Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért nincs Trianon-sikerfilm?
Már-már csodával lenne határos, ha akadna olyan magyar rendező, aki képes mindezt „lefordítani” a nyugati közönség számára. Pápay György (Magyar Nemzet):
A Saul fia sikere Magyarország számára is elismerést hozott. Ahogy azonban Kertész Imre Nobel-díja esetében, úgy most is megszólaltak azok a hangok, amelyek azt sérelmezték, hogy mintha kizárólag a holokauszttal foglalkozó magyar alkotások érhetnének el kiugró nemzetközi eredményeket. Az erre adott magyarázatok spektruma igen széles, és a szalonképestől a kevésbé szalonképesig terjed. Van, aki egyfajta politikai korrektséget gyanít a háttérben, míg mások arra a rövidre zárt következtetésre jutnak, hogy nem kell meglepődni, hiszen az Oscart „tudjuk, kik adják”.
A nyíltan antiszemita megjegyzésekre nem érdemes több szót vesztegetni annál, hogy köztudottan mélységes az internetes kommentárok kútja. A holokauszttematikával kapcsolatban megfogalmazott felvetések jó része azonban nem sorolható automatikusan az előbbi kategóriába, ezért nem helyes megkerülni a kérdést. Már csak azért sem, mert a holokauszttal foglalkozó alkotások valóban előnyös helyzetből indulnak a nemzetközi versenyben – csakhogy egyáltalán nem azért, mert specifikusan „zsidó témáról” van szó, ahogy az említett rövidre zárt magyarázatok feltételezik. Épp ellenkezőleg, azért, mert témájuk igen széles közönség számára ismert és átélhető.
Talán kissé profán párhuzamnak tűnik, de a hollywoodi filmipar nem azért rukkol elő annyi akciófilmmel, mert az amerikaiak csak erre képesek, hanem mert kevésbé kultúrához kötött műfajról van szó, amelynek alapsémája – jó és rossz küzdelme – a világon mindenütt érthető. Nehezebb jelentős nemzetközi sikert elérni egy kifinomult nyelvi humorra épülő vígjátékkal vagy egy olyan drámával, amely összetett történelmi-kulturális háttérbe ágyazódik. Ezeket ugyanis nem könnyű lefordítani – akár szó szerint, akár átvitt értelemben – más nemzetek nyelvére.
A holokauszt témaköre azért képes áttörni az utóbbi gátat, mert kiemelt helyet foglal el a Nyugat történelmi emlékezetében: a XX. század embertelenségének szimbóluma lett, s így a nemzetközi közönség legalább alapszintű ismeretekkel rendelkezik róla (nem is beszélve arról, hogy itt nem kérdés, ki áll a jók és ki a rosszak oldalán). Vagyis a holokauszt mint téma „nemzetközi nyelv”, s ezen a nyelven más történelmi-kulturális kérdésekről is lehet beszélni. Emlékezzünk csak Kertész Imrének a baloldalon nagy vihart kavart kijelentésére, amely szerint a Sorstalanság valójában a Kádár-rendszerről íródott. De Nemes Jeles László immár Oscar-díjas alkotása sem „csak” a náci népirtásról szól – bár annak kegyetlen gépezetéről is sokat megtudunk belőle –, hanem jóval általánosabb emberi sorsdráma, amit a film a maga képi eszközeivel egyértelműen érzékeltet.
Ezért könnyebb nemzetközileg sikeres filmet forgatni a holokausztról, mint mondjuk Trianonról. Az utóbbi túlságosan is csak a „miénk”, ráadásul túl összetett, túl sok háttértudást feltételez – ahogy a két világháború közötti korszak is a maga ambivalenciájával, tagadhatatlan bűneivel, vagy a polgári rétegek kálváriája a hol keményebb, hol puhább kommunista diktatúra időszakában. Nekünk persze fontos, hogy ezekről is készüljenek filmek, de már-már csodával lenne határos, ha akadna olyan magyar rendező, aki képes mindezt „lefordítani” a nyugati közönség számára. Ettől még nem lesz kevésbé értékes a mostani siker, sőt a fentieket végiggondolva talán jobban meg tudjuk becsülni. Hiszen az is kisebbfajta csoda, ha egy fiatal rendező képes úgy beszélni a holokauszttematika nemzetközi nyelvén, hogy azzal valami újat, valami érvényeset mondjon a világnak.
Következő cikk: A Jobbik–MSZP–LMP-koalíció ötlete
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >