Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Budapesti szégyen
„Egy normális ország normális fővárosában ez akkora felháborodást váltana ki, hogy másnap – ha már eddig nem jöttek – a fél város ott lenne a szolidaritásáról és egyetértéséről biztosítani a Ligetvédőket. Nálunk nem." Markó Beáta (Amerikai Népszava):
A budapestiek nem szeretik a városukat. Nem zavarja őket a piszok, a szemét, a kutyavégtermék, az elhanyagoltság és a jelenlegi politikai vezetés – szándékosan nem nevezzük őket elitnek – módszeres növényirtása. A budapestiek évek óta szó nélkül tűrik, mit tesznek városukkal a Felcsútról, Hódmezővásárhelyről, Pápáról, Debrecenből és más városokból érkezett férfiak, akik nem tudják megbocsátani Budapestnek, hogy ők nem Budapesten születtek.
A budapestiek nem szólnak egy szót sem, amiért városukat teleszórják ízléstelen, giccses szobrokkal, amerikai filmszínészeket, rocksztárokat és más, Budapesthez egyáltalán nem kötődő figurákat ábrázoló bronzöntvényekkel. Egy maroknyi harcos csoporton kívül, néma beleegyezésüket adták a történelemhamisító emlékmű felállításához is a város szívében. Ez a budapestiek szégyene. Hallgatásba burkolóztak, amikor helikopter-leszállópályává alakították a „nemzet főterét”, és dohszagot árasztó, megalomániás szoborkompozíciókat tettek a kiirtott fák helyére, száműzték az egyik legnagyobb magyar költő szobrát a rakpartra, aminek – igaz – alsó kövén ült ő, ám új helyén árvízkor garantáltan el fogja lepni a Duna. Ez a budapestiek szégyene.
A Felcsútról, Hódmezővásárhelyről, Pápáról, Debrecenből és más városokból érkezett férfiak gyűlölnek mindent, ami él, lélegzik vagy zöldell, ezért városszerte kérdezés nélkül és kíméletlenül vágják ki az árnyat adó, lombos fákat. Helyükre nyeszlett gallyakat ültetnek, amelyek pár hétnél tovább nemigen bírják szuflával. A Horthy-kultusz felvirágoztatásával egyidejűleg, megvalósították a kertészet egy új, innovatív változatát, amely a botanika tudományába, mint a fideszes hortikultúra fog bevonulni. Eredményességét meg lehet tekinteni – csak hogy egy friss példát említsünk – a két hete átadott Moszkva alias Széll Kálmán téren agonizáló, barna, összetöpörödött levelű „fákon”.
Jelenlegi projektjükkel a Városligetnek, a főváros tüdejének adják meg a végső tőrdöfést, mert egész Budapesten nem találtak más helyet a kormányzó grandiózus álmának megvalósítására, egy múzeumi negyed felépítésére. A magunk részéről minden kulturális tervet támogatunk, de hogy miért éppen a Ligetben kell magas épületeket felhúzni, hogy miért száz-százötven éves fákat kell letarolni, azt fel nem érjük ésszel. Még akkor sem, ha az egykor tehetséges, szépreményű múzeumigazgató, mostani Ligetbeépítésért felelős kormánybiztos minden erejével arról akar meggyőzni, hogy ha kivágnak hatvan-hetven-nyolcvan, ki tudja, mennyi százéves fát, és a helyére tesznek néhány fűcsomót, akkor növekedni fog a zöldfelület. Bár meglehet, hogy a projekt keretében eleve százéves fákat fognak elültetni, ebben az esetben megkövetjük a kormánybiztost.
De az 1,7 millió fővárosi lakos erre a barbarizmusra is csak bambán mered, a szokásos apátiával reagál. Leszámítva azt a húsz-harmincfős „ellenállót”, a Ligetvédőket, akik hetek óta ott táboroznak, őrzik a fákat, nem érdekli őket, hogyan teszik tönkre a városukat. A rendpárti belügyminiszter és a rendpárti kormányzó nem nézhették tovább tétlenül ennek a néhány embernek a békés tiltakozását, ezért kiküldték a futballmeccsekre, választási irodába és egyéb helyekre járó hajmentes, izmos embereiket, valamint az állam erőszak szervezetét. Fel is léptek a törvény teljes szigorával: az egyik tiltakozó fiatalembert kényszerrel vitték be a pszichiátriára, a nyolcadik ikszét taposó, egykori 1956-os elítéltet a földre teperték, keze kék-lila lett a véraláfutástól. Egy normális ország normális fővárosában ez akkora felháborodást váltana ki, hogy másnap – ha már eddig nem jöttek – a fél város ott lenne a szolidaritásáról és egyetértéséről biztosítani a Ligetvédőket. Nálunk nem. Ez a budapestiek szégyene.
A magunk részéről csak egy kérésünk lenne. Ha felépült a múzeumi negyed, valamelyik épületére helyezzenek el egy táblát: ez a terület volt Budapest százötven éves közparkja, amelyet a felcsúti kormányzó az Úr 2016. évében felszámolt és a budapestiek nem védtek meg.
Következő cikk: Követi-e az EU Jugoszlávia példáját?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >