Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért nincs Trianon-sikerfilm?
Már-már csodával lenne határos, ha akadna olyan magyar rendező, aki képes mindezt „lefordítani” a nyugati közönség számára. Pápay György (Magyar Nemzet):
A Saul fia sikere Magyarország számára is elismerést hozott. Ahogy azonban Kertész Imre Nobel-díja esetében, úgy most is megszólaltak azok a hangok, amelyek azt sérelmezték, hogy mintha kizárólag a holokauszttal foglalkozó magyar alkotások érhetnének el kiugró nemzetközi eredményeket. Az erre adott magyarázatok spektruma igen széles, és a szalonképestől a kevésbé szalonképesig terjed. Van, aki egyfajta politikai korrektséget gyanít a háttérben, míg mások arra a rövidre zárt következtetésre jutnak, hogy nem kell meglepődni, hiszen az Oscart „tudjuk, kik adják”.
A nyíltan antiszemita megjegyzésekre nem érdemes több szót vesztegetni annál, hogy köztudottan mélységes az internetes kommentárok kútja. A holokauszttematikával kapcsolatban megfogalmazott felvetések jó része azonban nem sorolható automatikusan az előbbi kategóriába, ezért nem helyes megkerülni a kérdést. Már csak azért sem, mert a holokauszttal foglalkozó alkotások valóban előnyös helyzetből indulnak a nemzetközi versenyben – csakhogy egyáltalán nem azért, mert specifikusan „zsidó témáról” van szó, ahogy az említett rövidre zárt magyarázatok feltételezik. Épp ellenkezőleg, azért, mert témájuk igen széles közönség számára ismert és átélhető.
Talán kissé profán párhuzamnak tűnik, de a hollywoodi filmipar nem azért rukkol elő annyi akciófilmmel, mert az amerikaiak csak erre képesek, hanem mert kevésbé kultúrához kötött műfajról van szó, amelynek alapsémája – jó és rossz küzdelme – a világon mindenütt érthető. Nehezebb jelentős nemzetközi sikert elérni egy kifinomult nyelvi humorra épülő vígjátékkal vagy egy olyan drámával, amely összetett történelmi-kulturális háttérbe ágyazódik. Ezeket ugyanis nem könnyű lefordítani – akár szó szerint, akár átvitt értelemben – más nemzetek nyelvére.
A holokauszt témaköre azért képes áttörni az utóbbi gátat, mert kiemelt helyet foglal el a Nyugat történelmi emlékezetében: a XX. század embertelenségének szimbóluma lett, s így a nemzetközi közönség legalább alapszintű ismeretekkel rendelkezik róla (nem is beszélve arról, hogy itt nem kérdés, ki áll a jók és ki a rosszak oldalán). Vagyis a holokauszt mint téma „nemzetközi nyelv”, s ezen a nyelven más történelmi-kulturális kérdésekről is lehet beszélni. Emlékezzünk csak Kertész Imrének a baloldalon nagy vihart kavart kijelentésére, amely szerint a Sorstalanság valójában a Kádár-rendszerről íródott. De Nemes Jeles László immár Oscar-díjas alkotása sem „csak” a náci népirtásról szól – bár annak kegyetlen gépezetéről is sokat megtudunk belőle –, hanem jóval általánosabb emberi sorsdráma, amit a film a maga képi eszközeivel egyértelműen érzékeltet.
Ezért könnyebb nemzetközileg sikeres filmet forgatni a holokausztról, mint mondjuk Trianonról. Az utóbbi túlságosan is csak a „miénk”, ráadásul túl összetett, túl sok háttértudást feltételez – ahogy a két világháború közötti korszak is a maga ambivalenciájával, tagadhatatlan bűneivel, vagy a polgári rétegek kálváriája a hol keményebb, hol puhább kommunista diktatúra időszakában. Nekünk persze fontos, hogy ezekről is készüljenek filmek, de már-már csodával lenne határos, ha akadna olyan magyar rendező, aki képes mindezt „lefordítani” a nyugati közönség számára. Ettől még nem lesz kevésbé értékes a mostani siker, sőt a fentieket végiggondolva talán jobban meg tudjuk becsülni. Hiszen az is kisebbfajta csoda, ha egy fiatal rendező képes úgy beszélni a holokauszttematika nemzetközi nyelvén, hogy azzal valami újat, valami érvényeset mondjon a világnak.
Következő cikk: A Jobbik–MSZP–LMP-koalíció ötlete
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Háború Ukrajnában: Ungváron, a Kárpátokban béke, oly közel, mégis oly távol
A Monde kiküldött tudósítója azt tapasztalta Ungváron, hogy oly közel és mégis oly távol van a >
A Gazprom megvált az energiaóriástól – Horvátország aggódik a finomítójáért
Bár megszületett a kötelező érvényű szándéknyilatkozat arról, hogy a MOL megveszi a szerb olajtársaság többségi tulajdonát >
VMDK: Pásztor ne a hatalom által diktált narratívát, hanem a valós politikai helyzetet ismertesse
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbia és az Európai Parlament közötti közelgő találkozó kapcsán nyilvánosan >
Európa vakfoltja: Szerbia ma Moszkva hírszerzési hídfőállása
Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy >
Miközben egyre nagyobb a megosztottság Grönland körül, Európa megvizsgálja a lehetőségeit
Valami eltört: egyre nagyobb az ellentét Grönland ügyében. Európa a lehetőségeit tanulmányozza, azt számolja, hány tölténye >
Trump Norvégiának írt levele legyen az utolsó csepp a pohárban
Trump környezete találhatna módot arra, hogy megállítsa őt — ahogy néhányan meg is tették az első >
A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő
A Guardian vezércikke azt üzeni Trumpnak, hogy térjen észre: ha erőszakoskodik, azzal nem azt üzeni, hogy >
Trump elárulta a NATO-t
A markánsan jobboldali Daily Telegraph azzal vádolja meg Trumpot, hogy az elárulta a NATO-t. A szerkesztőségi >
Százhárom sorsfordító perc
Most karácsonykor, egy másféle interjúban olyasmit hallottam tőle, amit korábban soha: „Nap mint nap egyre növekvő >
Szerbia hagyta, hogy Putyin kémjei „hangágyúkkal” kísérletezzenek kutyákon
A POLITICO által megtekintett kormányzati dokumentumok szerint szerb hírszerző tisztek az orosz hírhedt biztonsági szolgálattal együttműködve >
Grönland eladása jó üzlet lenne – Dánia számára
Kilóg a sorból a Neue Zürcher Zeitung kommentárja, mert azt tanácsolja Dániának, hogy adja el Grönlandot, >
Akár megszállja Trump Grönlandot, akár nem, egy dolog világos: a nyugati rend, amit valaha ismertünk, már történelem
Temeti az eddigi világrendet Timothy Garton Ash. Azt írja: annak vége, függetlenül attól, hogy Trump megtámadja-e >