2019. augusztus 22. csütörtök
Ma Menyhért, Mirjam névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Mementó 1984

„Pontosan ez a szabadság. És nincs másik. Csak ez a közös, egymást irritáló és megbotránkoztató szabadság.” Révész Sándor (Népszabadság):

Az államhatalom sajátos érveléssel és rutinszerű köpönyegfordítással, de mindenesetre kiveszi magát és a pénzét a Hóman-szoborból. Legfeljebb magánpénzből, magánterületen állhat majd Nyilas Pufi díszmagyarban, ha egyáltalán.

A tiltakozók győztek. Nem először. 2012-ben Prohászka Ottokár híveinek kellett tudomásul venniük,­ hogy nem lesz a fajvédő hungaristák szellemi atyjának köztéri szobra a Lehel téren.

De Prohászkának azért állítottak szobrot. Székesfehérvárott. 1984-ben. Akkor nem győzhettek tiltakozók. Nem is lehettek. Senkinek eszébe sem jutott, hogy lehetnének. A Mazsihisz elődjének, a MIOK-nak legkevésbé. Leboltolta ezt a párt az egyházzal. Hoci-nesze. Az egyház mindenben támogatta a pártot, beültette püspökeit biodíszletnek az álparlamentbe, kiátkozta ellenzéki híveit, elítélte a tízparancsolatra hivatkozó szolgálatmegtagadókat, szinte valamennyi püspökével belépett a párt besúgóhálózatába, garantálta, hogy az egyház nálunk nem lesz a diktatúra ellenzéki bázisa, mint Lengyelországban. És kaptak cserébe Prohászkát.

Felállíthatták az ő jó nagy, teljes alakos szobrát a püspök emléktemploma mellett, hadd lássa a jónép, hogy ő is egy példakép. Azt a szobrot állították fel, amelyet 1947-ben a Károlyi-kertben öntevékeny balosok ledöntöttek. Ha nem tették volna, talán ott marad mindmáig. Székesfehérvárott nem bántották az 1943-ban átadott Prohászka-emlékművet, meg is maradt szépen a helyén.

Nem volt téma, ki volt Prohászka, és legyen-e szobra. Nem volt vita. Kuss volt. Nem lehetett hevesen bizonyítani és pofátlanul letagadni Prohászka tragikusan nagy hatású, szenvedélyes antiszemitizmusát, nem lehetett szabadon beszélni sem szociális elkötelezettségéről, sem érdemeiről, sem bűneiről. Hiába fájt ennek, hogy nem méltathatja őt érdeme szerint, hiába fájt annak, hogy nem ítélheti el őt érdemei szerint, hiába fájt ennek, hogy kiszorult a fővárosból, hiába fájt annak, hogy ott van hite és legyilkolt rokonai gyalázója Fehérvár légterében. Mindenkibe beleszorultak a fájdalmak, az igazságok és a hazugságok. A kinyilváníthatatlan érzelmekkel, gondolatokkal és indulatokkal pedig hosszabb időn át csak akkor lehet ép lélekkel együtt élni, ha nem élnek bennünk elevenen. Ha lefagyasztjuk őket. A szólásszabadságban azután minden kiolvad.

Ez a szabadság?! Hogy magasztalni lehessen ezeket?! Szobrot követelni, állítani nekik?! Hazudozni róluk?! Ez a szabadság?! Hogy még most is gyalázni lehet őket?! Hogy még most sem lehet szobrot állítani nekik?! Hogy még most is hazudoznak róluk?!

Igen. Pontosan ez a szabadság. És nincs másik. Csak ez a közös, egymást irritáló és megbotránkoztató szabadság. A közéleti vitáké és küzdelmeké, amelyekből hol ez lesz, hol az. Csak ott lehet szabadon tiltakozni Hóman szobra ellen, ahol szabadon lehet kezdeményezni is ilyet. És fordítva. A pohár, mely 1984-ben üres volt, most félig tele van. A fele szabadságunkat már kilöttyintették belőle. Annál jobban meg kell becsülni a másik felét.

A kezdeményezők és tiltakozók helyzete nem azonos. A hatalom sem viszonyul hozzájuk semlegesen, én sem, nyilván az olvasó sem, de ettől még a szólás és az ellene szólás szabadsága – ugyanaz a szabadság.

2015. december 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább