során több alkalommal is tartottak tiltakozó gyűléseket a parlamentből korábban kivonult DF-esek a parlament előtt. Csakhogy ez alkalommal nem ért volna békés véget a tüntetés: a szerb alakulat provokátorai megrohamozták volna az épületet, mire a montenegrói rendőr egyenruhába öltözött csapattársaik tüzet nyitottak volna a tömegre, a keletkező káoszban pedig merényletet követtek volna el az országot több mint negyed százada miniszterelnöki vagy államfői pozícióból irányító nyugatbarát Milo Đukanović ellen.
A sok „volna” Velimirović önkéntes rendőrségi feladásának köszönhető, illetve annak, hogy a montenegrói hatóságok azonnal kapcsolatba léptek az amerikai és a brit titkosszolgálatokkal. Így sikerült megakadályozni a támadást, ami könnyen kaotikus helyzetet eredményezhetett volna nemcsak Montenegróban, de az egész Balkánon.
Bár a teljes valóságot feltehetően sohasem ismerjük meg, az orosz állam esetleges érintettségére utal, hogy napokkal az akció bukása után az orosz titkosszolgálat legfelső vezetője, Nyikoláj Patrusev váratlanul Belgrádba látogatott, hivatalosan a terrorizmus elleni összefogásról egyeztetni. Programja során azonban nemcsak szerb kollégáival találkozott, hanem – ami szokatlan egy kémfőnöktől – a szerb belügyminiszterrel, külügyminiszterrel, illetve az oroszbarátságról is ismert államfővel, Tomislav Nikolićtyal is. Montenegrói lapok úgy értesültek, amikor távozott, két diplomatát is magával vitt Belgrádból. Edvard Sirokov és Vlagyimir Popov sorsáról azóta nem tudni, csak hogy hivatalos Interpol-körözés alatt állnak.
Oroszországnak két okból lehetett érdeke egy ilyen akció. Egyrészt része lehet Moszkva európai konfliktus generáló stratégiájának, másrészt közvetlenül is megakadályozhatta volna Montenegró küszöbön álló csatlakozását a NATO-hoz. A Földközi-tenger európai partvidéke ugyanis teljes egészében a NATO felügyelete alatt áll, kivéve a montenegrói partszakaszt. Korábban Oroszország mesés összeget is felajánlott, hogy flottáját ezen a szakaszon állomásoztathassa – ezt a Đukanović-vezette Montenegró élből elutasította. A NATO 2016-ban meghívta Montenegrót a szervezetbe, a csatlakozásról az októberi választás után felálló parlament dönthet – a montenegrói alkotmány szerint népszavazás nélkül is. Mivel a NATO 1999-ben montenegrói célpontokat is bombázott, a szervezet elfogadottsága egyáltalán nem magas Montenegróban. Ha a csatlakozás kérdését valóban népszavazás döntené el, korántsem lenne egyértelmű a végeredmény.
A montenegrói ellenzék oroszbarát koalíciója, a Demokrata Front mindazonáltal provokációnak tartja a puccskísérletet, amit maga a kormánypárt rendezett meg. Szerintük erre utal, hogy az ügyészségi vizsgálat nem talált konkrét bizonyítékokat: nincsenek meg például azok a fegyverek, amikkel a támadást végrehajtották volna. A podgoricai ügyészség, amely egyébként mindvégig gondosan kerülte, hogy Moszkva esetleges szerepéről akár egyetlen szót is szóljon, leginkább Velimirović és Sinđelić vallomásaira támaszkodik, ezeket pedig a DF manipuláltnak tartja. Szerintük egy ilyen „provokációt” a választás befolyásolása motiválhatott: tény, hogy a Đukanović likvidálását tervező húsz merénylő drámai letartóztatását a választási kampánycsend miatt téma nélkül maradt montenegrói televíziók szinte élőben közvetítették, és ez valóban alkalmas lehetett az eredmény befolyásolására.
A választást végül a rendkívüli események ellenére rendben megtartották. Ha minden eddiginél kisebb különbséggel is, de ezúttal is a Đukanović-féle DPS és koalíciós pártjai szerezték a legtöbb szavazatot, így ők alakíthattak kormányt, Montenegró pedig várhatóan a NATO 29-ik szövetségese lesz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >
Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket
Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >