Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lukács, a szellem Sorosa: Külföldön divatban van, idehaza elbontják a szobrát
Hamarosan elbontják Lukács György szobrát a Fővárosi Közgyűlés határozatának értelmében: a Szent István parki Varga-szobor helyére jobbikos indítványra Szent István királyunk kerül. Ki volt Lukács György? Jelent-e valamit e név a szép új világban? Buják Attila (168 Óra):
(...) Sokak szerint Lukács világa végleg eltűnt. Kit érdekel ma a „demokratikus szocializmus”, a polgári rend hanyatlása?
– Ez tévedés. Lukács nagyon is él – állítja Tamás Gáspár Miklós. – A jobboldal, ha utána nyújtogatja csápjait, tudatlanul is jó helyen tapogatózik.
A Lukács-kultusz virágzóbb, mint valaha. Nemrég jelent meg a Történelem és osztálytudat román fordítása. Fordítják Perzsiában is. Az egyetlen országot, ahol manapság nem adnak ki Lukácsot, Magyarországnak hívják. Nagy a kultusza német nyelvterületen (legsúlyosabb műveit németül írta), a baloldali latin világban, újabban Dél-Amerikában. A Történelem és osztálytudatot kétévente adják ki angolul. Bartókon kívül két igazán ismert magyar szellemóriás hódít a nagyvilágban: Lukács György és Polányi Károly. Polányit nálunk alig ismerik, Lukács szobrát most bontják.
Heller Ágnes népszerűségi toplistája eltér: a két sztár nála Lukács György és Puskás Öcsi. Heller Marx Károllyal példálózik, akit a németek – ha nem helyeznek is goethei, bachi, lutheri magaslatokra – nemzeti értékként gondoznak és számon tartanak. Böcskei Balázs szerint senkinek eszébe nem jutna Heideggert a német belvilágból kitagadni, bár most jelennek meg antiszemita kirohanásokkal terhelt, a mai Németország számára igen kínos naplói. Magyarországon a helyzet fordított. A jobboldal antiszemitizmusa mindig is megtalálta Lukácsot. Magát az életművet a farkasfalka nem nagyon ismeri. Agárdi Péter, a Lukács alapítvány kuratóriumának elnöke epésen jegyzi meg:
– Mit tudnak Magyarországon Soros Györgyről? Jószerivel semmit. Lukács, az életmű gazdagságát tekintve a szellem Sorosa.
– Ahol nincs erős baloldali szubkultúra, nincs Lukács-kutatás sem – állítja Böcskei Balázs, és a megjegyzése elgondolkodtató. A jobboldali hajsza beindulásakor néhány akadémiai értelmiségit leszámítva alig akadt ember vagy szervezet, aki az archívumot és Lukácsot tisztességesen védte volna. TGM szerint helyreállt a hajdani, konzervatív állapot. A filozófia kulturálisan idegen, nem gyökerezik a magyar altalajban.
– Európában ez kuriózumnak számít. Nem ismerek a történelemben ennyire filozófiátlan civilizációt. Talán az ókori Egyiptom hasonlít ránk. De csak ebben – mondja.
Lukács az 1916-ban megjelent műve, A regény elmélete óta világhírű. Népszerűségének zenitjét 1968-ban, a baloldal tavaszán érte el. De Lukács mindig félreértett ember volt nálunk, ami pályája kezdetén nem zavarta. Jól érezte magát Heidelbergben, Max Weberék, Georg Simmelék szellemi környezetében. A felületes nacionalizmus sugallata szerint Lukácsot a magyar irodalom hidegen hagyta. Ehhez képest Ady első felfedezője volt, legnagyobb költőélménye Ady volt, de felfigyelt Móriczra is. Lukácsot Lenin cikkben is megbírálta, utána eretneknek számított. Lukács 1885-ben született, azóta Magyarországon idegennek számít. Hiába választhatta otthonának Magyarországot az emigráció után a német meghívás helyett. Hiába vonult belső emigrációba Rákosiék alatt, hiába vitték Nagy Imre után Snagovba, hiába vett részt a forradalomban, mindez nem számít. Két rosszul sikerült mondatát szokták felemlegetni. „Ha rossz, ha nem rossz, az én pártom akkor is”, mondta, és „visszazárta magát” börtönébe, a kádári állampártba, habár Nagy Imrét sosem tagadta meg. A másik az ismert interjúrészlet. Még Rényi Péter készítette. „A legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kapitalizmus”, mondta a Lubjanka egykori foglya, aki a kihallgatási jegyzőkönyv tanúsága szerint kioktatta marxizmusból a vallatótisztet. Úgy, hogy csaknem őrületbe kergette: mit akar itt ez az okoskodó zsidó?
Lukács nem volt élete minden percében szerethető ember. Rideg szarkazmusa, távolságtartása, harcosabb írásaiból kisütő inkvizítori fanatizmusa környezetét is megosztotta. Tulajdonképpen mindig egyetlen korú volt. Öreg, már fiatalon is. „Az öreg”, mondták rá elvtársai a 19-es pártban. De így ábrázolnak egy Lukács-gyanús figurát Sinkó Ervin kulcsregényében, az Optimistákban is. Akkor volt harmincnégy. Lukács valóban megöregedett, de a művek nem akarnak megkopni.
– Ha az országnak nem kell Lukács György, azt mondom, pakolják fel, vigyék az archívumot külföldre – mondja Tamás Gáspár Miklós. – Németország, mint életében, biztos szívesen befogadja. Itt elengedik, ott várni fogják.
Mert a szellem határtalan.
Következő cikk: Skupština grada u ponedeljak o predlogu da Brana Crnčević dobije ulicu na Paliću
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >