Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Eldöntik-e a határon túli magyarok a népszavazást?
Röviden tehát az a helyzet, hogy az érvényességi küszöbhöz közeli részvétel esetén könnyen megtörténhet, hogy a külhoni szavazók részvételi kedve lesz a döntő mozzanat. Vasárnapi Hírek:
A népszavazásokon való részvétel, ahogyan általában a választói aktivitás becslése, a tudomány mai állása szerint mindig nehéz feladat. Nincs ez másként most, az október 2-i népszavazás kapcsán sem.
Az utóbbi egy hónapban közölt részvételi becslések a 43% (Tárki) és 53% (Závecz Research, Publicus) között szórnak.
Figyelemre méltó azonban, hogy a kormány házi közvélemény-kutatói nem közölnek friss adatot.
A Nézőpont utoljára májusban tett közzé becslést, míg a Századvég egyik elemzője szeptember közepén szórakoztatta televíziós hallgatóságát azzal, hogy méréseik szerint érvényes lesz a népszavazás – csak éppen a vonatkozó adatokat felejtették el közölni. Okkal feltételezhetjük: a nagy hallgatás okát minden bizonnyal a kormány számára kevésbé kedvező számok jelentik.
Akárhogyan legyen is, a különböző mérések azt mutatják, hogy a népszavazás egyetlen, izgalmas, nyitott kérdése annak érvényessége. Azaz sikerül-e a Fidesznek az urnák elé csábítani bő négymillió szavazót vagy sem. Ha igen, az könnyen megágyazhat Orbán Viktor újabb választási győzelmének is. Ha nem, a Habony-művek szerint persze az is fényes diadal lesz a nemek várható nagy arányát tekintve, de a valóságban a 2008 óta tartó diadalmenet első megtorpanását jelentheti majd. Annyi azonban bizonyos, hogy a részvétel 50% körülire várható, azaz nagy valószínűséggel szoros lesz a befutó. Akár az is előfordulhat, mint 1989- ben a négyigenes népszavazáskor, azaz, hogy néhány ezer szavazat dönti majd el az érvényességet. Ilyen kiélezett helyzetben pedig minden szavazat számít. Így a határon túli magyaroké is.
Vessünk egy pillantást a múltra. 2014-ben, az országgyűlési választásokra közel 194 ezer határon túli magyar regisztrált. 66%-uk, 128 ezer szavazott, közülük 122 ezren a Fideszre, 3 ezren a Jobbikra, további 3 ezren a teljes magyar ellenzékre, az „Összefogástól” a Munkáspárton át Seres Mária pártjáig. Azaz a határon túli magyar szavazók mintegy 98%-a(!) támogatta a mostani nem-pártokat, a Fideszt és a Jobbikot. Az is megállapítható, hogy a regisztráltak körében közel 5 százalékponttal magasabb volt a részvételi arány, mint a magyarországi illetőségű szavazók esetében. Ha mindezt a jelenre vetítjük, a következőket látjuk. A népszavazási regisztráció lezárulta után közel 275 ezer a regisztráltak száma, tehát további közel 80 ezer állampolgár regisztrált. Ha a mobilizációs többlet megmarad és a pártpreferenciák sem változnak érdemben, azaz arányosan többen mennek el szavazni a határon túli magyar állampolgárok közül, és hasonló arányban választják a Fideszt meg a Jobbikot, mint 2 éve, akkor a hazaiak mellett mintegy 150 ezer további szavazóval érdemes számolni.
Ők fogják tehát eldönteni a népszavazást?
Nos, a válasz az, hogy csak akkor, ha a magyarországi részvétel közel 50%-os, de elmarad attól. Úgy számolhatunk, hogy 49,5%-os magyarországi részvétel fölött a határon túli magyarok részvétele, amennyiben az a 2014-es mintázatot követi, ügydöntő lehet.
Ahhoz azonban, hogy így legyen, mindvégig azt feltételeztük, hogy az újonnan magyar állampolgárságot szerzett honfitársaink ugyanolyan lelkesen mennek szavazni, mint két évvel ezelőtt – amikor is a magas szavazói aktivitás minden bizonnyal a politikai hála kategóriájába tartozott.
Nem tudjuk, hogy ma is így van-e. Az mindenesetre tény, hogy a szavazásra való regisztrálás üteme valamelyest lassult, tehát arányaiban kevesebben regisztráltak a 2014 óta állampolgárságot szerzett honfitársaink, mint korábban. Másfelől az is elképzelhető, hogy az a 80 ezer ember, aki kifejezetten a népszavazás kedvéért regisztrált, elkötelezettebb, aktívabb szavazó. Azt is érdemes továbbá figyelembe venni, hogy a postai úton való szavazás mellett lehetőség van a választóboríték leadására a külképviseleteken, de akár a magyarországi választókerületi székhelyeken is – és ez a lehetőség minden bizonnyal nem kerülte el Kubatov Gábor figyelmét sem.
Röviden tehát az a helyzet, hogy az érvényességi küszöbhöz közeli részvétel esetén könnyen megtörténhet, hogy a külhoni szavazók részvételi kedve lesz a döntő mozzanat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >