Ma Rudolf, Izidóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
New York Times: orosz fedett hírszerzők évi ötször utaztak Bőnybe
Az orosz hírszerzők valódi célja a Győrkös István által alapított weboldal, a Hídfő megszerzése volt, amelyet orosz szerverre való költözése után dezinformációkat terjesztő oldallá alakítottak át. Budapest Beacon:
A New York Times karácsonyi számában kiemelt figyelmet szentelt a bőnyi rendőrgyilkosság utóéletének, pontosabban a neonáci Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) orosz titkosszolgálati kapcsolatainak. A lap moszkvai tudósítója által írt cikk – melyet az Index szemlézett – információi alapján úgy tűnik: a Győrkös István vezette félkatonai szervezet sokkal szorosabb kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, mint azt eddig sejteni lehetett.
Évi ötször utaztak a „diplomaták” Bőnybe
Épp az Index írta meg még október végén, hogy Bőnyben orosz diplomaták is részt vettek a Győrkösék szervezte airsoftos gyakorlatozásban, csakhogy ők valójában az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) diplomatafedésben lévő hírszerzői voltak, akik többek közt relikviakutatás, vagy fegyverbörzék során próbáltak közel kerülni magyar szélsőjobboldaliakhoz.
A neonáci szervezet és a GRU közös gyakorlatozásairól szóló értesülést később a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is megerősítették: Győrkösék az oroszoktól anyagi segítséget is reméltek – állítólag szinte könyörögtek a pénzért.
A New York Times újságírója bizottsági tagokkal beszélt, akiktől az alábbiakat tudta meg:
A Magyar Nemzeti Arcvonalnak a GRU-sokkal közös harci játékai, airsoftos gyakorlatozásai 2010 és 2012 között voltak a legintenzívebbek – azaz már bőven a második Orbán-kormány idején.
A nemzetbiztonsági bizottság tagjait a magyar titkosszolgálatok arról is tájékoztatták, hogy az MNA és a diplomatafedésben lévő orosz hírszerzők kapcsolata olyannyira szoros volt, hogy a GRU-sok évente ötször is leutaztak Budapestről Bőnybe airsoftozni.
Az orosz hírszerzők valódi célja a Győrkös István által alapított weboldal, a Hídfő megszerzése volt, amelyet orosz szerverre való költözése után dezinformációkat terjesztő oldallá alakítottak át. Ezekből néhányat a amerikai lap is megemlít.
A New York Times fölidézi, hogy a bőnyi gyilkosság előtt pár nappal Norvégiában őrizetbe vettek egy régóta ott élő, de orosz állampolgárságú szélsőjobboldali férfit, aki skandinávokat toborzott a kelet-ukrajnai harcokban való részvételre, mely harcokban az orosz szeparatisták oldalán maga is többször részt vett.
A norvég állammal ellentétben azonban a magyar egészen máshogy reagál az orosz titkosszolgálati akciókra: leginkább sehogy – hívja föl a figyelmet az Index.
Erre utal egyebek mellett, hogy a Times újságírójának csak a szocialista Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett nyilatkozott. Molnár arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztatás szerint Győrkösék harci játékai valójában a katonai kiképzés egy formáját jelentették, melyek ugyanakkor „teljesen legálisak voltak” […] „Nem volt velük semmi probléma – és egészen pontosan ez az, ami a probléma”. Molnár döbbenetesnek tartja, hogy az orosz „diplomaták” milyen könnyedén és nyíltan tarthattak fenn kapcsolatot a magyar közélet szélsőséges, erőszakos és a társadalmat bomlasztó képviselőivel.
A Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, Szél Bernadett fölidézte a lapnak korábbi javaslatukat, miszerint a parlamentnek létre kellene hoznia egy olyan eseti bizottságot, ami az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgálná. A New York Times arról ír, hogy a kezdeményezést blokkolta a Fidesz.
A cikk kiemeli, hogy miközben a közvélemény-kutatások szerint a magyarok többségének továbbra is a Nyugatról, nem pedig Oroszországról van kedvező képe, Orbán és a Jobbik vezetője ezt máshogy gondolja, és ők inkább a Nyugatot, különösen az Európai Uniót (EU) támadják, Orbán számára pedig nemcsak Putyinnak a liberális demokráciákkal szembeni ellenségessége lehet vonzó, de a paksi hitel is.
Az amerikai lap fölidézi Kovács Béla kémügyét is, és megjegyzi, hogy mióta az Európai Parlament (EP) felfüggesztette a jobbikos képviselő mentelmi jogát „a hatóságok Magyarországon nem sok érdeklődést mutattak aziránt, hogy előrébb lendítsék az ügyet. A kormány ehhez hasonlóan vonakodni látszik attól is, hogy a bőnyi neonáci, Győrkös oroszországi kapcsolatait mélyebben kivizsgálja”. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >
Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket
Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >